2026. július

Megjelent a cikkem a szatmar.ro oldalon az Ez is Szatmár 3. véndiáknapi tárlatot ismertetem. Szatmári vállalkozók kértek fel egy városnéző sétára, ez pénteken, július 3- án lesz. Megvan az utolsó gyűlésünk időpntja is. Wágner Péter Koltón rendez tárlatot, megért, hogy nyissam meg, elküldte a kiállítás képanyagát. Köszönőlevelet kaptam az RMDSZ stratégiai- és ügyvezető igazgatójától, mert a találkozásunkkor elmondtam a véleményemet a tevékenységükről.  Állítólag a mai nap folyamén ér véget a hőhullám, de még ennek nyoma sincs. Egyeztettünk egy esetleges City Rádió interjú kapcsán is. Megérkezett a Magyarország sikeres személyiségei kötet, nagyon sok ismerős nevet találtam benne, még 2-3 szatmári is van.  A City Rádióban az interjú kedden 14-14.30 körül lesz. Ma városnéző sétára vittem egy csapat vállalkozót. A nagy meleg még tart, bár kicsit elviselhetőbb. Van az íróasztalom alatt egy hatalmas, összekuszált huzalköteg amelyhez egy halom dolog – négy álólámpa, szkenner, számítógép, világháló, ruter, több hosszabító, nyomtató, rádió, hanerősítő stb. – csatlakozik. Ebben a dzsungelben nehéz kitalálni, miért nincs elektromos kapcsolata a klaviatúrának, hangerősítőnek, miért nem működik a szkenner, nyomtató, vagy a ruter miért nem továbbítja a jeleket. Eddig ez úgy sikerült, hogy a dzsungelben találtam egy szabadon végződő szálat, ehhez már csak a helyet kellett kitalálnom, ahonnan hiányzik. A rólam szóló kismonográfia kapott 7000 lejt a Communitas alapítványtól, ha nehezen, csak megjelenik. Klára felvételihez szükséges képeit csomagoltam, az eredményt, válogatást majd együtt is átnézzük. Fehér Imola szerint csütörtök reggeltől rendezhetjük a tárlatot, részemről erre csütörtök reggel 9 órától kerül sor. Megjelent a véndiáknapi kvízjáték, hazahoztam a nagykárolyi tárlat képeit, kifizettem az éves hozzájárulásomat a Galéria fenntartásához (600 lej) vettem Klárának lenolajat, hozott még pár képet a felvételihez. Voltam a City Rádióban Német Szabolccsal, a találkozóról beszélgettünk. Klára érettségi eredménye 8.40, szerintem nagyon jó, Csilla keveselte. Klárával az egyetemi felvételihez szükséges munkákat készítettük elő, csomagoltuk. Több, mint 40 festmény, rajz  gyűlt össze, szép, egyedi anyag, szerintem másnak nem lesz hasonló, mert ezek mögött több évi megfeszített, rendszeres tevékenység áll. Pop Ovidiu írt, 70 éves lesz és ebből az alkalomból szeretne egy könyvet a saját tevékenységéről. Megkért, hogy írjak bele fél oldalnyi szöveget. Ma pakolom fel az Ez is Szatmár 3. tárlat anyagát az Iparosotthonban, aztán főzök, majd részt veszek a véndiákok utolsó, előkészítő űlésén. Elküldtem Ovidiu számára a méltatást, voltam a találkozó előtti gyűlésen, tisztáztuk a menetrendet. Az idén is részt veszek a koszorúzáson, meg a színpadon ülöm végig a felvonulást, mert kellenek az öregekek, mint muskátli az ablakban. Állítólag a tárlatokat is én nyitom meg az Iparosotthonban, Filharmóniában, Művészeti Líceumban. A volt osztályom, jó ötvenesek, szeretnék, ha részt vennék a találkozójukon péntek este, oda is el kellene jutni valahogy.

 

 

 

 

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.