2012. október

Az egyetem titkárságán megkaptam azt a Gyakorlatközelben című módszertani kiadványt, amelyet az előkészítő osztályok számára írtunk a kihelyezett tagozatokon dolgozó kollégákkal. Egy 9 oldalas tanulmányom van benne. Egyetemi tanévnyitót tartottunk a megyei tanács dísztermében. A püspökség tárlatának a plakátjához elküldtem a javaslataimat. Egy új grafikai sorozat tervezését fontolgatom, de még nem sikerült túljutnom a holtponton. Megkaptam a meghívót az Apáczai-díjasok jubileumi ünnepségére. Nem nyertem el az arany fokozatot, és bármilyen furcsa, ennek örülök. Rossz döntés volt, hogy jelentkeztem, ha elnyerem, biztosan többen utáltak, mint szerettek volna emiatt. Megkezdtem a legújabb tárlatom anyagának az összeállítását. Ez a pillepalackokról, vagyis mint minden eddigi képem, rólunk szól. A kiállításom anyagával párhuzamosan folytatom a sorozataimat, jelenleg a Petőfi utca ornamentikájának a bemutatásával, és a kolozsvári Szent Mihály, illetve Farkas utcai templomok leírásával foglalkozom. A honlapom látogatottsága több mint  100 ezer, ez megítélésem szerint ilyen rövid idő alatt elfogadható eredmény. A Kolozsvár Társaság két nappal az esemény előtt meghívott egy tanácskozásra, amely a képzőművészeti nevelésről szól. Sajnos abban az időben Szovátára utazom, ezért nyílt levélben elküldtem a témakörrel kapcsolatos véleményemet Székely Gézának és Kántor Lajosnak azzal a kéréssel, hogy olvassák fel az összejövetelen. A levélben beszámoltam eddigi eredményeimről és teljesen önzetlenül felajánlottam a résztvevőknek a gyűjtéseimet, írásaimat, a tapasztalatcsere lehetőségét stb. Géza válaszolt a levelemre és megígérte, hogy felolvassák a levelem, szerinte ez az írás akár vitaindító is lehetne. Telefonáltak a Kolozsvári Főkonzulátustól, hogy megérkezett a magyar keresztlevelem, amelyet pénteken felvehetek a Demokrácia Központban. Felhatalmazást hagytam az irodában, hiszen pénteken utazom, mint megtudtam délben indulunk. Bura László telefonált, egy óvodások számára kiadandó szöveggyűjteményhez kért borítótervet. Cordea Márta szeretné felhasználni egy kiadványhoz három arcképem. A lányommal, Csillával részt vettünk Szovátán a díjkiosztó gálán, hangulatos, kellemes, emlékezetes ünnepség volt, nagyon jól éreztük magunkat. Az RMPSZ kiadott egy jubileumi füzetet is az Apáczai-díjról, amelyben mindketten szerepelünk. A Szamosban három cikkem jelent meg: Ornamentika a Kogalniceanu utcában, A prágai Szent Vitus katedrális, Aurel Cordea. Elküldtem a szovátai eseményekről a tudósítást, fotókat néhány címre, valamint a sajtónak. Elkészítettem a Bura László által kért borítót és postáztam a címére. Elküldtem a Szamos novemberi számába a két sorozatom újabb folytatásait. A tudósításom a szovátai eseményekről több helyen is megjelent: Szatmári Magyar Hírlap, Szatmári Friss Újság, szatmar.ro, City Rádió stb. Craciun Judit írt, szívesen elvisznek Hejcére, vasárnap reggel találkoznánk. Megkezdtem a hejcei anyag, a tárlatra szánt  munkák előkészítését. Az idén is én tervezem a tábor katalógusát, ezt is elő kell készíteni. Eddig a 2003-as Word-dal dolgoztam, most tanulom a 2007-es változatot. Most már azt is tudom, hogy sokkal többet tud az előzőnél, tanulni mindig érdemes. Szemák Zsuzsa keresett, az október 31-i megnyitóval kapcsolatban egyeztetett. Elküldtem a Szamos szerkesztőjének a Rainer Máté tárlatának  alkalmából írt szövegemet, valamint hét reprót. Megkezdtem az alkotótáborban szükséges eszközök, anyagok válogatását, csomagolását. Lényegében ez jelent problémát. mert a többit pár perc alatt össze tudom szedni. Hazajöttem az alkotótáborból, amelynek a tárlatán az idén négy munkával vettem részt. Most készítem a katalógust, ez 20 oldalas lesz, és rövidesen postázom a kollégáknak. A gépemben odahaza több mint száz levél, üzenet, küldemény várt. A táborban azt javasoltam, hogy legközelebb áldozzunk néhány napot az eddigi anyag leltározására, a felgyűlt képek keretezésére valamint egy nagyszabású tárlat megrendezésére, amelyre júliusban kerülne sor. Csak nekem több mint 50 képem van az önkormányzat tulajdonában, amelyekből jó, ha 10-15 keretezett és különböző épületek falain látható Hejcén és a környéken. A teljes anyag sok száz munka, amely legnagyobb része nincs se keretezve, se leltározva.  A polgármester felkért, hogy nyújtsam be írásban a részletes elképzeléseimet a fenti javaslattal kapcsolatban Elküldtem a kinyomtatott katalógusokat a kollégáknak. Ezek szerény, házi készítésű, általam 2001 óta szerkesztett, nyomtatott és postázott kis füzetek, amelyeket természetesen ajándékba adok. Miért? Mert közösségteremtő erejük van, mert ezek nélkül egy év múlva azt sem tudnánk kikkel dolgoztunk, állítottunk ki. A Hírlap beszámolt a Ion Sasu emléktábláról. Arrafelé szokássá vált az, hogy a cikkekhez a világhálóról koppintnak anyagokat és ezeket a szerző megkérdezése nélkül, de a forrás feltüntetésével idézik. Vajon sejtik, hogy ez etikátlan megoldás? Mari megkért, hogy írjak Rainer tárlatáról a Friss Újságnak is néhány sort. Küldtem néhány fotót a kollégáknak az alkotótábor tevékenységéről, feltettem ezekből egy válogatást a honlapomra is. Murvai Gyuri telefonált, egy könyvet hozott nekem, a Galériában a megnyitó előtt találkozunk. Gyuri egy albumot hozott nekem és megkért, hogy adjak át a nevében egy albumot Csirák Csabának, és egy kiadványt, felvételeket a püspök úrnak. Megnyitottam Rainer tárlatát magyar nyelven, sok ismerőssel találkoztam, beszélgettem a megnyitón. Póti Orsolya szatmári fotókból álló tárlatra készülődik, szeretné, ha megnyitnám a kiállítását. Megjelent egy cikkem a Friss Újságban Rainer Máté tárlatáról.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.