(sz. 1935-2010) Pilóta, amatőr festő Szatmáron. A hetvenes évek megyei tárlatain szerepelt festményekkel, a szatmári repülőtér parancsnoka volt.

Szopos Kálmán

(1910–1977) Rajztanár, grafikusművész Szatmáron, Budapesten végzett képzőművészeti tanulmányokat. A Népművészeti Iskola tanáraként több szatmári tehetséget fedezett fel és irányított. Alkotásaival részt vett a szatmári művészek néhány csoportos kiállításán, festmény készített a szatmári Kis Szent Teréz számára.

Szölgyémi Endre

(1888–1918) Rajztanár, festőművész volt Szatmáron, Budapestem tanult. A Nőegylet 1921. január 5-i tárlatán post mortem vett részt. Figurális képeivel a Műcsarnok tárlatain is szerepelt.

Sztankovics Martinusz

(XVIII. század) Festőművész, a püspöki képtárban van egy szép, többször felújított Madonnája (1723)

Sztankóczy István

A Szamos 1921. január 5-i számában arról tudósít, hogy iparművészeti munkákat mutatott be a szatmári Nőegylet tárlatán

Talpos Elisabeta

2013-ban részt vett a szatmári művészek „Apocalipsis” elnevezésű tárlatán.

Tacz Kálmán

Popp Aurél legtehetségesebb tanítványának, művészi örökösének tartotta. Kalandos élete volt, Sanghajba került, ahol jó anyagi körülmények között élt, három gyermeke volt és nagyon vágyott haza. Utazása előtt halt meg a sanghaji kórházban. Minderről Aurel Popp önéletrajzi írásaiból (Ez is élet volt…, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1977.) tudunk.

Tarczy István

(sz. 1947) Autodidakta szobrász, grafikus, a Szatmári Északi Színház díszlettervezője. Részt vett néhány szatmári csoportos kiállításon, egyéni tárlatot rendezett.

Teleki Blanka grófnő

(1806–1862) Festőművész és szobrász. Egy ideig a Szatmár közelében lévő Pálfalván bujdokolt az osztrákok elől. A magyar nőnevelés egyik úttörője volt. Negyvennyolcas múltjáért több évet töltött osztrák börtönökben.

Telepy Károly

(1828-1906) Ismert magyar festőművész, a nagykárolyi Mesterészi temető oltárképét (Jézus feltámadása) készítette

Tereh Géza

(1889-1969) Tanár, tankönyvíró, esztéta, költő Szatmáron. Számos román nyelvű matematika könyv szerzője. A két világháború között tárlatkrónikákat, cikkeket, verseskötetet publikált, a város kulturális életének kiemelkedő személyisége volt.

Than Mór (Apáti Mór)

(1828–1899) Festőművész, Barabás Miklós tanítványa. Szent Vincét ábrázoló remek kompozícióját a szatmári Zárda-templom számára készítette, ma is ott tekinthető meg. A 19. század második felének kiemelkedő magyar művésze volt.

Timiş Silvia

(sz. 1937-2011) Rajztanár, képzőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Pasztellképeivel rendszeres szereplője volt a szatmári művészek csoportos kiállításainak.

Tischler Albin

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébánosa a 19. század közepe táján, ő tervezte a csomaközi valamint a felsőbányai templomokat és a szatmári Kálvária-templomot. Az utóbbit a laza talaj miatt a 20. század elején teljesen átépítették.

Toman Felix

Szobrász, ő készítette a székesegyház jubileumi oltárát 1905-ben, Ljubjánában. Nincsenek róla adatok.

Tomola, Ferdinand

Festőművész a 19. század elején, Rudnay Sándor kardinális több arcképét is elkészítette a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számára, ezek jelenleg a püspöki palotában, illetve az egyházmegye művészeti gyűjteményében tekinthetőek meg.

Torz Ioan

Két szobrot is készített Bujánháza számára, egy korpuszt és egy avasi férfi szobrát fából. Bujánházáról származik, jelenleg Bécsben él.

Tóth Gyula

(1891–1970) Festőművész. A nagybányai szabadiskolában és Münchenben tanult, szinte teljes művészi tevékenységét Szatmárnémetiben fejtette ki. Aktív szereplője volt a város művészeti életének a két világháború között, részt vett a háború utáni csoportos tárlatokon, egyéni kiállításokat rendezett. Igen jelentős az egyházművészeti tevékenysége, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számára készített festményeket, díszítéseket.

Tóth Zoltán

(sz. 1953) Szobrászművész, a Ion Andreescu Intézet abszolvense, Szatmáron él, muzeológus. Ritkán szerepelt közös tárlatokon.

1. Rácz Péter

(1879–1945) Szatmár megyei birtokos. Festőművész, művészeti tanulmányokat Münchenben, Párizsban, Rómában végzett. A nagybányai szabadiskola növendéke volt, 1931–től ügyvezető elnök lett ugyanott.

Trepszker Zoltán

Építész. A hetvenes években ő tervezte az udvari római katolikus templomot. A kilencvenes években halt meg egy tűzesetnél, mentés közben.

Trifu Paul Lia

A Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a szatmári képzőművészek több csoportos tárlatán szerepelt festményeivel

Turáni Kovács Imre

(1910-1975) Budapesti szobrászművész volt. A székesegyház toronyfülkéiben ma látható Szent István és Szent László szobrok alkotója.

Ţânţaş Ion

(1909–1973) Festőművész, tanár. A Szatmár megyei Túr helységben született.

Ţiţoc Florin

(sz. 1978) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense, Szatmáron tevékenykedik.

Uncov Iza–Dancea

Grafikusművész Szatmár megyében a hetvenes, nyolcvanas években. Férjével, Dancea Silviuval Szelestyehután laktak, az üveggyár tervezői voltak, és részt vettek néhány csoportos szatmári tárlaton.

Uszkay–Márkusz Erzsébet  

(sz. 1945) Szatmári rajztanár, képzőművész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt, jelenleg Németországban él.

Újházi Sándor

(1890–1941) Budapesten tanult, az első világháború után a nagykárolyi Vasile Lucaciu középiskola rajztanára lett. Alkotásaiból 1977–ben a szatmári múzeumban gyűjteményes emléktárlatot rendeztek. Ő készíti (harmincas évek) a Şişeşt-i templom freskóit, ezek Lucaciu életének fontosabb mozzanatait örökítik meg Akvarelleket, tájképeket, néprajzi dokumentációt készített Máramaros megyében. A Szentháromság kápolna keresztútja is az ő munkája, jó barátságban Popp Auréllal. Kiváló tanár, rajzkört, modellező kört is szervezett.

Vajnay Lajos

Egyházmegyei főépítész volt a múlt századfordulón, ő építette többek között a halmi római katolikus templomot

Varga Lajos

Kortárs szatmári műépítész, többek között a szatmári Szentlélek-templomot, a nagykárolyi Szentlélek-templomot tervezte, valamint számos kápolnát, közösségi házat a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számára.

Vastag István

(sz. 1947) Autodidakta szobrász Szatmáron. Számos csoportos kiállításon vett részt, egyéni tárlatokat rendezett, egy térplasztikája a Károlyi úton látható.

Veres Szabolcs

(sz. 1983) a Kolozsvári Művészeti Akadémián tanult, a 2003–ás InterArt elnevezésű csoportos tárlaton vett részt.

Vida Zoltán

Kortárs budapesti szobrászművész, a kálmándi Scheffler János szobor alkotója, műve Kálmándon, a templomkertben látható.

Vinceffy László

(sz. 1946) Erdélyi, szepsiszentgyörgyi képzőművész, restaurátor. Jakobovits Miklóssal újították fel a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom oltárképeit.

Vişinescu Maria

(sz. 1944) Rajztanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, néhány csoportos kiállításon vett részt, férje Visinescu Marian volt.

Vişinescu Marian

(1940–1967) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Post mortem, az első szatmári megyei tárlaton (1968) szerepelt festményeivel.

Vlasiu Ion

(1908-1997) Szobrászművész, festő, író volt. Az ő alkotása G. Coşbuc szobra Szatmáron, amely a Vívóterem és a Ioan Slavici Kollégium közötti kis téren áll, a költőről elnevezett utca közelében.

Vlădăreanu Ovidiu

Autodidakta grafikus, néhány munkával, rajzokkal szerepelt az első megyei kiállításokon a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején.

Vogel Adolf

(Múlt századforduló) Tiroli fafaragó mester, Innsbruck. Az egyházmegyében többek között Nagymajtényben és Gilvácson vannak faragott, festett szobrai.

Veszelovszki testvérek

A szatmári Kálvária templomot építették újjá, a „fehér házat” is ők építették a 20. század elején.

Wermescher Veres Erika

(sz. 1951) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Alkotásaival több csoportos kiállításon szerepelt.

Wierd György (Georg)

XVII. század közepe. Harangöntő volt Eperjesen, ahol 1630–ban épült háza ma is áll. A Szatmári Láncos–templom díszes nagyharangját (a szószék mellett látható), valamint a szatmári Székesegyház lélekharangját készítette.

Xantus Géza

(sz. 1958) Csíkszeredai származású festőművész, grafikus. A szatmári Szent Család oltárképét, keresztútját, a jubileumi plakettet valamint a lajosvölgyhutai templom oltárképét készítette.

Ybl Miklós

(1814-1891) Bécsben, Münchenben tanult, a neoreneszánsz képviselője. Az ő munkája a kaplonyi római katolikus templom terve, a nagykárolyi barokk templom átépítési terve, az ő tervei alapján bővítették ki az erdődi templomot is (1860).

