Barokk, rokokó

A reneszánsz stílust és a manierizmust a 17. és a 18. században a barokk követte a maga gazdag forma és motívumvilágával, aranyozott felületeivel, túldíszítettségével. Maga a szó — akárcsak a gótika — kezdetben pejoratív fogalmat takart.

Ebből alakult, fejlődött ki a későbbiekben a copf, illetve a rokokó stílus, amelyek lényegében a barokk bonyolítottabb, díszesebb, szabadabb változatai. A legtöbben az ellenreformáció művészeteként tartják számon a zenében, építészetben, képzőművészetben egyaránt.

A legjelentősebb építészeti alkotások a barokk korban a templomok voltak, ezek egyik iskolapéldája az Il Gesu templom Rómában (Vignola), de ebben a korban alakította ki a kor egyik leghíresebb barokk építésze, az itáliai Bernini a Szent Péter teret is Rómában. Barokk épület a kolozsvári Bánffy-palota vagy a nagyváradi Szent László templom, illetve püspöki palota is. A stílus alapmotívuma a csigavonal.

Bernini szobrászként is kiváló, legismertebb műve a Szent Teréz extázisa címet viseli, de ő tervezte a római Szent Péter bazilika híres, csavart oszlopokon álló, Péter trónusa felé magasodó baldachint is a bazilikában.

A festészetben Caravaggio (Itália), El Greco, Murillo (Spanyolország), illetve Németalföldön Vermeer, Rembrandt és Rubens nevét említeném. Az építészethez, szobrászathoz hasonlóan a barokk festészetet a dinamizmus,  pompa, színpadias megjelenítések és élénk színezés jellemzi. Ebben a korban élt és alkotott a magyar festő, Mányoki Ádám is.

Rokokó

Franciaországban alakult ki még XIV. Lajos idején ez a barokknál díszesebb, könnyedebb, szabadabb stílus, amely a későbbiekben német területen is nagy népszerűségnek örvendett. Rokonfogalmak: copfstílus, empire stb. A rokokó lényegében a barokk folytatásaként is felfogható ugyanúgy, ahogyan a reneszánsz stílushoz kapcsolódik, abból nőtt ki a manierizmus.

Hatása érződik már a Versailles-i kastély épületén, belső díszítésein. A stílus kiemelkedő festőművészei: Watteau, Boucher (Franciaország), szobrászai közül megemlíthető Nicola Salvi (Itália), az ő műve a leghíresebb római díszkút, a Trevi kút. Ilyen stílusban épült többek között a magyarországi Esterházy-kastély is Fertődön és még hosszan sorolhatnánk a példákat.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.