Az Ornamentika Szatmáron sorozatomban a Kölcsey utcát ismertetem, a Katedrálisok sorozatot Fatima leírásával folytatom, a bazilikát valamint a Magyar Keresztutat mutatom be. Úgy döntöttem, hogy jelentkezem a Klösz100 elnevezésű budapesti konferenciára, amelyet a városfényképezés témakörében májusban tartanak. A hónap végén kapok választ a jelentkezésemre. Megkezdtem a felkészülést a második félévi főiskolai tevékenységre. A Szemléltetők és Reform elnevezésű DVD-im sokszorosítom, a kinyomtatott szemléltetőimet ellenőrzöm, duplex kartonból irattartókat készítek. Az egyik politikus azzal magyarázta a pedagógusok kis fizetését, hogy keveset dolgoznak. Ilyen marhaságot persze hall az ember, de azzal, aki el is hiszi, megítélésem szerint komoly baj van. Írtam Lourdes-ről és a Kölcsey utca második szakaszáról is egy-egy részt a sorozataimhoz. A tavasz zsúfoltnak ígérkezik, fel kell készülnöm erre. Megkezdtem a honlapomon található cikkek, tanulmányok, jegyzetek átnézését írás ellenőrző programmal, így is kiszűrhető néhány hiba. Ahogy telik az idő, egyre inkább azt gondolom, hogy aki mások véleményét figyelembe véve alkot, az giccstárgyakat termel. Aki alkotni képtelen, és állandóan mások véleményéhez igazodva tesz-vesz, próbál sikeres lenni, elismerést szerezni; az giccsember. Bura Lászlóval beszélgettünk egy frissen megjelent könyvről. Megtudtam, hogy február 26-án lesz szakfelügyeletem a Hám János óvodában. Egy rendkívül érdekes, átfogó összeállítást kaptam Halmosi Sándortól Hamvas Béla életművéről, aki: „nem volt filozófus, kultúrtörténész, orientalista, misztikus, művész, művészettörténész, szépíró, műfordító, vallásos gondolkodó, vallásalapító, próféta, guru, polihisztor, és még sok egyéb sem” Az ő üzenetének az összefoglalása, átértelmezése, megítélésem szerint is aktuális. Átállíttatom a honlapom fizetősre. Megkaptam a számlát a Plussz csomagra a honlapomhoz, befizettem a bérleti díjat. Ez több előnnyel jár: nagyobb a tárhelyem és nincsenek reklámok az oldalamon. A tavaszi vakációban valószínűleg Prágába utazom három napra. Meghívtak egy főiskolás színházi előadásra, amely a stúdióteremben lesz. Meghívót kaptam Cordea Mártától egy ősnyomtatványokról szóló könyv bemutatójára. Részt vettem a bemutatón és kaptam két példányt belőle a Csilla és az én részemre. Hadnagy úr telefonált, hogy elkészült a Sarkadi Sándorról szóló kismonográfia, február 18-án hozza el a tiszteletpéldányokat. A megnövelt tárhelyű honlapomra több, saját készítésű szatmári fotósorozatot tettem fel: Ablakok, Ablak-szemöldökök, Bábos-korlátok, Díszvázák, Erkélyek. Folytatása következik. Megjelent három írásom a Szamos februári számában: Ornamentika (Várdomb utca 1), Katedrálisok (Az Esztergomi Bazilika), Sarkadi Sándor (II). Postáztam a sorozataim folytatásait. Újabb szatmári fotósorozatokat (Szobrok, Emléktáblák) töltöttem fel a honlapomra. Sokan értelmiséginek hiszik, vallják magukat csak azért, mert tanárok, mérnökök, ügyvédek vagy orvosok. Az értelmiségi lét azonban nem végzettség, hanem életmód kérdése. Aki valóban intellektuel, akkor is ír, olvas, alkot, amikor ezt már senki sem várja el tőle, senki sem fizeti meg. Miért? Mert nem tud másként élni. A honlapomra témaajánlatokat is felteszek képzőművészeti nevelésből és kézművességből is. Hadnagy úr elhozta a Sarkadi kismonográfia tiszteletpéldányait. Elég jól sikerült a könyv, lényegében a nyomda azt reprodukálta, amit tőlem megszerkesztve, borító tervvel, feljavított képekkel lemezen és kinyomtatva kapott. Tökéletes könyvek nincsenek, a hibákra, hiányosságokra általában csak később bukkan rá a szerző, így jártam valamennyi eddig megjelent munkámmal. A képzőművészeti alapelemek tanításához töltök fel folyamatosan fotókat, szemléltetőket, reprodukciókat a honlapomra. Elek Gyuri keresett a Szatmári Friss Újságtól, interjút szeretne készítene velem, megbeszéltük a részleteket, és elküldte a kérdéseit. Vittem neki egy kismonográfiát ajándékba. Megválaszoltam a kérdéseket és visszalküldtem az anyagot a szerkesztőségbe. A Carpaţi negyed környékén fotóztam. A Solidarităţii és a 14 Mai negyedek környékén készítettem felvételeket. A Szatmári Friss Újságban megjelent három fotóval egy oldalnyi interjú velem, a címe: A művészetet nem kell féltenünk. Balázs Hajnalka rajztanárnő írt a magyarországi Tompáról, szüksége lenne a DVD-re a szemléltetőimmel. Rövidesen postázok egyet a címére. A begyűjtött fotóanyag feldolgozásával rendszerezésével foglalkozom. Ezt még frissiben kell elvégezni, hiszen később már nehezebb a helyszíneket azonosítani. Úgy tűnik, még sok meglepetést tartogat számomra ez a város, döbbenetes, mennyi mindent nem ismerek még. Egy képkereső program segítségével (images.google.hu) jöttem rá, hogy számtalan helyen használják az arcképeimet. A legtöbben közülük a megkérdezésem és a forrás megjelölése nélkül teszik ezt. Sajnos felnőtt egy generáció, amelyik nem igen ismeri a kulturális magántulajdon fogalmát. Amúgy semmi kifogásom a felhasználás ellen, a forma zavar. Amikor ezt a szerény, dokumentum jellegű, hiánypótló sorozatot készítettem a kilencvenes évek elején, még sejtelmem sem volt arról, hogy ilyen igény lesz rá a későbbiekben. A harmadévesekkel volt az első kurzusom, a két óra ismerkedéssel, a DVD-k kiosztásával, ismertetésével és egy egyszerű feladat bemutatásával telt,. kiosztottam néhány DVD-t a hallgatóknak. Szakfelügyeleten vettem részt a Hám János Óvodában, Ilonczai Mária Camelia védte meg a fokozati dolgozatát, amelyet nálam írt. Meghívtak a Szatmári Kiadói Év eseményre, amely 28-án 11 órakor lesz a Megyei Könyvtár olvasótermében. Ajándékoztam egy-egy Sarkadi kismonográfiát Elek Gyurinak, Kiss Imolának, Cordea Mártának és Miklósnak. A Honvéd utcán készítettem felvételeket az épületdíszekről.