Zagyva Erdei Anna

(sz. 1945) Szatmáron született tanár és grafikusművész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Egy ideig Marosvásárhelyen tanított, jelenleg Nyíregyházán él.

Zagyva László

(sz. 1945) Szatmári származású szobrászművész, tanár, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Pályája első szakaszában Marosvásárhelyen formatervező, jelenleg Nyíregyházán tanít és alkot.

Zahoray János

(1833-1904) Festőművész, rajztanár, Budán majd Miskolcon tanított. Nyíregyházán több portréját és egy önarcképét őrzik. Az egyházmegye 100 éves jubileuma alkalmával, felkérésre több szatmári püspök arcképét készítette el.

Zbitek (?)

Csehországban, Olmützben tevékenykedett a 19. században, Mezőpetri és Mezőterem számára készítette a Szent Sír szobrait.

Zelea Tiberiu

(sz. 1934) Szobrász és festőművész, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Alkotásaival a hetvenes években szerepelt néhány szatmári csoportos tárlaton.

Zolnay Géza

(1886–1965) A budapesti mintarajziskolában tanult, rajztanár, festőművész volt Szatmáron a két világháború között. Számos kiváló portrét készített, ezek a római katolikus, illetve a református egyház tulajdonában, illetve magántulajdonban vannak.

Zsellér Imre

(1878-1959) Üvegfestő, mozaikkészítő, a XX. század elején nyitott műhelyt Budapesten. Száznál több templom számára készített üvegfestményeket, egyházmegyénkben Gyöngyön, Szakaszon vannak szignált munkái.

Zsolnay Vilmos

(1828-1900) keramikus, a pécsi majolika- és porcelángyár tulajdonosa és vezetője volt. A Pannónia (Dacia) szálloda épületkerámiái Zsolnay-kerámiák.

Építész, egyetemi tanár volt Iaşi-ban, ő a tervezője a hetvenes években épült szatmárnémeti újközpontnak, a kultúrház ma az ő nevét viseli. Az életrajzi adatait nem ismerem, valamikor a kilencvenes évek elején, közepe táján halt meg.

Pócsai András

(sz. 1934) a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hetvenes években rajztanár volt Szatmár megyében, és részt vett néhány csoportos tárlaton. Jelenleg Kolozsváron él.

Racoşi-Nechitean Doina

(sz. 1957-2005?) Rajztanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Ritkán állított ki munkákat.

Rauscher, W. Fulda

Műhelye német területen, hozzávetőlegesen 100 éve működött. A székesegyházban vannak iparművészeti alkotásai (kehely, patena)

Reha Márk

(sz. 1986) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, a szatmári művészek Rzeszów-i tárlatán vett részt 2010-ben.

Reidler János

Festőművész, a szatmári Székesegyház nagy kupolafestményének (A 12 éves Jázus a templomban, 1837.) a szerzője

Reiter András

(sz. 1947) Grafikusművész, a hetvenes években részt vett néhány szatmári csopoortos kiállításon

Rétay-Benedek-cég

Oltárépítő és szobrász műhely Budapesten a 20. században. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében számos munkájuk található.

Révai Miklós

(1750-1807) rajzoló, nyelvész, a nagykárolyi piarista gimnáziumban is tanított, a gimnázium falán emléktábla őrzi a nevét. Tankönyvet írt az építészetről, a Széchényi Könyvtárban lévő több mint 120 rajza építészeti elemeket, díszítményeket ábrázol.

Révész Csaba

(sz. 1978) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, több szatmári csoportos tárlaton szerepelt, egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban.

Révész Imre

(1839-1943) Festőművész, Bécsben és Párizsban tanult, a magyar népéletből ihletődött realista műveket alkotott.  A budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Szatmáron a Királyi Katolikus Főgimnázium kápolnája számára készített nagyméretű függő képeket, de ezeket az impériumváltás után, 1920 körül átfestették, tönkretették.

Riefesser József

Ausztriai (tiroli) fafaragó a múlt századfordulón, többek között Kálmándon, a római katolikus templomban vannak munkái.

Rieger testvérek

Orgonaépítő műhelyük volt Jägerndorfban, itt készültek a szokondi, krasznaterebesi, sárközújlaki és a szatmári Hidegárda templomok orgonái.

Rosenstigl

(XVIII. század) Bécsi építész, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom tervezője volt.

Rossi Ferenc

Aranyozó volt Budapesten, 1881-ben keresztelő kutat készített Mezőpetri temploma számára

Sarkadi Sándor

(1887-1959) Szobrász, festőművész, iskolaigazgató, lapszerkesztő Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. A két világháború közötti szatmári művészeti élet ismert képviselője, a székesegyház Jázus szobra az attikán az ő alkotása.

Sasu Ion

(1939-2011) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hatvanas évektől a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője, számos egyéni tárlatot rendezett. A hetvenes években képzőművész-tanárok számára tavaszi és őszi szalonokat, valamint több országos alkotótábort szervezett.

Sau Iudita

(sz. 1943) Rajztanár Szatmáron, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, Ion Sasu felesége, néhány csoportos tárlaton vett részt.

Sasu Lucian

Festőművész. A hetvenes, nyolcvanas években vett részt néhány szatmári csoportos tárlaton.

Sasu Valer

(sz. 1981) Grafikusművész, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense, néhány csoportos szatmári tárlaton vett részt. Ion Sasu és Iudita Sasu fia.

Scripor, Lola Gabriela

(sz. 1980) Festőművész, tanár. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain, egyéni kiállítást rendezett.

Scripor, Liviu Artene

(sz. 1975) Ortodox teológiát végzett, részt vett többek között a szatmári művészek 2010-es lengyelországi (Rzeszów) csoportos kiállításán.

Schäffer Béla

(1815-1871) Nagykárolyban született, Pesten és Bécsben tanult. Mint festőművész Szentpéterváron és Düsseldorfban tevékenykedett.

Scheip Károly

(1904–1981) Autodidakta festőművész, címfestő Szatmárnémetiben. Nagybányán, a szabadiskolában Ziffer Sándor tanítványa volt. A harmincas években a Képzőművészeti Egyesület titkára ugyanott. Erős szálak fűzték a kolóniához, ő a nagybányai művészek sírjainak egyik fölkutatója és gondozója volt.

Scherling Antal

A múlt századfordulón volt festőművész és fényképész Szatmáron. Ő készítette a püspöki palotában látható egyik Meszlényi Gyula arcképet (olajfestmény).

Scheuchl Thomas

A Beuroni Iskola tagja. Ez 1868–ban alakult egy németországi bencés kolostorban, célja az egyházművészet megújítása volt. Scheuchl részt vett 1904–ben a szatmári Székesegyház felújításán, ő a szerzője a Mária a magyarok Nagyasszonya című freskónak.

Schmidt János

Oltárépítő volt, a bélteki római katolikus templom kisebbik oltárát készítette 1913-ban.

Schnell Carol

Keramikus, szobrászművész Szatmáron, egyéni kiállításokat is rendezett. A hatvanas években a Szatmári Népművészeti Iskola tanára volt.

Schőber Emil dr.

A Szamos 1919. október 31-i cikke (Séta a strandfürdő kiállításán) arról tudósít, hogy Schőber két kis tájképet állított ki. Iparművészként is említik a korabeli jegyzetek, tárlatkrónikák.

Schreibmeier

Papi öltözékeket gyártó cég, a püspöki képtár egyik casuláján látható a cégjelzésük, Münchenben működtek.

Schulek Frigyes

(1841-1919) A magyar eklektikus építészet kiemelkedő egyénisége, a műegyetem tanára. A restaurálásban a kor szépítő-átépítő elvei szerint járt el. Az ő nevéhez fűződik a Szatmár megyei Ákos községben álló közel 800 éves román stílusú református templom átfogó restaurálása.

Schwarz Pestini

1798-1822 között rajzot tanított Pesten. Schwartz József az eredeti neve. Erdődön van egy szép oltárképe: Mária mennybemenetele. Az ő alkotása a krisztinavárosi templom Fájdalmas Szűzanya oltárképe.

Scultéti Zoltán

Építész, az ő tervei alapján készült a szatmárnémeti Zárda-templom a 19. század negyvenes éveiben.

Sieber Ferenc

Nagykárolyi építész. Párizsban végezte a tanulmányait, innen hazatérve 1778-ban fejezte be a Kalazanci Szent József templom építését, amelyet az 1834-es földrengés után Ybl Miklós átépített.

Sipeanu Olimpia Angela dr.

(sz. 1954) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hetvenes években több szatmári tárlaton szerepelt a munkáival, jelenleg muzeológus Nagyszebenben.

Strósz István

Orgonakészítő, a Szatmár megyei mezőpetri valamint a mezőteremi római katolikus templomok orgonáit (1861) készítette.

Stuflesser Ferdinánd

Híres tiroli műhelyében a 20. század elején oltárokat és festett szobrokat készítettek. Oltárait, szobrait Szakaszon, Felsővisón, Túrterebesen, Szatmáron (Szent József templom) stb. lehet látni.

Şaitoş Iosif

(sz. 1942) Rajztanár, festőművész, szobrász Avasfelsőfaluban, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain.

Şoneriu Radu

Szatmárnémetiben volt rajztanár, a Mihai Eminescu Líceumban, a Népművészeti Iskolában tanított.

Şuta Dan Sorin

(sz. 1953) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatának abszolvense, a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője.

Szabados (Kövesné) Irma

(1905-1992) Néhány szatmári tárlaton rajzokkal és akvarellekkel szerepelt, a nagybányai szabadiskolában tanult.

