2014. szeptember

Írtam pár sort Bura Lászlóról a Szatmári Friss Újságnak, a holnapi számban hozzák. A világhálós oldalaim számára új anyagokat készítek elő. Írtam Murvai Gyurinak Miskolcra, hogy küldjön pár fotót, Csirák és többen hívtak, a temetés időpontja után érdeklődtek, de egeyelőre nem tudtam ebben segíteni. Feladtunk egy részvét nyilvánító hírdetést a Friss Újságban. Egy sorozatot készítek elő a nagykárolyi fotóművészek bemutatására. E. A. a Friss Újság főszerkesztője arra kért, hogy írjak a jubileumi évkönyvbe, illetve tervezzem meg az évkönyv borítóját. Ugyanebben az ügyben holnap felkeres Matusinka Beáta az újság marketing igazgatója. Újabb anyagokat készítek a világhálós oldalaim számára, bemásoltam a gépembe több mint ezer képeslapot és üdvözlőlapot, ezeket idővel közölni fogom. Délczeg Gábor küldött több tucat képeslapot a Szatmári Kultúra részére. Sz. T. Noémi elkérte a Buráról írt cikkemet, ezgy közös emlékezéshez kell. Részt vettem a temetésen, nagyon sokan voltunk. E. Gyuri szerint a Friss Újság felvállalja a Szamos megjelentetését, kedd délelőttre gyűlésre hívtak. Megbeszéltem M. Beátával az évkönyv borítójának terveit, valamint azt, hogy két nagyobb írást is várnak tőlem. Szeretnének egy online helytörténeti vetélkedőt is szervezni, ehhez kért képeket. Két hosszab írást készítettem felkérésre a Friss Újság évkönyve számára, egy visszaemlékezést a 25 évre (Szerencsés vagyok) valamint egy tanulmányt a szatmári szecesszióról. Mindkettőt illusztrációkkal egészítettem ki. Elküldtem a Friss Újság címére az évkönyvhöz ígért írásokat, képeket. Egy több mint kétórás megbeszélésen vettem részt a szerkesztőségben egy kulturális melléklet beindításáról. Anyagokat ígértem ehhez, rövidesen el is fogom küldeni a rendelkezésemre álló anyagokat E. Gyuri címére. Ötletekkel, javaslatokkal sajnos tele a padlás, pince, a kérdés továbbra is az marad, hogy ki az, akire valóban számítani lehet? Szerintem csak azok, aki képesek minél több használható, közérdekű, olvasmányos és a szakmai szempontokat is tiszteletben tartó, rövid, gazdagon illusztrált anyagokat küldeni. De jó lenne ezúttal elkerülni az  üresjáratokat, felesleges kitérőket, zsákutcákat! M. Beáta írt, jónak találja az évkönyvhöz küldött anyagokat, még egyeztet ebben az ügyben a főszerkesztővel. Megkezdtem egy nagyobb grafikai sorozat készítését: Megyünk át az életen. Valószínűleg ezzel ünneplem majd a hetvenedik születésnapomat. Meglátogattam S. T. Cristina műtermét. Ő egyházművészettel foglalkozik, a férje építész, görög katolikus templomokat tervez. Egy keresztutat szeretne kiállítani a Várdomb utcai zsinagóga templomában és arra kért, hogy szeptember 22-én nyissam meg magyarul a tárlatát. Megváltoztattam a sorozatom címét: Az élet szép! Reggeltől estig ezen dolgozom, néhány munka elkészítése után újrakezdtem az egészet. Nem tetszett az első forma, nem éreztem eléggé gördülékenynek, folytathatónak. Megtudtam, hogy az egyetemen az első félévben lesznek óráim, arra is megkezdtem a felkészülést. Egy volt kolléga szeretné megmutatni a gyerekének a rajzait, tévések szeretnének beszélgetést készíteni velem. Megkezdtem