Évek óta, amikor az európai művészet történetéről, építészetéről tanítok, minden alkalommal közelebbről is elemezzük az eurós bankjegyeket. Miért? Mert ezeken az ókortól napjainkig tanulmányozhatjuk a legjelentősebb európai építészeti stílusokat. Az érdeklődés felkeltése szinte eleve biztosított, hiszen rendkívül népszerű a térségünkben már jól ismert, de Romániában még be nem vezetett fizetőeszközről van szó, amely egyelőre ritka alkalmakhoz, külföldi utakhoz kötődik.
Megítélésem szerint ezeket stílustörténeti szempontból tanulmányozni csak akkor érdemes, amikor már vannak alapfogalmaink az ókori építészetről, a román stílusról, gótikáról, a reneszánsz, barokk stílusjegyekről, amikor már tudunk néhány dolgot a XIX. századvég vasvázas vagy az ezredforduló hipermodern, vasbeton, műanyag és üveg csodáiról. Általános iskolában csak hetedik, nyolcadik osztályosok számára javasolom a témát, viszont a líceumi osztályok bármelyikében megvalósítható, tanulható.
Természetesen a bankjegy ebben az esetben is csak ürügy, kiindulópont, hiszen ezekhez az ábrákhoz még számos épület, jellegzetes stíluselem megismerése, tanulmányozása köthető. A tanítási módnak óriási előnye, hogy a bemutatott ábrák még nagyon hosszú ideig folyamatosan visszaköszönnek, és ezzel részben az ismétlés, rögzítés is biztosítva van.
Nem árt, ha a játékos bevezetés, beszélgetés közben közöljük, hogy az eurós bankjegyek tervezője Robert Kalina (sz. 1955), az Osztrák Nemzeti Bank grafikusa, vagyis közvetve jelezzük ezzel, hogy a bankjegyeink, bélyegeink, plakátjaink, könyvborítóink tervezői grafikusművészek, akik korunk egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb műfaját, az alkalmazott grafikát művelik. Ez is mindennapi életünk több területét érintő, olykor szerves része, kötelességünk tehát közelebbről megismerni.
A román bankjegyekről
Nicolae Iorga, George Enescu, Nicolae Grigorescu, Aurel Vlaicu, Ion Luca Caragiale, Lucian Blaga, Mihai Eminescu hazai példaképeink, a román kultúra, irodalom, művészet, tudomány kiválóságai. Ha már gyakran találkozunk velük nemcsak a tankönyvekben, hanem a bankjegyeken is, nem árt kicsit többet, bővebbet tudni a tevékenységükről, alkotásaikról.
Természetesen képzőművészeti nevelésből kiemelt helyen foglalkozunk Nicolae Grigorescuval, miközben őszintén sajnáljuk, hogy a Constantin Brâncuş arcképét, műveit bemutató régebbi ötszáz lejes már nincs forgalomban. A mostani bankjegyeinket különben román grafikusok, Octavian Penda illetve Nicolae Săftoiu tervezték.
Amikor a román festészetről beszélgetünk, általában közösen megvizsgálunk egy 10 lejest, amelyen rajta van a román festészet klasszikusának az arcképe, továbbá ecset, paletta és virágok, valamint a művész által többször is ábrázolt motívumok. Kis keresgélés után megtalálhatjuk ugyanitt születésének és halálának időpontját is. Ha a művésznek található munkája a megyei múzeumban, arról feltétlenül említést kell tennünk ilyen alkalmakkor. Szatmárnémetiben beszélhetünk többek között az Északi Színház által bemutatott Caragiale darabokról, a Mihai Eminescu Nemzeti Kollégiumról, utcáról, szoborról, a Lucian Blaga sugárútról, általános iskoláról, mellszoborról. Természetesen kereshetünk közvetett kapcsolódásokat, párhuzamokat is, hiszen Aurel Vlaicu, vagyis az 50 lejes bankjegy kapcsán Szatmárnémetiben például említést tehetünk Bánhidi Antalról, aki a saját tervezésű Gerle 13-as gépével világcsúcsot ért el a repülés hőskorában, és még folytathatnám.