Szatmári Ágnes

(sz. 1932) Festőművész, a Szatmári Északi Színház díszlet– és kosztümtervezője volt, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hatvanas évektől számos csoportos kiállításon szerepelt, több egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban, az ország különböző városaiban és külföldön. Jelenleg Magyarországon él.

Szatmári Jolán

(1908–1972) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben. Festményeivel néhány helyi, csoportos tárlaton szerepelt.

Szántó Szilárd

(sz. 1978) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémián tanult, szatmári kiállításokon szerepelt munkáival.

Szász Gyula

(1850-1907) Budapest, Az Operaház, az Országház belső díszítéseinél vett részt, Mezőterem számára a főoltár angyalszobrait készítette (1880).

Szegedi Mihály

Ötvös volt a XVII. század első felében Szatmáron, ahol 1642–46 között bírói tisztet is viselt. Egy 1627–ből való ezüst, feliratos kannája és egy 1646–ból való úrvacsoratányérja a szatmári református egyház tulajdonában van.

Szejke Vilmos

(1942–1992) Rajztanár, festőművész volt Szatmárnémetiben, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Haláláig aktív szerepet játszott a város képzőművészeti életében. 2012-ben rendezték meg a szatmári véndiákok találkozója alkalmából a tárlatát a szatmári református gimnáziumban.

Szemák Papp Zsuzsa

(sz. 1979) a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti fakultásának az abszolvense, a szatmári képzőművészek több csoportos tárlatán szerepelt munkáival, egyéni kiállítást rendezett az újközponti Galériában.

Szenes Fülöp

(1863-1944) Festőművész, a Szamos 1919. december 19-i számában jelent meg a Szatmárnémeti művészeti élete címet viselő előadásának a szövege, amelyet a Zolnay-Tóth kiállításon tartott a városháza nagytermében egy-két nappal korábban.

Szécsen Zoltán

Fotóművész a 20. század első felében Szatmárnémetiben. A Satu Mare 1929. április 21-i cikkében a fotóművész párizsi sikereiről számol be. 1934-ben az Újságíró Klubban rendezett tárlatot művészfotóiból

Szilassy János

1729–1782 között fejtette ki a tevékenységét Lőcsén. Kassai születésű ötvös mester volt, akinek egy értékes úrmutatója Szatmár megyében, a kaplonyi Szent Antal római katolikus templom tulajdonában van.

(1917–1998) Rajztanár, szobrász és festőművész Szatmárnémetiben, a budapesti és bukaresti képzőművészeti akadémiákon tanult, több évig volt orosz hadifogságban. Részt vett néhány szatmári csoportos kiállításon. Halála után a fogságnaplója kinagyított képeiből rendeztek tárlatot a véndiák találkozó alkalmával a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban.

Muhi Sándor

(sz. 1945) Rajztanár, grafikus, művészeti közíró Szatmáron, a kolozsvári Pedagógiai Intézetben rajztanári képesítést szerzett, később a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben művészeti muzeológia szakot végzett. 1968 óta részt vesz a szatmári képzőművészek csoportos tárlatain, tucatnyi egyéni tárlatot rendezett, könyvek, tankönyvek, helytörténeti munkák, műkritikai, módszertani írások szerzője, a BBTE szatmári kihelyezett tagozatának óraadó tanára.

Munteanu Eugen

(sz. 1953) Festőművész, rajztanár Szatmárnémetiben, a szatmári képzőművészek vezetője, a Iaşi-i Művészeti Akadémia abszolvense, a román Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának elnöke. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain, számos egyéni kiállítást rendezett. Csoportos, megyeközi és nemzetközi kiállítások szervezője. Az általa összeállított katalógusok a szatmári képzőművészeti élet hiteles dokumentumai.

Munteanu Iolanda

Rajztanár. A hetvenes, nyolcvanas években vett részt néhány szatmári csoportos tárlaton.

Munteanu Narcisa

(sz. 1977) a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti fakultásának végzettje, szatmári csoportos kiállításokon szerepelt munkáival.

Nagy Ignác

(1866–?) Festőművész. Szatmárnémetiben született, jórészt Sátoraljaújhelyen fejtette ki tevékenységét.

Nagy Oszkár

(1893-1965) Festőművész, a nagybányai szabadiskola törzstagja, 1951-ben három festményt készített a Szatmár megyei Krasznasándorfaluban található római katolikus templom számára, többször állított ki Szatmáron, néhány évig Mándy Laura férje volt.

Negruţ Adrian

(sz. 1952) Bukarestben művészeti líceumot és építészeti technikumot végzett. Részt vett néhány szatmári csoportos kiállításon. Negruţ Petru fia.

Negruţ Petru

(sz. 1924) Autodidakta festő Szatmárnémetiben, alkotásaival több csoportos kiállításon szerepelt.

Némay Ferenc

A Szamos 1919. június 11-i száma arról tudósít, hogy Némay huszárkapitány, „miután végigverekedte a háborút”, a szatmári Iparos Otthonban rendezett tárlatot. Elsősorban a cikkben a karakteres portréit dicsérik, ezek zöme ceruzarajz.

Németi András (Endre)

(1877–?) Szatmáron született. Rajztanári képesítést szerzett, ezután több főúri családnál dolgozott. A két világháború között rajztanár volt Budapesten, ezzel párhuzamosan illusztrációkat készít az Ország–Világ hetilap számára.

Nicolaescu Gabriela

(sz. 1951) a Szatmár megyei Óváriban született, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Festőművész, jelenleg New Yorkban él, alkotásaival több szatmári tárlaton is szerepelt.

Nikelszky Géza

(1877–1966) Szatmáron született, Bécsben és Münchenben festészetet tanult, 1900–tól a pécsi Zsolnay–gyárban dolgozott, mint tervező. Munkáit az Iparművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. Kerámiatárgyakon kívül akvarelleket is készített.

Nyiri Angéla

(sz. 1951) Rajztanár, képzőművész Szatmárnémetiben, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense. A kilencvenes évektől kapcsolódott be a város művészeti életébe, rendszeres szereplője a csoportos tárlatoknak.

Nyiri Angéla–Cilu

(sz. 1977) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia végzettje, egy ideig Szatmáron dolgozott és alkotott, jelenleg Magyarországon él.

Nyiri Zoltán

(sz. 1951) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense. A hetvenes évektől kapcsolódott be a város képzőművészeti életébe, a szatmári művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője.

Oberbauer-cég

Budapesten megrendelésre oltárképeket készítettek. Ők készítették többek között a Szatmár megyei Józsefháza római katolikus temploma oltárképét (Szent István).

Ócsvár Rezső

(1877–1968) Rajztanár volt a szatmárnémeti Római Katolikus Líceumban, megfestette Pázmány Péter arcképét (Szatmár, püspöki palota). Akvarellista, több szatmári csoportos tárlaton szerepelt műveivel.

Ohman Béla

(1890-1968) Budapesti szobrász, egyházi témájú szobrokat készített. A szatmári Szent Antal római katolikus templomban van egy szép, a Szűzanyát ábrázoló szobra amelyet Lukácsovics Magda hozott Kolozsvárról Szatmárra.

Olteanu Maria

(sz. 1940) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Rendszeresen szerepel a szatmári művészek csoportos tárlatain, egyéni kiállításokat rendezett.

Olajos Béla

(1910–1991) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, Budapesten végzett.  Rendszeresen részt vett a helyi művészek csoportos tárlatain, ahol jórészt csendéleteket és tájképeket állított ki. Retrospektív tárlatát 2010-ben rendezte a szatmári Művészeti Múzeum. Ebből az alkalomból Szatmáron egykori lakásának a falán emléktáblát lepleztek le.

Olejnik Janka

(18987-1954) Festőművész, Budapesten tanult, Nagybányán telepedett le, a szabadiskola tagja volt. Avasfelsőfaluban, Nagybányán, Szokondon, Börvelyben láthatóak oltárképei.

Oprişa Cristina Gloria

(sz. 1954) Rajztanár, festőművész Szatmáron. a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A csoportos kiállításokon rendszeresen szerepelt műveivel, több egyéni kiállítást rendezett. Megyeközi és országos kiállítások szervezésében is jeleskedett, néhány évig a szatmári képzőművészek vezetője volt.

Ordódi Emma

(sz. 1942) Rajztanári diplomát Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett. 1964–től Kaplonyban, majd Nagykárolyban tanított, jelenleg Magyarországon él.

Orlay Petrich Soma

(1822–1880) Bécsben, Münchenben tanult festészetet, Petőfi Sándor barátja, távoli rokona volt. Oltárképeket, arcképeket, történelmi kompozíciókat, kőrajzokat, tájképeket is készített. Több műve van a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában, többek között Mezőpetriben és Kisdengelegen is.

Oşan Lucian

(sz. 1953) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, szatmári csoportos tárlatokon szerepelt több ízben munkáival. 1998 óta Kolozsváron él.

Palka József

(1860-1952) Üvegfestő, üvegmarató műhelye Budapesten a XX. század első felében működött. Szatmáron a Zárda-templomban, Szaniszlón, Nagymajtényban találhatóak munkák ebből a műhelyből

Parádi (Szodoray) Hajnal

(sz. 1946) Rajztanár, szobrászművész Szatmáron, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain, ő készítette el Kiss Gedeon köztéri szobrát, amely a Kossuth-kertben áll.

Paul Liviu

(sz. 1957) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője.