Sabau-Trifu Cristina reprodukcióinak a közlését a Szatmári Kultúra oldalon. Ez a Régi Szatmárral együtt egyre népszerűbb, ami úgy látom, sokaknak nem tetszik. Ilyen az emberi természet. Napok óta az új sorozatomon dolgozom, egyszerűnek tűnik mindazok számára, akik még sohasem próbálták. Elküldtem a cikkem a Friss Újság címére, kedden jelenik meg. Előtte lesz egy híradás a tárlatról. Felhívott S-T Cristina, tetszett neki az írásom, szeretné valamelyik kolozsvári lapban is közöltetni. Kicsit átdolgozom a szöveget és átküldöm neki. Megfeszített ritmusban dolgozom a tárlatom anyagán. Már a kilencedik képnél tartok. M. Timea megkért, hogy nyissam meg a tárlatát jövő hét pénteken. Sajnos épp Csíkszeredában vagyok, most kaptam meghívót a Tudományos Tanács űlésére. T. Cristina írt, megkapta a cikkem, amelyet K-várra szeretne küldeni. A meghívóval együtt megérkezett 42, az Apáczai-díjra beküldött pályamunka leírása, pillanatnyilag ezeket nézem át, jövő hét végén utazom Csíkszeredába. Megjelent a híradás S-T Cristina tárlatáról a Friss Újságban. Folytatom a sorozatomat, egy ilyen munkát csak lendületből lehet végezni. Pászkán Misi küldött  a Szatmári Kultúra számára vagy 100 reprót, megkezdtem rövid kommentárral ezek közlését az oldalon. Néhányan alig várják, mikor fulladok ki, mikor maradok anyagok nélkül. El kell keserítenem őket, erről egyelőre szó sincs. Pászkán Misi a reprók mellé még küldött 60 fotót Frankfurt és Mainz környékéről.  Elkészítettem a 12. képet a tárlatomhoz, átnéztem kijegyzeteltem a pályázati anyagot az Apáczai-díjra. A Szatmári Kultúrának 1520, a Régi Szatmárnak  1184 kedvelője van, a két oldalt naponta több ezren olvassák. Újabb fotósorozat érkezett Moldvay Katitól a Szatmári Kultúra részére. Megnyitottam magyar nyelven Sabou-Trifu Cristina tárlatát, nagyon sokan voltak. Feltettem egy fotósorozatot, valamint a megnyitó szövegét az eseményről a Szatmári Kultúra oldalra. Pászkán Misi három újabb érdekes és értékes fotósorozatot küldött, ezeket a Régi Szatmár oldalon fogom publikálni. Holnap utazom Csíkszeredába, a Tudományos Tanács űlésére. Elkészítettem a sorozatom 15. darabját. Csirák Csaba küldött érdekes anyagokat Szatmárnémeti bombázásáról, Sabau-Trifu Cristina újabb fotókat küldött. Részt vettem az RMPSZ Tudományos Tanácsának a megbeszélésén. Az idén egy szatmári Apáczai-díjat, egy másik kolléga a díj ezüst fokazátát kapja, egy harmadik szatmári tanár a tudományos munkájáért dicséretben részesült. Azt javasoltam, hogy legközelebb a kiírásban szerepeljenek az elektronikus felületeken, világhálón megvalósított tudományos munkák is. A javaslatot elfogadták, a jelentkezési határidő július 1-re módosult. Megnéztem Csíkszeredában Ripl-Rónai tárlatát is, készítettem egy építészeti, ornamentikai fotósorozatot is, amelyet folyamatosan közlök a kulturális oldalaimon. Részt vettem a BBTE kihelyezett tagozatának az évnyitóján, a tagozat honlapján, valamint a facebook oldalamon egy fotósorozatot közöltem erről. Azt hallottam V.B.-tól, hogy négy éves késéssel megjeleneik a 101 vers, amelyet az én munkáim illusztrálnak.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.