A 1974–es és 1975–ös tárlatok is szolgáltak újdonsággal. 1974–ben érkezett Szatmárra Szejke Vilmos festőművész, rajztanár, ahol 1992–ig, haláláig vett részt a közös tárlatokon. Olaj– és pasztellképei közül különösen tájképei kiválóak, a technika biztos ismeretéről, spontaneitásról, kialakult színvilágról tanúskodnak.
Ezek a tárlatok már más hangulatúak, mint az előzőek. Csupán néhány jellemző címet idézek a katalógusból: Az építőtelep fényei, Tömbházak, Építők, Bányász, Kohász, Emlékek egy építőtelepről stb.
Az átalakulás elég simán ment. A művészek korántsem elhanyagolható hányadának félelmetesen gyors alkalmazkodóképessége a párt elvárásaihoz valószínűleg a folyamat elindítóit is meglepte.
1975–ben Orbán István, Ion Darida, Joszipovics-Csíki Géza, Cornelia Alexa Windhab és Delia Ioaniu munkáival is megismerkedhetett a közönség. Ők csak rövid ideig voltak alkotóközösségünk tagjai.
A kiállítás az újközponti Galéria emeleti részén volt. (Akkor még nem alakították ki itt a műtermeket.) Itt lehetett látni Bartha Katalin két batikját is.
1975–től szervezték a Kovásznai Tárlatokat. Ezek a megyeközi kiállítások Erdély kortárs képzőművészeti életének keresztmetszetét szerették volna bemutatni. Több szatmári művész is kiállított itt.
1975 volt az ún. falusi kiállítások éve. A megye képzőművészei úgy döntöttek, hogy kisebb falvakban is bemutatják munkáikat. A kezdeményezés rövid élettartamú volt, az első nekibuzdulásnak nem lett folytatása.
Sárközújlakon népművészeti kiállítást rendeztek, ahol a helyben készült varrottasokat és népi kerámiákat állították ki.
Szatmári Ágnes és Muhi Sándor közös kiállítást szervezett Kaplonyban és Udvariban.
Petkes József és Parádi Hajnal akvarell–, illetve szoborkiállítással látogatott Tasnádra.
Ezzel párhuzamosan Szatmárnémetiben is voltak képzőművészeti vonatkozású események. A Szatmári Hírlap február 17–i száma például az alábbiakról tudósít:
Megnyílt Mihaela Grigorescu első egyéni kiállítása Szatmárnémetiben.
A Kölcsey Ferenc Líceumban Páter Sándor diák fémplasztikákat és szobrokat álljtott ki.
Az ífjúsági klubban négy diák: Victor Anghiuş, Magyar Ferenc, Ion Pancea Ion és Vasile Pop rendezett kiállítást. (A későbbiekben ezek közül felnőttként többen bekapcsolódtak megyénk képzőművészeti életébe.)
1975–ben jelent meg Mihai Nadin: Artişti plastici din Satu Mare címet viselő albuma, Brăduţi Covaliu festőművész előszavával. Az album grafikai tervét Aurel Cordea készítette. A benne szereplő 11 szatmári művész nevét úgy írom ide, ahogyan azok ott szerepelnek: Paul Erdőş, Lucian Cociuba, Aurel Cordea, Lehel Domokoş, Kálmán Fodor, Adalbert Olajos, Vasile Paulovics, Ion Popdan, Ion Sasu, Agneta Szatmári, Adalbert Szilágyi.
Ugyancsak ezekben az években, a nemzetközi kulturális cserék keretén belül, a szatmári művészek munkái eljutottak Magyarországra (1974), Ungvárra (Kárpátalja), valamint Wolfenbüttel (Németország) és Zutphen (Hollandia) városokba (1977). Néhány szatmári művész (akiket a vezetőség erre „méltónak” tartott) maga is részt vehetett alkotótáborokban Magyarországon, Kárpátalján, sőt egyesek Nyugatra is utazhattak…
Az 1976–os közös kiállításon két új kolléga mutatkozott be: Olimpia Angela Sipeanu és Cristina Gloria Oprişa. Mindketten Kolozsváron végzett rajztanárok, akiket Szatmárnémetibe helyeztek.
Olimpia Angela Sipeanu 1980–ban Szebenbe távozott, később muzeológusi, majd restaurátori képesítést szerzett. Szatmári évei alatt aktív tagja volt az itteni alkotóközösségnek, akárcsak Cristina Gloria Oprişa, aki mindmáig ide tartozik.
A szövetség tevékenységével párhuzamosan, Ion Sasu kezdeményezésére, a hetvenes években kezdték megrendezni Szatmárnémetiben a rajztanárok őszi és tavaszi tárlatait. Ezek súlypontját a dolgok természetéből adódóan ugyanazoknak az alkotóknak a munkái jelentették, akik a megyei, illetve alkalmi tárlatoknak is rendszeres szereplői voltak. A kiállítások pozitívuma, hogy olyan kollégákat is sikerült bevonni az alkotómunkába, akik más alkalmakkor nem jelentkeztek. Közülük megemlíthető: Aurel Donca, Nicolae Pop, Maria Stanciu, Wermescher Erika, Zsombori Mária, Iudita Sasu.
Az 1976–os tárlaton tűnt fel Major Ildikó neve, aki egyéni hangvételű tempera–kompozícióival méltán hívta fel magára figyelmet. Ő jelenleg Magyarországon él.
A Rajztanárok Szövetsége országos alkotótáborokat is szervezett Nagytarnán, Szebenben, Segesváron stb. Ezeken a szatmáriak is jelen voltak.
A rajztanárok 1978–as tárlatán Bukarestben a 143 résztvevőből 8 szatmári volt: Lucian Cociuba, Erdei István, Gnandt István, Muhi Sándor, Petkes József, Ion Sasu, Olimpia Sipeanu, Szejke Vilmos.