Paulovics László

(sz. 1937) Grafikusművész, illusztrátor, a Szatmári Északi Színház díszlet– és kosztümtervezője, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben szerzett diplomát. Kiállítások szervezője, több tucat egyéni tárlatot rendezett. 1985 óta Németországban, majd Magyarországon él, de egyéni kiállításai az utóbbi években is voltak Szatmáron. Ő készítette a szatmári Szentlélek római katolikus templom főoltárképét, valamint keresztútját.

Pászkán Mihály

(sz. 1952, Szatmáron) Szatmári keramikus, ipari formatervező, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben végzett, kerámia szakon 1977-ben. A hetvenes, nyolcvanas években tevékenyen részt vett a város és a megye képzőművészeti életében. 1990 óta Németországban él.

Păcuraru Mirabela Oana

(sz. 1981) a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense, Szatmáron tevékenykedik.

Pesky Ede

(1835-1910) Festőművész, Pesky József fia. Bécsben, majd Budapesten dolgozott, a mezőteremi római katolikus templomban két festménye van. Sok kőrajza (kőnyomata) ismeretes.

Pesky József

(1795–1862) Festőművész, a híres Pesky festődinasztia legismertebb tagja. Budapesten dolgozott, Szatmárnémetiben többek között a Székesegyház és a Zárda-templom főoltárainak oltárképeit (Krisztus mennybemenetele, Immaculata) festette, de vannak művei a püspöki palotában (Szent János, Szent István) és Mezőpetriben, a temetőkápolnában is.

Petkes József

(sz. 1928) Rajztanár, festőművész, tanfelügyelő Szatmáron, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet végzettje. A megyei tárlatok rendszeres szereplője, számos egyéni kiállítást rendezett, akvarelleket és olajfestményeket készít. Jelentős a néprajzkutató tevékenysége is. Jelenleg Magyarországon, Nyíregyházán él.

Petrehuş Dorel

(sz. 1957) Festőművész, Avasfelsőfaluban él, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Rendszeresen részt vett a Szatmár megyei művészek közös kiállításain, több egyéni tárlatot rendezett. Az avasi képzőművészeti csoport vezetője.

Pereni Ştefan

(sz. 1958) Autodidakta festő Szatmárnémetiben. Néhány csoportos tárlaton állított ki munkáiból.

Pintér István

Építészmérnök Szatmáron a két világháború között. Egyes források szerint ő készítette a szatmári Kis Szent Teréz templom terveit. Az igazság az, hogy a tervező nem Pintér és nem Schellenbeck, hanem valaki más, hiszen ez a templom a keszthelyi Kis Szent Teréz templom módosított másolata.

Pirk János

(1903–1989) Festőművész. Fiatal éveit Szatmáron töltötte, ahol a pályán Litteczky Endre festőművész indította el, a felsőbányai csoport tagja és a szabadiskola tagja is volt. Budapesten, Rómában, Párizsban tanult. Magyarországon, Szentendrén élt és alkotott élete végéig.

Pop Corneliu

(sz. 1952) Grafikus– és festőművész Avasfelsőfaluban (Negreşt-Oaş), szatmári csoportos tárlatokon rendszeresen szerepel alkotásaival.

Popdan Ion

(1935–2000) Autodidakta festőművész, költő Szatmárnémetiben, a Népművészeti Iskola tanára volt. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain, több egyéni tárlatot rendezett.

Pop Nicolae

(sz. 1938) Rajz– és történelemtanár, a Szatmár megyei Apában él, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Mint festőművész főleg csendéleteket és tájképeket állít ki a szatmári művészek csoportos tárlatain, egyéni kiállításokat is rendezett.

Popp Aurél

(1879–1960) A Szatmár megyei Érkáváson született, Budapesten, Bécsben, Párizsban tanult festészetet. Festőművész, keramikus, szobrász, rajztanár Szatmárnémetiben, művészeti írások szerzője. 1923–ban kerámia–üzemet nyitott a városban DAC néven. Ő a felsőbányai csoport szervezője, irányítója. Szatmárnémeti egyik legismertebb művésze, nevét iskola, utca viseli, köztéri szobra van Szatmárnémetiben, a Művészeti Múzeumban állandó tárlata tekinthető meg.

Pop–Prilog Ioan

(sz. 1964) Festőművész, Franciaországban végzett művészeti tanulmányokat, több szatmári csoportos kiállításon szerepelt munkáival.

Pop Vasile–Negreşteanu

(sz. 1955) Festőművész, tanár, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Avasfelsőfaluból származik, Bukarestben tanít és dolgozik. Egy időben a szatmári csoportos tárlatok rendszeres szereplője volt.

Pop Zita

2013-ban részt vett a szatmári művészek „Apocalipsis” elnevezésű tárlatán

Porumbescu Nicolae 

Építész, egyetemi tanár volt Iaşi-ban, ő a tervezője a hetvenes években épült szatmárnémeti újközpontnak, a kultúrház ma az ő nevét viseli. Az életrajzi adatait nem ismerem, valamikor a kilencvenes évek elején, közepe táján halt meg.

Pócsai András

(sz. 1934) a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hetvenes években rajztanár volt Szatmár megyében, és részt vett néhány csoportos tárlaton. Jelenleg Kolozsváron él.

Racoşi-Nechitean Doina

(sz. 1957) Rajztanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Ritkán állított ki munkákat.

Rauscher, W. Fulda

Műhelye német területen, hozzávetőlegesen 100 éve működött. A székesegyházban vannak iparművészeti alkotásai (kehely, patena)

(1883-1953) Festőművész, a nagybányai kolónia törzstagja. A nagybányai Szentháromság templom számára (Szatmári Római Katolikus Egyházmegye) nagyméretű faliképet készített: Hegyi beszéd

Kiss Roóz Ilona                     

(sz. 1920) Szatmárnémetiben született. Munkácsy–díjas keramikusművész Magyarországon. Edényeket, épületkerámiákat készített. Az Iparművészeti Főiskolán Gádor István mellett működött 1948-52 között.

Kisujszállási István

(sz. 1940-2010 k.) Autodidakta festő, a hetvenes, nyolcvanas években néhány munkájával szerepelt a szatmári csoportos tárlatokon. Egy ideig Magyarországon élt, a közelmúltban halt meg.

Kiszely Árpád

Szatmári rajztanár, festőművész, szakíró a 20. század első évtizedeiben, számos tárlatkrónika, művészeti tárgyú tudósítás szerzője volt a helyi lapokban. A szatmári faipari iskolában dolgozott.

Klein Vilmos

Esztergomi festőművész, a múlt századfordulón alkotott. A nagymajtényi római katolikus templomban van két festménye (Szent Péter, Szent Pál, 1894.)

Kolozsi Tibor

(sz. 1965) Munkácsy-díjas szobrászművész,  a kolozsvári művészeti egyetem abszolvense, tanára, a Mátyás-szobor felújítója, a BMC ügyvezető elnöke. A szatmári Szilágyi Domokos mellszobor valamint több hazai és magyarországi köztéri szobor alkotója.

Korcsek János

(1871-1962) Magyar festőművész, oltárképeket, történelmi kompozíciókat készített. A püspöki képtár anyagában van egy szép portréja (azonosítatlan püspök arcképe), amely jelenleg a palota emeleti folyosóján látható.

Korda Béla

(1899–1972) Festő– és grafikusművész. A Szatmár megyei Gencsen született.

Kotal Henrik

Budapesti műépítész. Alpár Ignác irodájában szerzett gyakorlatot. A szatmári Királyi Katolikus Főgimnázium (ma M. Eminescu Kollégium) épületét tervezte. Ez a maga korában rendkívül modern iskolaépület 1912–ben készült el.

Kovács Emil Lajos

(sz. 1967) Autodidakta festőként indult, a Szatmári Alkotóház tagja, elnöke volt. A Nagybányai Egyetemen végzett művészeti tanulmányokat, 2011-ben szerzett diplomát. Igen tevékeny, számos egyéni tárlatot rendezett idehaza és külföldön egyaránt.

Kovács Géza

(sz. 1935 k.) Főiskolás diákként, 1954-ben készítette el a lázári római katolikus templom számára Munkácsy Mihály Golgota című képének lekicsinyített másolatát. Fiatalon külföldre távozott, jelenleg Angliában vagy Hollandiában él.

Kovács Mihály

(1818-1892) Festőművész Magyarországon, a szatmári püspöki palotában látható Schlauch Lőrinczet ábrázoló nagyméretű arcképe.

Kós Károly

(1883-1977) Építész, festő, grafikus, író. A Collegium artificum Transsylvanicorum (a Napkelet húsvéti számának cikke, 1921. április 1.) tárlatáról is írt. A szatmáriak közül Papp Aurél, Litteczky Endre neveit említi. Popp Aurél itt bemutatott, világháborús témákat feldolgozó festményeit megdöbbentő és megrázó alkotásoknak nevezi.

Köves Izsó

(1852–1917) Nagykárolyban született, Budapesten volt rajztanár. Arcképeket, történelmi kompozíciókat készített.

Kracker, János, Lukács

(1717-1779) Bécsi származású festőművész, Egerben halt meg. A szatmári püspöki palota ebédlőjében van az Emmauszi vacsora című, frissen felújított alkotása.

Kricsfalusi József

(1929–1989) Rajztanár, festőművész Nagykárolyban. A kolozsvári I. Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Alkotásaival több csoportos kiállításon szerepelt, két egyéni tárlatot rendezett. 2000 tavaszán a Nagykárolyi Városi Múzeum gyűjteményes kiállítást rendezett az emlékére.

Kudelász Károly                   

(1896–1973) Díszletfestő, autodidakta szobrász, keramikus volt. Popp Auréllel a szatmári DAC kerámiagyár egyik alapítója. Főleg Szatmárnémetiben és Nagyváradon tevékenykedett.

