2020 július

O. Zsuzsa hívott azzal, hogy az édesapja újabb tárlatát rendezné felkérésre  Százhalombattán. A véleményemet kérte ezzel kapcsolatban. Nem tudtam mit mondani azon kívül, hogy a magam részéről egyre kevésbé hiszek a hasonló akciókban. Vettem egy új fényképezőgépet, az előzőnek sérült a lencséje. Az épülő ortodox templom környékén a kaszárnya mellett fotóztam. Megcsináltattam az órámat, fotókat készítettem elő a facebook oldalaim számára.A Szamos júliusi szában megjelent a Szatmári magyar feliratú csatornafedelek című írásom.Csilla a férjével Magyarországon töltött pár napot, ez alatt Lóci nálunk volt, sok közös programot csináltunk naponta többször. A Szatmári Kultura és a Suigárút oldalakra nem tudok belépni egyálttalán, tehát új anyagokat se tudok feltölteni. Pintér Zsolt keresett, hogy szept 8-án nyissam meg a Thorma János 150 tárlatot Nagybányán és írjak a katalógusba pár sort. Takarítják a Pannóniát belül, megkezdték a harmadik híd építésének a munkálatait, a talaj egyengetését a töltés felé. Csilla és Gabi  hazajött a magyarországi útról? Lóci hazament a szüleivel, Klárika viszont szeretett volna egy napot nálunk maradni, megebédeltünk, beszélgettünk, megmutatta a fogalmazásait. Jól ír, összefogottan fogalmaz, logikusan építkezik. Szépen rajzol, van íráskészsége. Megkeresett egy B. Daniel nevű fiatalember azzal, hogy szeretne részt venni a reggeli sétáimon. Ő a Hám János Líceumban végzett, szeretne többet tudni a városról. Azt mondtam, hogy a sétáimnak nincs fix időpontja és egyedül szeretek sétálni, viszont vannak adataim, kisfilmeim, fotóim, könyveim, írásaim a városról. Megadtam neki a honlapom és a youtube csatornám linkjét. Megjelent egy interjú Balázs Lajossal, ebben a következőket mondta az együttműködésünkről: Kutatói szemléletem és az ő képi víziója a Gutenberg nomda alkotóinak, munkás kezeinek köszönhetően szemet, tappintást, elmét, lelket vibráló szép könvvé állt össze. A művész a könyv mély és szándékom szerinti vágyam egészét összegezte, amit egybenesztétikai örömérzésnek tekintek, és hálásan köszönök neki. Az unokáimmal a Kossuth-kertben jártam, vizibicikliztünk, sétáltunk, fotóztam. Az utóbbi napokban megnőtt Romániában a koronavirussal fertőzöttek száma. Megkezdtem egy vázlat készítését a nagybányai beszédemhez. Felhívott Végh Béla, szeretné ha segítenék egy fiatal, felvételire készülődő fiatalembert abban, hogy műalkotásokat elemezzen. Hétfő este felhívnak, és megbeszéljük a találkozót.  Érdeklődtem, hogy mi a helyzet a Sugárút nyári számával, azt mondta, hogy jövő héten valószínűleg eljuttatja a tiszteletpéldányokat. Folytatom a nagybányai szövegem előkészítését, írását. A honlapom hónapok óta az eoldal toplistáján szerepel. Ma egy felvéteiző nagykárolyi fiatalembert próbáltam megtanítani műelemzésre, lényegében csak néhány alapfogalomra, szakkifejezésre, szempontra és szerkezeti vázlatra volt időnk. Olyan kevesen értenek ehhez, hogy minden esélye megvan a sikeres vizsgára. Kíváncsian várom az eredményt. Elek Györggyel futottam össze, azt mondta, hogy a Partiumi Napokon lesz Szamos és Sugárút bemutató. Nem sok értelmét látom ezeknek a találkozóknak, nem tudom, hogy részt veszek-e. Pintér Zsolt elküldte a nagybányai tárlat képeinek a repróit, gazdag, ízgalmas, árnyalt anyag. Szemák Zsuzsát értesítették, hogy ha akarja, átveheti az óráimat a BBTE kihelyezett tagozatán. Megkeresett és arra kért, hogy beszélgessünk kicsit az ottani feladatokról, a tevékenységek menetéről, meg hasonlókról. Azt javasoltam, hogy július 27-én, hétfő délután 15 órakor keressen fel idehaza. A facebook egy több száz képből álló albumot készített az utóbbi 10 évben közzétett fotóimból, jó pénzért elkészítik a nyomtatott változatot is. Annyira nem érdekel a dolog. Kaptam egy dedikált könyvet Alexandru Zotta írta, három írás van benne a munkáimról, tárlataimról. Ma átadtam az utódomnak az egyetemi oktatással kapcsolatos anyagaim egy részét, 2 DVD-.t a szemléltetőimmel, két fokozati dolgozatot, több száz A4-es reprodukciót, dobozt a papírvárossal, origamival, díszítő írással,. három órán át mutattam be a tanítással kacsolatos, ahhoz kötődő anyagokat. Úgy tűnik, komolyan veszi a feladatot, megígértem, ha kell, még segítek a továbbiakban is. Vettem egy sporttáskát Klárikának az útra. Kivittem a gyerekeket a Kossuth-kertbe. miközben Lóci nadrágját takarítottam, kiesett a fényképezőgép a zsebemből és elromlott, nem lehet ki- és bekapcsolni. A javítóműhely szerint nem érdemes javittatni, mert túl drágák az alkatrészek, vennem kell újat. Mari rövidesen elutazik, addig Klárika nálam lesz, együtt főzünk majd. Vettem egy új fényképezőgépet, nem tudom hányadik. Ez is kisméretű, Sony. Felhívtak a Képzőművészek Szövetségétől, holnap mennek a polgármesterhez a műtermek ügyében, azt kérdezte az elnök, hogy nem-e akarok velük menni? Azt mondtam, hogy elég oda három ember, nem kell egy negyedik. Összefutottam a székesegyház plébánosával, felhívott, hogy nézzem meg az új plébániaépületet, meg az épülő környezetet, készítettem pár fotót, ezeket megosztottam az oldalamon

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.