2012, június

Vizsgáztattam a távoktatás hallgatóit képzőművészeti nevelésből, sajnos elég gyengék az eredmények, nagy a tájékozatlanság ezen a területen. Megnéztem a Rákóczi-szoborral kapcsolatos előkészületeket, ma, június 1-én avatják. Arról egy szó sem esik, hogy rövidesen Avram Iancu és Ştefan cel Mare szobor is lesz a városban. Vajon minden eredményt csak ilyen kompromisszumok árán sikerül elérni? Köztudott, hogy Rákóczinak háza volt Szatmáron, a posta helyén, ezzel szemben Avram Iancu vagy Ştefan cel Mare sohasem járt erre. Bezárt a Kis herceg tárlat a múzeumban, az újságból megtudtam, hogy a kiállításunk a Zöld-házban egy hónapig tart nyitva. Újabb írásokon dolgoztam a Szamos számára. A múzeumban nem találták az egyik képemet, rá férne egy kis rend, egy alapos takarítás erre az intézményre, de valahogy nincs rá igény. Még nem tudom a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor időpontját és ez megkeverheti a nyári programomat, nagyon nehézkesen alakulnak az utóbbi időben a dolgok arrafelé. Részt vettem Szemák Zsuzsa tárlatának a megnyitóján, az anyag érdekes, egyedi, újszerű. Cristina Gloria Oprisa megkért, hogy vigyek be egy munkát, mert árverezést rendeznek, egy beteg gyereken szeretnének segíteni. Bevittem két képet. Írtam Szemák Zsuzsa tárlatáról és a cikket elküldtem a Hírlap főszerkesztőjének közlésre. Ez a kampány miatt valószínűleg csak szombaton jelenik meg.  Konzultációt tartottam azoknak a másodéveseknek, akik jövőre nálam szeretnék írni az államvizsga dolgozatukat. Hárman voltak, mindhárman megkapták segítségül a Rajztanítás, kézművesség, Reform és a Ne magyarázd, mutasd című DVD-ket. Két órán át beszélgettünk a megírandó munkákról. A Friss Újság is szeretne egy cikket Szemák Zsuzsa tárlatáról, megígértem Elek Gyurinak, hogy megírom. Kaptam Bara Csabától két füzetet, az egyik a református gimnázium falfestményeiről, a másik a halmi református templomról szól. Megjelent a cikkem a Szatmári Hírlapban, egy másikat elküldtem a Friss Újság címére, ez valószínűleg kedden jelenik meg. Július 14-re a véndiák találkozó alkalmából a húsz éve halott Szejke Vilmos tiszteletére rendeznek tárlatot, megkértek, hogy nyissam meg. Gyermeknapot rendeztek a Hám János Óvodában, ahová az unokám is jár, jórészt csupa volt tanítványom vezette, irányította a kézműves tevékenységeket, jó volt velük találkozni. Szavazás volt, amelyen természetesen most is részt vettem, érdeklődéssel várjuk az eredményeket. András Gyulával beszélgettünk a várható eredményekről. Az eredmények nem igazán megnyugtatóak, van ez így. Újabb hallgató jelentkezett a távoktatásról pótvizsgára, a rendes vizsgán nem volt jelen. Sajnos meg kellett buktassam, mert teljesen felkészületlenül érkezett. Bara Csaba meglátogatott, sok mindenről; utazásról, a városról, politikáról beszélgettünk. Megkaptam az előkészítő osztályoknak szánt módszertani útmutatóba írt tanulmányom lektorált változatát, elvégeztem a kért módosításokat és visszaküldtem az anyagot a szerkesztőnek. Németh Júlia értesített, hogy a kolozsvári tárlatom megnyitóját a BMC székházában szeptember 6-ra, 17 órára időzítették. Megkaptam a meghívót arra a jótékonysági estre, amelyre két képet ajándékoztam, az estet 19-én tartják a Filharmónia termében. Megtaláltam a múzeumban elkallódott, képemet, örömmel tapasztaltam, hogy a raktárban példás rend, tisztaság van. Megjelent egy jegyzetem Szemák Zsuzsa tárlatáról a Szatmári Friss Újságban. Részt vettem a távoktatás hallgatóinak a ballagásán. Megkezdtem a kolozsvári tárlatom anyagának előkészítését. Addig még sok idő van, de nem tudhatom, mi jön még közbe. Megjelent két írásom a Szamosban a brüsszeli székesegyházról valamint az Ornamentika sorozatom Sugárút 2 című  folytatása. Elküldtem a sorozatok folytatásait a következő számba. Feltettem 16 fotót a távoktatás ballagásáról a honlapomra. Munteanu Eugen felajánlotta, hogy elvisz Gnandt Pista nagykárolyi tárlatának a megnyitójára, de a vendégeim miatt nem tudtam elmenni. Egy csomaközi hallgató konzultációra jelentkezett az államvizsga dolgozatával, ezt a munkát néztük át, vitattuk meg. Feltettem a Facebook oldalamra néhány fotót, dokumentumot az egykori osztályaim vetélkedőivel, tevékenységeivel kapcsolatban. Meglepően sokan jelezték, hogy tetszik nekik ez, többen osztálytalálkozót is javasoltak. Megkezdtem a szatmári szöveg- és képanyagom egységesítését. A célom az, hogy lehetőleg mindent egy helyen találjak meg, mert ebben a kisé feldarabolt, témák szerint csoportosított formában sok minden nehezen követhető, elvész. Írtam egy cikket Erdei István köztéri szobrairól, ezt valószínűleg a Szamos júliusi számában közlöm. A Károlyi-közben, valamint a Petőfi utcán fotóztam, anyagokat gyűjtöttem az Ornamentika sorozatomhoz. Vásároltam egy új maroktelefont, itt volt az ideje. Úgy tűnik, a Szamosnál változások vannak. Ma beszélgettem Veres Istvánnal a Hírlap, a Szamos jövőjéről. Ő állást változtatott, jelenleg a Megyei Könyvtárban dolgozik. Veibel Éva elhozta az államvizsga dolgozatát, elég jó sikerült. Csatlakozó kábelt vásároltam az új maroktelefonomhoz, hogy letölthessem a fotókat. Kitűnő külső felvételeket tudok készíteni az új maroktelefonommal, de azért maradok a fényképezőgépnél. Mets Gyuri írt keserű hangulatú levelet Dunaharasztiból, küldött két verset is.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.