Lakatos Pál

(sz. 1960) Munkácsy-díjas szobrászművész, tanár. Középiskolai tanulmányait Szatmáron, a képzőművészeti főiskolát Kolozsváron végezte. Jelenleg Kecskeméten él. A szatmárnémeti Kölcsey–, illetve Hám János–szobrok alkotója.

Lantay Lajos

(1861-1946) Szobrászművész. A budapesti Parlament épülete, a Mátyás templom számára a szobrok egész sorát készítette el. Szobrokat készített szatmári templomoknak (Hildegárda, székesegyház) is.

Lázin Csaba

(sz. 1957) Rajztanár, festőművész, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense. Jelenleg Nagykárolyban tevékenykedik, és rendszeresen részt vesz a szatmári művészek csoportos kiállításain, a Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának aktív tagja.

Ledó Béla

Budapesti ötvösműhelyéből számos kegytárgy került a múlt század negyvenes éveinek elején a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyébe (Lázári, Nántű, Mezőterem, Batizgombás, Nagykároly, Kisdengeleg).

Lepedus Ildikó

(sz. 1972) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia festészeti tagozatán végzett. Munkáival több szatmári csoportos kiállításon szerepelt, egyházművészeti alkotásai is vannak.

Ligeti Antal

(1823–1890) Festőművész, Nagykárolyban született, Markó Károlynál majd Olaszországban tanult. 1861–től a Nemzeti Múzeum Képtárának őre volt Budapesten. Egyike volt azoknak, akik a fiatal Munkácsyt pályája kezdetén támogatták.

Litteczky Endre

(1886–1953) Budapesten, Münchenben és Nagybányán tanult. Szatmáron és országszerte több egyéni kiállítást rendezett, számos csoportos kiállításon vett részt. Igen jelentős a művészetpedagógiai és publicisztikai tevékenysége. A legismertebb szatmári magyar napilap, a Szamos tulajdonosa, ő egyengette, irányította a kezdő Mohy Sándor és Pirk János pályáját is.

Litteczky–Krausz Ilona.

(1900–1975) Litteczky Endre felesége, autodidakta grafikusművész Szatmáron. Több egyéni kiállítást rendezett, emlékiratai (kéziratban) hiteles képet nyújtanak a szatmári képzőművészeti élet általa megélt eseményeiről. A Szatmári Népművészeti Iskola tanáraként több fiatal tehetség elindítója és irányítója volt.

Lukácsovics Magda

(sz. 1933) Nagykárolyban született, a Kolozsvári Művészeti Akadémia (I. Andreescu Képzőművészeti Intézet) abszolvense. Ő készítette Szatmár megyében a gencsi, csomaközi stb. római katolikus templomok, valamint a nagykárolyi Szent József templom faliképeit. Jelenleg Németországban él.

Madarassy György

(sz. 1947) Madarassy György Nagybányán élt, később kitelepült a magyarországi Nyíregyházára. Ő készítette a szatmári egyházmegyéhez tarozó nagybányai Szent József templom keresztútját.

Magyar F. Attila

(1956–1992) Grafikusművész, tanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Néhány csoportos tárlaton szerepelt a munkáival. Fiatalon, 36 éves korában halt meg.

Major Ildikó

A hetvenes, nyolcvanas években rajztanár volt Szatmárnémetiben, a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain, egyéni kiállításokat rendezett. Jelenleg Magyarországon él.

Majoros Károly

(1870–1901) Szatmáron született, ugyanitt működött rövid ideig rajztanárként. Diplomáját a budapesti mintarajziskolában szerezte. Az 1935–ben kiadott Művészeti Lexikon adatai szerint a szatmári Székesegyházban egy kupolafestményt (ez a szentély mennyezetképe lehet, mert a kupolafestményt Reidler János készítette) és két oltárképet (feltételezhetően a Szent Jánost és Szent Istvánt ábrázoló oltárképekről van szó) készített.

Makay Endre

(1847–1905) Építész. A szatmári püspöki palota mellé épült, és az óta rég lebontott szatmári városháza tervezője volt (1881).

Makár Alajos

(1927-1989) Nagykárolyban született, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Mint festőművész elsősorban Kolozsváron tevékenykedett, de Nagykárolyban, Szatmáron is rendezett egyéni kiállítást.

Makó András

(sz. 1959) a Szatmár megyei Mikolában született, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Festőművész, munkáival szerepelt néhány szatmári tárlaton, egyéni kiállítást rendezett, jelenleg Magyarországon, Pakson él.

Marastoni József

(1834-1895) Festő és litográfus, Marastoni Jakab, velencei származású festőművész fia. Ő készítette a mezőteremi római katolikus templom keresztútját, Sipos Ferenc egyházmegyei kormányzó kéziratos feljegyzései szerint. Történelmi arcképsorozatot is készített a Magyar ősök képcsarnoka kiadványhoz.

Maulbertsch, Franz, Anton

(1724-1795) Osztrák festőművész, rézkarcoló, hosszú ideig Magyarországon tevékenykedett. Az Erdődi-kastály kápolnájának rég elpusztult faliképeit készítette, az egyházmegye tulajdonában több, még azonosítatlan, de feltételezhetően általa készített munkája van.

Mándy Laura

(1906-1993) Festőművész, tanítóképzőt végzett, a nagybányai szabadiskolában tanult Thorma Jánostól és Krizsán Jánostól. Egy ideig Nagy Oszkár festőművész felesége volt. A nyolcvanas, kilencvenes években Szatmáron élt, csoportos kiállításokon szerepelt, egyéni tárlatot rendezett.

Mărginean Minerva Radu  

(sz. 1953) Festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Alkotásaival rendszeresen szerepel a szatmári művészek közös kiállításain, egyéni kiállítást rendezett. Jelenleg Kolozsváron él.

Medrea, Corneliu

(1888-1864) Állami-díjas román szobrász, a harmincas években ő készítette Szatmárnémeti legnagyobb köztéri szobrát, a Vasile Lucaciu szobrot.

Megyer Meyer Antal

(1883-1948) Festőművész, iparművész, egyetemi tanár Budapesten. Dolgozott a szatmári Zárda-templom díszítésén, a túrterebesi templombelső festését is ő tervezte 1942-ben.

Mets György

(sz. 1942) Autodidakta festő, költő. A hetvenes években több szatmári megyei tárlaton szerepelt, jelenleg Magyarországon él.

Mezey József

(1828–1882) Festőművész. Szatmáron, Pesten, Kolozsváron, Nagybányán arcképeket és oltárképeket készített. Több alkotása (közel 50) van a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában, ezek jórészt módosított másolatok. Többek között a püspöki kápolna korábbi oltárképe (Immaculata) is az ő alkotása.

Mikola András

(1884–1970) Festőművész, a Szatmár megyei Nagypeleskén született, a képzőművészeti tanulmányait Budapesten végezte, ahol Ferenczy Károly tanítványa volt. 1927–től a Nagybányai Festők Társaságának a vezetője lett. Nagybánya alpolgármesteri tisztét is elvállalta, hogy anyagilag támogathassa a kolóniát. 80 évesen Románia érdemes művésze lett.

Miltaller testvérek

Aradi templomfestő testvérpár, az egyházmegyében több helyen (Sándrán, Szatmáron stb.) láthatóak falfestményeik.

Miron Aurel

(sz. 1942) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Olajfestményekkel szerepelt néhány szatmári csoportos tárlaton a hetvenes években.

Mocianu Monica

(sz. 1955) a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben restaurátori és dekorációs szakképesítést szerzett. Nagykárolyban 1998–ban rendezett egyéni tárlatot.

Mocianu Valer

(1923–1968) Iskoláit Nagykárolyban, a képzőművészeti főiskolát Bukarestben végezte. 1948–tól gimnáziumi tanár volt Nagykárolyban. Munkáival több közös tárlaton szerepelt, egyéni kiállítást rendezett.

Mohy Sándor

(1902–2001) Festőművész, egyetemi tanár, Kolozsvár díszpolgára. Gyermek– és ifjúkorát Szatmárnémetiben töltötte, a Kolozsvári Művészeti Akadémia elvégzése után, 1929–1937 között rajzot tanított a szatmári református gimnáziumban, és ezzel párhuzamosan aktív szerepet vállalt a város képzőművészeti életében. Legutóbb 2012–ben volt emlékkiállítása, jórészt a szatmári évei alatt készült alkotásaiból a szatmári Művészeti Múzeumban, ahol több munkáját őrzik. Egykori műterme falán 2012-ben emléktáblát lepleztek le.

Moldovan Vasile

(1914-1986) Autodidakta festő és szobrász Szatmárnémetiben. A hetvenes, nyolcvanas években rendszeresen szerepelt munkáival a megyei tárlatokon, több egyéni kiállítást rendezett.

Moldvay Katalin

(sz. 1955) Az Északi Színház kosztüm– és díszlettervezője, grafikusművész Szatmárnémetiben, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense. Szatmári évei alatt rendszeresen szerepelt a megyei és az országos grafikai tárlatokon, jelenleg Németországban, Baden-Badenben él, de Szatmáron is rendezett egyéni tárlatot.

Morar David Dorel

(sz. 1961) Szobrászművész, a N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A kilencvenes években Szatmáron tevékenykedett, egy munkája a szatmári 16-os lakótelep Csend parkjában látható.

(sz. 1939) Keramikus, a szatmári Népművészeti Iskolában tanult. Számos tárlatot rendezett az utóbbi évtizedekben, legutóbb 2011-ban volt egyéni kiállítása.

