23 éve halogatom ennek a kis összeállításnak a megírását. Nem kényelmességből tettem, hiszen az eltelt évtizedekben szekérderéknyi módszertani tanulmányt írtam, a szemléltetők, gyerekrajzok tízezreit gyűjtöttem össze és rendszereztem témák, feladatok szerint. A halogatást az a remény indokolta, hogy az óvodákban, elemi osztályokban tanító kollégák alkotó módon fel tudják használni a mindennapi munkájukban a felkínált lehetőségeket. Voltak néhányan, akiknek ez sikerült, de a többség eltévedt a számára áttekinthetetlen labirintusban. Mivel a központi elvárásokat sem értette — mert azok gyakran nem voltak érthetőek — azt tanította, amit a saját tapasztalata, józan ítélőképessége sugallt. Ez viszont a kevés ahhoz, hogy az óvodai és elemi iskolai képzőművészeti nevelés, kézműves tevékenységek a vizuális kultúránk alappilléreivé váljanak. Megítélésem szerint nincs más megoldás, mint sokkal egyszerűbben, érthetőbben fogalmazni. Az alábbiakban nem másolható, egy az egyben alkalmazható tanmenetet nyújtok, hanem olyan lehetőségekről, feladatokról, témákról írok, amelyek egyeznek a központi elvárások szellemiségével, a tanítás, az oktató-nevelő munka egészére jótékony hatást gyakorolhatnak, hozzásegítenek környezetünk, a világ felfedezéséhez, megértéséhez, birtokba vételéhez.
Általános alapelvek
- Nem véletlen, hogy a két tevékenységformát együtt mutatom be. Egyrészt sok közöttük a párhuzam, másrészt olyan módon is kapcsolhatóak, hogy egymás folytatásaként is le lehet őket bonyolítani. Pl.: Virágformákat, poharakat hajtogatunk kézművességből és képzőművészeti tevékenység során díszítjük ezeket. A fentieken kívül nagyon sok a párhuzam a két tevékenységformánál felhasznált anyagok és technikák tekintetében is, ezek az ismeretek jótékonyan segíthetik, kiegészíthetik egymást.
- Fontos a megfelelő munkakörülmények kialakítása valamennyi gyermek számára, ezekhez a tevékenységekhez legtöbbször átrendezzük a termet.
- Minden körülmények között őrizzük meg a tevékenység aktív, játékos, gyakorlati jellegét
- Minél kevesebbet magyarázzunk és minél több munkát, technikát mutassunk be a helyszínen
- Dolgozzunk együtt a csoporttal, de lehetőleg kerüljük a konkrét beavatkozást a gyerekek munkáiba.
- Készítsünk minél gyakrabban csoportos munkákat! Ilyenkor általában kisebb, 4-5 óvodásból álló csoportokban dolgozunk.
- Már a kezdetektől jó, ha a tevékenységeink állandó szereplője a képzőművészeti, népművészeti, iparművészeti reprodukció. Ezek minden túlmagyarázás nélküli állandó jelenléte az esztétikai nevelés fontos eleme. Még a reprodukcióknál is fontosabb, hogy olykor kisebb képeket, szobrokat, iparművészeti, népművészeti tárgyakat mutassunk be, lényeges, hogy ez az anyag gondosan válogatott, jó minőségű legyen, még a giccs közeli állapotot is széles ívben kerülnünk kell. Alapigazság, hogy egy művészeti értékkel bíró tárgy reprodukciója mindig többet ér, mint annak giccsesített utánzata, változata.
- Fontos, hogy a választott feladatainknak konkrét célja legyen. Készíthetünk ajándéktárgyat, díszítést a termünk számára, karácsonyfadíszt, üdvözlőlapot, játékot.
- Sohasem a munka eredménye, kinézete, minősége a fontos, hanem a munka közben szerzett tapasztalatok, az új anyagok, technikák megismerése, sokoldalú felhasználása. Aki csak a munka eredményére összpontosít, hajlamossá válhat arra, hogy eleve kész megoldásokat és a kívántnál sokkal több segítséget nyújtson. Így a munkák mutatósabbakká, de fantáziátlanabbakká, egyformákká válnak. Ezen a módon nem fejleszthető se a kreativitás, se a kezdeményezőkészség, se a tehetség.
- Nagyon lényeges, hogy az elvégzett munka sikerélményt is hozzon, ezért ne spóroljunk a dicséretekkel, piros pontokkal, lehetőleg minden megvalósítást, még a legszerényebbeket is állítsuk ki, dicsérjük meg.
- Fontos, hogy a kézműves illetve képzőművészeti tevékenységek keretében tanultakat, az itt szerzett tapasztalatokat sokoldalúan hasznosítsuk a többi tevékenységformánál és a mindennapi életben is.
Mit tartalmazzon a lecketerv?
- Lecketervre természetesen szükség van, de ezt megítélésem szerint nem szükséges túlméretezni, elkomplikálni.
- Ennek a legfontosabb ismérveken túl (hol, mikor, kiknek, mennyi időn át) tartalmaznia kell a tevékenység legfontosabb mozzanatait, valamint a hozzávetőleges időbeosztást. Azért hozzávetőleges, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy ez általában nem a papíron, hanem az osztályteremben, munka közben dől el.
- Pontosan, világosan tisztázni szükséges még a tevékenység legelején a képzőművészeti, illetve kézműves feladatot és a konkrét feladatot, technikát, eszközöket, a kiértékelés módját, a téma kapcsolatát az előzőleg tanultakkal.
- A képzőművészeti feladat elsősorban az alapelemekhez (pont, vonal, folt, forma, szín, ritmus, kompozíció), illetve a kézművesség esetében az anyagokhoz, technikákhoz kapcsolható fogalom (természetes anyagok, mesterséges, újrahasznosítható anyagok, ragasztás, faragás, lapítás, gömbölyítés, sodrás, hajtogatás). A konkrét feladat, a képzőművészeti feladat, kézműves feladat megvalósításának kézzelfogható, konkrét módjához, formájához kapcsolódik (pl. készítsünk tájképet, dobozt, arcképet, karácsonyfadíszt).
- A kézműves, képzőművészeti tevékenységek lecketervének a legfontosabb eleme, kiegészítője a szemléltető, ezek lehetnek képzőművészeti, iparművészeti, népművészeti alkotások, esetleg reprodukciók, egyes elméleti ismeretek bemutatását, könnyebb megértését elősegítő, külön erre a célra készített lapok, valamint a gyerekek, tanulók által hasonló témakörben készített munkák. Fontos, hogy a bemutatott anyag tág értelmezési lehetőségeket nyújtson az óvodásoknak, tanulóknak és természetesen az is, hogy ezek ne legyenek utánozhatóak, másolhatóak. Ha mondjuk, konkrét megoldásokat mutatunk be az alapszínek alkalmazásával kapcsolatban, ezek legyenek sokfélék és a felmutatás után ne kerüljenek fel a táblára vagy a szemléltetők számára fenn tartott kiállító helyekre, ne legyenek utánozhatóak, másolhatóak.
- Kevesebb a variációs lehetőség a kézműves tevékenységeknél, de még az origami esetében is változtathatjuk a méretet, színt, díszítést, a felhasználás módját, szerepét.
- A lecketerv szerepe a tevékenység után nem ér véget, utólagos bejegyzésekkel rögzíthetjük a lebonyolítás erényeit, hiányait, tanulságait.
