Szent István-bazilika, Budapest

Budapest reprezentatív római katolikus templomának építését a szabadságharc után, a kiegyezés éveiben kezdeményezték egy kisebb, akkoriban már nagyon rossz állapotú templom helyébe. Hatalmas ambíciókkal láttak a tervezéséhez, olyan előképeket emlegettek, mint a Szent Péter bazilika vagy a párizsi Invalidusok dómja. A lendület, lelkesedés összhangban volt a kor hangulatával, a felzárkózás, nemzeti életképességünk bizonyítási vágyának az évei, évtizedei voltak ezek.

A megbízatást a tervezésre Hild József kapta, aki korának európai hírű építésze volt, és akinek szatmári székesegyházunk mai kinézetét is köszönhetjük. Hild az újklasszicista stílus képviselője volt, a terve ennek megfelelően alakult, készült el. Halála után Ybl Miklós folytatta a nagyszabású munkálatok vezetését, majd ő utána Kauzer József fejezte be. Ybl a statikai gondok miatt többek között átépíttette a kupolát. Keze alatt enyhe stílusváltás következett be, az épület neoreneszánsz jelleget kapott. Nem volt ez lényeges változás, árnyalati különbségekről, eltérésekről van szó

Köztudott, hogy Ybl Miklós neve is sok szállal kötődik Szatmár megyéhez, az ő műve a kaplonyi Szent Antal templom, de ezen kívül gr. Károlyi György felkérésére megyénkben újjáépített néhány, az 1834-es földrengés alkalmával megrongálódott épületet.

A fentiek miatt gondolom, hogy amikor szatmáriként többek között a budapesti Szent István bazilikában járunk, már az épület kinézete is otthoni példákat idéz. Az érzés felerősödik a díszítmények, festmények, szobrok, mozaikképek közelebbi megismerésével. Az alkotók, olykor az ábrázoltak között ugyanis itthoni ismerősökre bukkanhat a figyelmes szemlélő.

Mekkora ez az épület? A pontos méreteit bárki megtalálhatja a különböző szórólapokon, ismertetőkön, aprólékos idézésük, nem csak nevetséges, hanem teljesen felesleges lenne. A tájékoztatás miatt néhány adatot írok ide: a kupola 96 méter magas, a templom teljes hossza 86 méter, a tornyok magassága 80 méter, belsejében több mint 8000 ember fér el. Leegyszerűsítve a szatmári székesegyháznál kétszer nagyobb, bár már az sem egy aprócska, vidéki templom.

A Millenniumra kellet volna elkészülnie, de a munkálatok több ok miatt is alaposan elhúzódtak, 1905-ben szentelték fel. Magyaros jelleget akkor kapott, amikor megváltoztatták az eredetileg tervezett Szent Lipót titulust Szent Istvánra. Ennek megfelelően Kauzer átalakította az ikonográfiát, üvegmozaikok készítését kezdeményezte, magyar szentek arcképei, szobrai kerülnek a katedrálisba, a falakra.

Milyen egyházmegyénkben is tevékenykedő alkotók neveivel találkozhatunk Budapest egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságában? Hozzájárult a belső díszítéshez Than Mór, akinek a szatmárnémeti Zárdában őrzik egy Szent Vincét ábrázoló alkotását. A mennyezet üvegmozaikjain Lotz Károly is dolgozott, aki egészen fiatalon részt vett a felsőbányai római katolikus templom díszítésében. Róth Miksa készítette az üvegfestményeket, aki a szatmári Királyi Katolikus Gimnázium kápolnájában is készített színes üvegablakokat. Ohman Béla is díszítőművészeti feladatokhoz jutott itt, neki egy szép Madonnája látható a szatmári Szent Antal templomban.

Kik dolgoznak még ezen a hatalmas, igényes, átfogó, egyedi megvalósításon? A magyar képzőművészet legkiválóbbjai, többek között: Stróbl Alajos, Fadrusz János, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Aggházi Gyula, Vastagh György, Deák-Ébner Lajos, Mayer Ede és még sorolhatnánk.

Az orgonát Angster József készítette és a későbbiekben Rieger Ottó műhelye egészítette ki. Az ő neveik is jól ismertek Szatmár megyében, számos alkotásukkal találkozhatunk templomainkban.

Mit tehetnénk hozzá a fentiekhez? Talán csak annyit, hogy a szakmai igényesség mindig, minden körülmények között a leghasznosabb, legjobb, legtartósabb befektetés.

Számomra a felfedezés erejével hatott Hám János szatmári püspök arcképének a jelenléte a Szent István bazilikában. Ez az ÉNy-i oltártér kiskupoláján látható Szent Piligrin, Remete Szent Pál és Boldog Özséb arcképei mellett, valamennyi Deák Ébner Lajos alkotása. Az, hogy a szatmári püspököt boldogok és szentek társaságában ábrázolták, lényegében kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az akkori egyházi vezetők komolyan vették Hám János boldoggá avatásának kérelmét, hittek annak sikerében. Annyira komolyan hittek, hogy Aba Novák Vilmos a magyarországi Jászszentandrási templomban is ábrázolta őt, ahogyan arról Fazekas Lóránd a Szamos című kulturális lapban a közelmúltban tudósította a szatmáriakat.

Bár egyáltalán nem mellékes tényező, de helyhiány miatt csak futólag említhetem meg, hogy ebben a templomban őrzik az ország legfontosabb, legnagyobb jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot is. Az idő múlásával az Esztergomi bazilika kicsit vesztett jelentőségéből, Magyarország első római katolikus templomának a helyét a Szent István-bazilika vette át, amely 2003-tól teljesen felújítva fogadja látogatóit.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.