Hofrichter János

A kökényesedi templom oltárképét (Szent Imre) készítette Budapesten, 1879-ben

Holzhamer, Theodor

Szatmár megyében, Lázáriban található egy kiváló minőségű, de rossz állapotú barokk festmény, amelyet ő készített 1770 körül. A kép témája: Mária látogatása Erzsébetnél.

Hölzel Albin

(1869-1941) Osztrák származású szobrászművész, a Kálvária-templom főoltárának és nagy valószínűséggel a kapuzat domborművének a szerzője. A munka elvégzésére Szatmáron telepedett le, nyolc hónapig dolgozott itt, a ma is látható, felújított oltárt 1910. április 21-én szentelték fel.

Jakobey Károly

(1825–1891) Festőművész. Pesten és Bécsben tanult, arcképeket és oltárképeket festett. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében számos alkotása található Szinérváralján, Mezőpetriben stb. Ezek jórészt klasszikus festmények módosított másolatai.

Jakobovits Miklós

(1936-2012) Nagyváradi többszörösen kitüntetett festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, művészeti író, muzeológus. Több festményt restaurált Nagykárolyban, Erdődön, Máramarosszigeten a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében.

Jendrassik Jenő

(1860–1919) Münchenben tanult festészetet, Benczúr Gyula és Lotz Károly tanítványa volt, főleg életképeket és gyermekportrékat festett. Anyósának, Sváby Zsigmondnénak a birtokán, a Szatmár megyei Kökényesden halt meg, itt van eltemetve. (Szamos, 1919. december 28.)

Jenser Mihály

(1861–1940) Festőművész. Bécsben tanult, majd Nagykárolyban rajztanárként működött. Elsősorban arcképeket festett.

Ion D. Ion                              

(sz. 1944) Festőművész, templomfestő, a Szatmár megyei Avasfelsőfaluban él. Rendszeres szereplője a szatmári művészek csoportos kiállításainak, több egyéni kiállítást rendezett, az avasi képzőművészeti csoport aktív tagja.

Jordan Ferenc

(XIX. sz. második fele) Piarista pap, tanár, Sipos Ferenc feljegyzései szerint ő tervezte a Szaniszlón a római katolikus templom teraszos részét valamint a csomaközi római katolikus templomot. Németi János adatai szerint: Negyven éven át rajztanár Nagykárolyban, a grófok támogatásával rajziskolát alapított, ennek felszerelése az 1887-es tűzvész alkalmával elpusztult.  Fiai dr. Jordán Ferenc orvos és dr. Jordán Károly szaniszlói plébános alapítványt tettek emlékére, amelyből tehetséges fiatalokat támogattak.

Juhos László

(sz. 1950) a hetvenes években több Szatmár megyei tárlaton szerepelt a munkáival, művészeti tanulmányokat Kolozsváron és Budapesten folytatott. Jelenleg Magyarországon él.

Kargham (?)

A nevet Sipos Ferenc kéziratos könyvében találtam, a feljegyzés szerint ő készítette 1862-ben a mezőteremi római katolikus templom oltárképét: Golgota. Nem hagyományos oltárképről van szó, hiszen téglalap alakú.

Kászonyi Edgár

(1900-1976) Festőművész, a nagybányai szabadiskola tagja, az egyházmegyében Nagysomkúton falfestményeket, Barlafaluban oltárképeket készített.

Kessler, Joseph

(1826-1887) Bécsi festő, a csanálosi templom számára több képet készített, ezeket jelenleg Szatmáron, a püspöki képtárban őrzik.

Király Gabriela Luciana

(sz. 1980) Festőművész, tanár. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, a szatmári képzőművészek csoportos tárlatain szerepelt festményeivel, egyéni kiállításokat rendezett. Lakatos Pál szobrászművész unokahúga.

Kiss Béla

(sz. 1942) Festőművész, tanár a hetvenes években, Szatmárnémetiben, a Bukaresti Művészeti Akadémia abszolvense. Több megyei tárlaton szerepelt munkáival, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él.

(sz. 1951) Rajztanár, szobrászművész Szatmáron, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a Popp Aurel Képzőművészeti Líceum tanára. A hetvenes évektől rendszeresen részt vesz a szatmári művészek közös kiállításain, több egyéni kiállítást rendezett. Köztéri szobrok alkotója a megyeközpontban és más helységekben (Csipler Sándor, Lucian Blaga, Bethlen Gábor, Páskándi Géza stb.).

Erdődi Lukács

A Szatmár megyei Erdődről származott, 1569 előtt tevékenykedett, mint Báthory András erdélyi fejedelem festője. István, Miklós, Tamás nevű fiai szintén festők voltak Báthory udvarában.

Erdős I. Pál

(1916–1987) Szatmári grafikusművész, a Művészet Érdemes Mestere, Állami–díjas. Először Szatmáron, majd Nagybányán, később újra Szatmáron dolgozott. 1968–tól haláláig volt a Szatmár megyei képzőművészek vezetője, a Romániai Képzőművészek Szövetségének országos alelnöke volt. Egykori műterme ma emlékház.

Fellinger-Hasingen műhely, Bécs

Több aranyszálas, gazdag díszítésű papi ruha, pluviale készült ebben a műhelyben a 19. század második felében, illetve a 20. század elején a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számára, ezek javarészét a püspöki képtár anyagában őrzik.

Felsőbányai csoport

A nagybányai szabadiskola ellenpontozásaként jelent meg ez a csoportosulás, vezetője Popp Aurél volt. A tagok eltökéltsége, erőfeszítései ellenére nem volt hosszú távú kezdeményezés. A Szamos 1922. augusztus 22-i számában Emil Isac, szépművészeti felügyelő Állandó Festőiskola Felsőbányán című cikkében a következő tagok neveit említi: Popp Aurél, Nagy Oszkár, Litteczky Endre, Róth Ferenc, Krausz Berti, Krausz Ilona, Pirk János. Tudomásom szerint Mohy Sándor és Sarkadi Sándor is részt vett a csoport tevékenységében.

Félegyházi László

(1907-1986) Szatmárnémetiben született, Munkácsy-díjas képzőművész. Glatz Oszkár tanítványa, Nagybányán is képezte magát. Arcképeket, aktokat, kompozíciókat készített, köztük kimondottan szocreál tematikájú, kivitelezésű képeket is. Klasszikus, mondhatnánk elrettentő példája ezeknek többek között a Bútorgyári sztahanovista című festménye

Fichtinger József

(1840-1907) Budapesti művész, templomfestő, Sipos Ferenc kormányzó feljegyzései szerint (Egyházmegyei Levéltár, kézirat) belső díszítési munkálatokat végzett Mezőteremen, Reszegén, Mezőpetriben, Szaniszlón a római katolikus templomokban.

Fleiss Gina Dorottya

(sz. 1946) Nagykárolyban született, 1986 óta Németországban él. Autodidakta festő, aki Nagykárolyban és környékén, a saját költségén eddig több alkalommal szervezett és vezetett nemzetközi alkotótábort.

Florescu, Radu

(sz. 1955) Szatmári műépítész, többek között ő tervezte az adorjáni római katolikus templomot

Flórián György

A Szatmár megyei Józsefházán született 1894–ben. Nagybányán Thorma János tanítványa volt, a szabadiskola, festőkolónia tagjai között szerepel a neve.

Fodor Kálmán

(1929–1980)  A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense, a Petrozsényi Művésztelep tagja, vezetője, később Sárközujlakon rajztanár. A hetvenes évektől hazaköltözött Sárközre, rendszeresen részt vett a szatmári művészek közös kiállításain, egyéni kiállításokat rendezett.

Foerk Ernő

(1863–1934) Építész, tanár, a historizmus jelentős képviselője Magyarországon, Steindl Imre asszisztense volt Budapesten. Nevéhez fűződik a krasznabélteki, szaniszlói római katolikus templom bővítése, átalakítása, valamint a szatmárnémeti püspöki kápolna belső terének kialakítása, díszítése stb.

Fogarassyné Fejes Mária

A Szamos 1921. január 9-i tudósítása szerint a szatmárnémeti Nőegylet tárlatán iparművészeti munkákkal jelentkezett

Friedl János

A XIX. század első felében tevékenykedett, mint építész. 1845–ben Szatmár kaszinót és színházat terveztetett vele a város főterére. A színházat a 19. sz. végén, a kaszinót a 20. század hetvenes éveiben bontották le.

Fülöp Elemér

(1882–1946) Szatmárnémetiben született, Budapesten volt ipariskolai tanár. Szoborportrékat, kisplasztikákat készített, az ő műve Blaha Lujza síremléke Budapesten.

Gaál Ignác

(1810 k.– 1880 k.) Szatmárnémetiben született, Bécsben tanult. Szatmáron, majd 1845–től Pesten dolgozott. Elsősorban csendéleteket festett. Ismert tanítványa Berky Ferenc szatmári festőművész volt.

Galea Mihaela

(sz. 1977) Szatmárnémetiben végezte a tanítóképző–rajz szakot a Vasile Goldiş Egyetem szatmári tagozatán. Post mortem részt vett a szatmári művészek 2003-as őszi tárlatán.

Galgóczy Endre

Festőművész, a nagybányai szabadiskolában tanult. Nagymajtényban (Templom és iskola, 1930) és a püspöki palotában (Szent József álma) vannak festményei.

Gerenday Antal

(1818-1887) Szobrászművész volt Budapesten, a Kerepesi út végén sírkőtelepet tartott fenn. Ő a szerzője az 1864–ben, Szatmáron felállított első Kölcsey–szobornak. A szobor talapzata (ez maradt meg belőle) a szatmári Művészeti Múzeum udvarán tekinthető meg.

Gergely Erika

Rajztanár volt Sárközújlakon, festőművész. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a szatmári művészek több csoportos kiállításán szerepelt a munkáival, egyéni kiállítást rendezett a nyolcvanas években Szatmáron.

Gergely Zoltán

(sz. 1973) Szobrászművész Kolozsváron, Gergely István kolozsvári szobrász unokaöccse. Kolozsváron végezte a művészeti akadémiát, a szatmári Szent Erzsébet szobor, illetve az erdődi Bakócz Tamás mellszobor alkotója megyénkben.

Gheorghiade Maria

(1948-2012) Díszlet– és kosztümtervező a szatmári Északi Színházban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Az utóbbi évtizedekben részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain.

Gnándt István

(sz. 1952) Rajztanár, grafikusművész a hetvenes, nyolcvanas években, Nagykárolyban, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatának abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain, egyéni tárlatokat rendezett. Jelenleg Németországban él, de ennek ellenére szerepel szatmári kiállításokon, Nagykárolyban, Mátészalkán stb. egyéni kiállítást rendezett.

Golban Adrian

(sz. 1968) a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, szobrász. A kilencvenes évektől kapcsolódott be a szatmári képzőművészeti életbe, munkáival szerepelt néhány csoportos kiállításon, egyéni tárlatot rendezett.

Goschi Mátyás

(1888-1964) Szatmári építész, a háború utáni években egy ideig a város polgármestere volt. Ő tervezte többek között a kisdengelegi római katolikus templomot (1943) és számos szatmári középületet. Nagy szerepet vállalt az 1944 őszén lebombázott város újjáépítésében.

Gozman Ioan

(1948-2011) Rajztanár, festőművész Avasfelsőfaluban, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A Szatmár megyei tárlatok rendszeres szereplője, az avasi képzőművészeti csoport aktív tagja.

Góth Móric

(1873–1933) A Szatmár megyei Avasfelsőfaluban született. Bécsben, Párizsban tanult, Amszterdamban halt meg. Szatmári tevékenysége idején elsősorban arcképeket festett, Hérman Mihályról és Böszörményi Károlyról készített portréi a szatmári Művészeti Múzeum tulajdonában vannak.

Görgényi Gabriella

(sz. 1947) Grafikusművész, díszlettervező a hetvenes, nyolcvanas években Szatmáron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Jelenleg Magyarországon él.

Grigorescu Mihaela

A hetvenes években díszlettervezőként dolgozott a szatmári Északi Színházban. Néhány festménnyel, grafikával szerepelt közös szatmári tárlatokon.

Günthner Tibor

(sz. 1955) Szatmári műépítész, RMDSZ szenátor, az ő tervei alapján készült többek között a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária templom 1996-ban.

György Albert

(sz. 1949) Rajztanár, szobrászművész a hetvenes, nyolcvanas években, Szatmárnémetiben, a Bukaresti Művészeti Akadémia abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmárnémeti csoportos tárlatokon, egyéni kiállításokat rendezett. Jelenleg Svájcban él.

Haiduc Aurel

(1917–1970) A Szatmár megyei Trip faluban született. 1950–1970 között a bukaresti Művészeti Akadémia tanára, festőművész Jelentős a módszertani tevékenysége, több általános iskolai rajztankönyv szerzője volt.

Haller György

(1883–1934) A Szatmár megyei Mezőterem községben született, Budapesten volt rajztanár. Elsősorban tájképeket festett.

Haller József

(sz. 1935) Szatmárnémetiben született, a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia végzettje. Szobrász– és grafikusművészként tevékenykedik Marosvásárhelyen.

Harausz Jenő

(sz. 1943) Rajztanár, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, fotó- és festőművész Szatmáron. A hatvanas évektől részt vett a szatmári művészek, rajztanárok néhány csoportos tárlatán.

Hatvani Béla

(1878–1920 k.) Szatmárnémetiben született, a budapesti mintarajziskolában tanult. Elsősorban tájképeket és zsánerképeket festett. A Szamos 1919. október 31-i cikke (Séta a strandfürdő kiállításán) arról tudósít, hogy itt Hatvani hangulatos Szamos partrészletet állított ki. Az 1921-es szatmári tárlaton is részt vett, de itt már néhai Hatvani Bélaként említik a tárlat szórólapján.

Haţeganu Ovidiu                  

(sz. 1956) a Szatmár megyei Iegherişte faluban született. A Nagybányai Egyetem képzőművészeti tagozatának a hallgatója volt. Munkáival szerepelt néhány szatmári csoportos kiállításon.

Herczeg Edward

(sz. 1982) a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, a szatmári művészek csoportos tárlatain szerepelt néhány munkával.

Hild József

(1789–1867) Európai hírű magyarországi építész, a klasszicizmus jeles képviselője, az egri Székesegyház, az esztergomi Bazilika tervezője. Az ő tervei alapján épült a szatmári Székesegyház az 1966-os budapesti kiadású Művészeti Lexikon adatai szerint.

2013-ban részt vett a szatmári művészek „Apocalipsis” tárlatán

Anghius Victor

(sz. 1965) a hetvenes években részt vett a szatmári művészek néhány csoportos kiállításán. Jelenleg Németországban él.

Angster-cég

Két orgonát is készítettek a Szatmári Római Katolikus egyházmegyében, ezek Szaniszlón és a nagybányai Szentháromság templomban láthatóak

Antal Anamaria

2013-ban részt vett a szatmári művészek „Apocalipsis” tárlatán

Ács Maria Rodica

(sz. 1952?) Rajztanár a Szatmár megyei Batizon és Szatmárnémetiben. Néhány munkával a szatmári rajztanárok és képzőművészek csoportos tárlatain szerepelt.

Bach Nándor

(1842–1905) Nagyváradi építész, a szatmári Várdomb utcai zsinagóga tervezője (1890 k.). Az épület méretre, kinézetre azonos a nagyváradi Zárda utcai zsinagógával.

Badea Alexandru

(sz. 1964) Bukaresti szobrász, keramikus, a N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A kilencvenes évek elején, Szatmáron dolgozott, és részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain.

Balla Béla

(1882-1965) Aradi származású festőművész, Nagybányán telepedett le. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében, Barlafalun vannak festményei.

Balla József

(1910-1991) Festőművész, Balla Béla unokaöccse. Jézus és a bányászok című alkotása a szatmári egyházmegyében, a nagybányai Veresvízi-templomban található. Ezt Szilvási Pállal együtt festette.

Balogh Lajos

(1928-) Festőművész, főleg akvarelleket készít, Bukarestben él. Nagykárolyban tanult, gyermekeskedett, a N. Grigorescu Intézetben végzett 1954-ben.

Barabás Miklós

(1810-1898) Festőművész, Bécsben és Itáliában tanult, Bukarestben és Erdélyben is dolgozott. Az ő műve a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében, Nagysomkúton látható oltárkép, amely Szent Lászlót ábrázolja.

Bardi di Fioli

Ezzel az aláírással találtam egy feltételezett másolatot a székesegyház plébániáján (Madonna) amelyet — a hátlapon található felírás szerint—Boromisza Tibor pappá szentelés 50 éves jubileuma alkalmából kapott. Egy hasonló másolatot Kaplonyban is láttam (ez innen később Nagykárolyba került), az eredeti alkotás tudomásom szerint Bécsben van.

Bartha Katalin

(sz. 1948 ?) Rajztanár Szatmárnémetiben. A hetvenes, nyolcvanas években vett részt a szatmári művészek néhány közös tárlatán.

Bartók Lajos

(1851–1902) Szatmári származású festőművész, a budapesti mintarajziskolában tanult. A szatmári református gimnázium (Kölcsey Ferenc Főgimnázium) dísztermének (tanári szobájának) faliképeit készítette 1892 körül. Ezen kívül számos arcképe is ismeretes, megfestette többek között Darvay, szamoskrassói birtokos valamint Kölcsey arcképét is

Bauer Henrich

Bécsi festő. Három festménye is van a nagymajtényi római katolikus templomban, amelyeket 1864 k. készített: Keresztre feszítés, Szent István, Mária mennybemenetele

Bazzanti, Pietro

Olasz szobrász, a kaplonyi Károlyi-kripta korpuszát faragta a feljegyzések szerint carrarai márványból, munkája 1898-ban érkezett Kaplonyba.

Bálint Zoltán                         

(1871–1939) Építész, Lechner Ödön tanítványa. Jámbor Lajossal társulva nyitott építészeti irodát Nagyváradon. Ő tervezte a szatmári Pannónia (Dacia) szálloda épületét.

Bánhidi Andor

(1910–1964) Szatmárnémetiben született, Munkácsy–díjas festő– és grafikusművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt.

Bátori (Blaskovics) Mihály

Sipos Ferenc kormányzó feljegyzéseiből tudjuk, hogy prímási festő volt Esztergomban, ő készítette a felsővisói templom ornamentikáját 1912-ben, ez a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozik.

Bârză Florin

(sz. 1956) Festőművész, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején, Szatmáron tevékenykedett, tudomásom szerint jelenleg Bukarestben él.

Benyovszky István

(1898-1969) Révész Imre tanítványa volt, a magyar puszta mesteri ábrázolása fűződik nevéhez. A Szamos 1921. január 5-i tudósítása szerint a Nőegylet szatmári tárlatán vett részt.

Berky Ferenc

(1824–1881) 1847 óta Szatmárnémetiben élt, arcképeket és egyházi képeket festett. Szatmár környéki templomokban freskók és oltárképek szerzője. Többek között Alsóhomoródon, a római katolikus templomban van egy festménye: A Szent Kereszt felmagasztalása (1866).

Bernáth Diana

(sz. 1977) Szatmárnémetiben született, a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense (2001), a szatmári művészek csoportos tárlatán vett részt.

Bierbauer István

(1861–1939) Építész Budapesten, a szatmári főposta Rákóczi (M. Viteazul) utcai épületét tervezte 1890 körül.

Bitthauser József

(XVIII. század második fele) Würzburgból származó uradalmi építőmester volt a Károlyi grófoknál. Az 1792-es évben elkészítette a nagykárolyi kastély tervét, amelyet 1793-1795 között építettek fel. Terveket készített a szatmári papi szemináriumhoz és püspöki palotához is. Őt bízták meg a szatmári plébániatemplom székesegyházzá való átalakításával is, amelyhez elkészítette a terveit, de a megbízatást végül Hild József kapta.

Blaas (Karl von)

(1815-1899) Bécsi festő, akadémiai tanár. A püspöki képtár anyagágban van egy remek tanulmánya: Szent Péter (?).

Bocca (Boca) Epaminondas

(1889–1970) A húszas, harmincas években a szatmári M. Eminescu Líceum rajztanára volt, festőművész. A két világháború között részt vett a szatmári művészek közös kiállításain, jegyzeteket, tárlatkrónikákat is írt a helyi lapokba.

Bodor Ida

Festőművész, a XX. század első felében alkotott Szatmár megyében. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében három szignált munkája van: Árpád-házi Szent Erzsébet (Sárközújlak, 1911), Nepomuki Szent János (Józsefháza, 1913) és nagy valószínűséggel ő festette a szelestyehutai templom oltárképét (Szt. Lajos) is.

Bódi Endre

(1913-1995) Évtizedeken keresztül dolgozott a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek, számos templombelső dekorációját újította fel, készítette el. Az egyházmegye festő csapatának a vezetője volt. Ő újította fel 1990-ben Bartók Lajos dekorációit, festményeit a református gimnázium tanári szobájában.

Bogáti Sándor

(1917–1997) Rajztanár, festőművész Nagykárolyban, Budapesten végzett képzőművészeti tanulmányokat. Kiváló akvarellista, hosszú ideig a nagykárolyi Pedagógiai Líceum tanára volt. Óvónők és tanítónők százait készítette fel, fiatal képzőművészek tucatjainak elindításánál bábáskodott. Az 1968-as évtől rendszeresen szerepelt a szatmári művészek tárlatain, több egyéni kiállítást rendezett. Tanítványai: Lendvai Zoltán, Gnandt Stefan. A nagykárolyi református temetőben nyugszik.

Borgida Pál

(1899–1972) Szatmári származású festőművész, a nagybányai szabadiskola tagja volt.

Boromisza Tibor

(1880-1960) Nagybányán az ún. „neósokhoz” tartozott, a szabadiskolában, Párizsban, Münchenben és Rómában tanult. Szatmáron nagybátyának, Boromisza Tibor püspöknek az arcképét készítette el, ez a szatmári püspöki palota dísztermében látható ma is.

Bottyán István

Építőmester volt, a szamosdarai római katolikus templomot tervezte Boromisza Tibor püspöksége idején, vagyis a 20. század elején.

Brascher Lőrinc

A feljegyzések (Sipos Ferenc) szerint a nagymajtényi római katolikus templom mennyezetképeit készítette. A művész adatait nem találtam a rendelkezésemre álló forrásanyagokban.

Brugós Gyula

(sz. 1946) Nagykárolyban született, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola abszolvense. A hetvenes, nyolcvanas években rendszeresen részt vett a szatmári művészek közös tárlatain. Jelenleg Magyarországon, Debrecenben él.

Busuioc Aurelian                  

(sz. 1969) a Bukaresti Művészeti Akadémia abszolvense, részt vett néhány szatmárnémeti közös kiállításon.

Carni, August

Bécsben, 1858-ban készítette akvarellel színezett kőnyomatát Hám Jánosról, ennek több példánya a Szatmári Római Katolikus Püspökség Egyházművészeti Gyűjteményében található.

Casagrande, Marco

(1806-1880) Velencében, Milánóban tanult, Pyrker László egri érsek Egerbe hívta, hogy az épülő székesegyház (1831-1836) szobrait elkészítse, az esztergomi bazilika szobrainak is ő az alkotója. Nagy valószínűséggel ugyancsak őt, illetve a csapatát bízták meg a szatmári székesegyház eredeti szobrainak (Szt. Péter, Szt. Pál, az eredeti Krisztus-szobor) elkészítésével

Călinescu Aurelia

(sz. 1960) Festőművész, tanár. A bukaresti  N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, Szatmáron a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években tevékenykedett.

Cimbal (Cymbal) János

(XVIII sz. második fele – XIX. sz. eleje) Bécsi festőművész, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom hét nagyméretű oltárképét készítette. Székesfehérváron, Veszprémben, Pákán, Nagyváradon és Bécsben is vannak munkái.

Ciobanu Radu

(sz. 1963) Szobrászművész Szatmárnémetiben, Iaşi-ban végzett képzőművészeti tanulmányokat. Számos köztéri szobor (Corneliu Coposu, Iuliu Maniu stb.) alkotója a megyeközpontban, valamint más helységekben.

Cociuba Lucian

(sz. 1947) Rajztanár, grafikusművész Szatmáron, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatán végzett. A hetvenes, nyolcvanas években részt vett a szatmári művészek néhány csoportos tárlatán. Jelenleg Aradon él.

Cordea Aurel

(1937-2006) Szatmári grafikusművész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hatvanas, hetvenes években részt vett a szatmári művészek néhány csoportos kiállításán. Volt tanár, muzeológus, díszlettervező, grafikus a megyei lapoknál stb. Évekig a Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának a vezetőségi tagja volt.

Covalschi Gavril

(sz. 1925.) Bukaresti román szobrász, több emlékmű, köztéri szobor szerzője. Munkáit Besztercén, Botoşani-ban, Suceava-n stb. láthatja az érdeklődő. Ioan Slavici szatmári mellszobrát készítette, amely a Közgazdasági Líceum udvarán áll.

Czank Veronika

(sz. 1947) Rajztanár Szatmárnémetiben, Lucian Cociuba grafikusművész felesége, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatán végzett. A hetvenes, nyolcvanas években részt vett néhány szatmári csoportos kiállításon, jelenleg Aradon él.

Csapó Sándor

(1913–1979) A temesvári Képzőművészeti Főiskola abszolvense, rajztanár, szobrászművész, festő Szatmárnémetiben. A szatmári református gimnázium, a pedagógiai líceum, a képzőművészeti líceum rajztanára volt. Dr. Lükő Béla mellszobrának alkotója.

Csengeri István dr.

(1887–1946) Jó képességű autodidakta festő a huszadik század első felében, Szatmárnémetiben. Alkotásaival több helyi tárlaton szerepelt, magángyűjteményekben vannak munkái. A Szamos korabeli tudósítása szerint, 1921. január 9-én részt vett a Nőegylet tárlatán Szatmárnémetiben.

Csernek Antal

(1881–?) Szatmárnémetiben született, Budapesten és Münchenben tanult, képzőművész és illusztrátor volt. Több képeslap munkatársa volt, rendszeresen készített rajzokat ezek számára.

Csorvássy István

(1912-1986) Autodidakta szobrász. Kaplonyban, a Szent Antal templomban van egy szobra: Szent Antal látomása (Levétel a keresztről, fa, 1945.)

Dancea Silviu

Üvegművész, a szelestyehutai üveggyárban dolgozott, mint formatervező a hetvenes, nyolcvanas, több szatmári tárlaton szerepelt munkáival.

Darida Ion

(sz. 1950) Szatmári származású festőművész, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, jelenleg Bukarestben él. A hetvenes években több szatmárnémeti tárlaton szerepelt alkotásaival.

Darida Mircea

(sz. 1954 ?) Szatmári származású művész, Darida Ion öccse. A nyolcvanas években szerepelt néhány közös kiállításon. Jelenleg Olaszországban él.

Darkó László

(1924-1970) Romániai magyar művészettörténész, festő, restaurátor. 1960-61-ben ő újította fel, takarította meg a szatmári székesegyház képeit.

Dărăban Mariş Maria

(sz. 1956) a Szatmár megyei Apában született. Festőművész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense.

Dermidor Ignác

(18-19. század) Kéziratos feljegyzések szerint (Szentgyörgyi Jordán Károly dr.) a 19. század elején az ő műhelye készítette a székesegyház bútorzatának néhány jellemző darabját.

Dittler Ferenc

Budapesti műépítész volt, az ő tervei alapján épült 1904-ben a szatmári Tűzoltótorony, ennek egyik emléktábláján a neve ma is olvasható. 

Djabrajlov Vasile

(sz. 1958) Ukrajnából származik, a művészeti főiskolát Harkovban végezte. Szobrászművész, több szatmári közös tárlaton szerepelt munkáival.

Dobrian Paul                        

(1940–?) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. Több szatmári iskola számára (Ioan Slavici Kollégium, Avram Iancu Általános Iskola stb.) készített mozaik faliképeket. Templomfestő is volt.

Domokos Lehel

(sz. 1945) a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, szobrászművész Szatmárnémetiben a hetvenes, nyolcvanas években. Az ő műve a főtéri park szökőkútja. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában él.

Donca Aurel

(sz. 1946) a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, nyugdíjas rajztanár Nagykárolyban. Festményeivel részt vett néhány megyei tárlaton, egyéni kiállítást rendezett.