2013. május

Zsúfolt lesz ez a hónap is, az elvégzendő feladatok; vizsgatanítás, konzultáció, előadások, vizsgák, otthoni szeminárium, publikációk stb. időpontjai már ott sorakoznak az íróasztalomon. Sokszor rájöttem, hogy mennyire nem rendelkezünk pontos információkkal a legtöbb területen. Nemrég hallottam véletlenül és először a szatmári Vasuti Internátus udvarán felállított, majd a negyvenes évek elején újraállított Hungária szoborról, valamint Sarkadi egyik önarcképéről, amely a Muresan család tulajdonában van. Az idén is megajándékozom a hallgatókat azokkal a felvételekkel, amelyek róluk készültek a szemináriumokon, kurzusokon, gyakorló tanításokon, ünnepeken. Talán így több az esély arra, hogy a tanultak nem mennek feledésbe. A Szamosban közölt sorozataim újabb folytatásain dolgozom, mivel ezek eredeti anyagok, elég hosszadalmas az összeállításuk. Újabb erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy kapcsolatba kerüljek módszertanos kollégáimmal Marosvásárhelyről, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Udvarhelyről stb. Sajnos nem nagy az érdeklődés, eddig még nem sikerült rájöjjek ennek a magyarázatára. Lehet, hogy a témakör rajtam kívül senkit sem érdekel? Esetleg senki sem tud hozzászólni? Megváltoztattam a honlapom profilképét és fejlécét. A holnapi előadásom anyagát készítettem elő. Gyakorló tanításokon vettem részt a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a tevékenységek képanyagát feltettem a honlapomra. Megtartottam az előadásomat a Hildegárda közösségi termében. Elég sokan voltak, köztük többen régebbi ismerősök, lelkészek, tanárok, orvosok, közéleti személyiségek, még volt tanítvány is. Elkészítettük kollázs technikával a főiskolás végzősök csoportképeit, a tevékenység fotóanyagát feltettem a honlapomra. Megjelent Édes anyanyelvünk címmel egy helyi kiadvány óvodások számára, amelynek a borítóját terveztem. Felhívott Elek Gyuri és arra kért, hogy készítsek borítótervet egy rövidesen megjelenő riportkötetéhez. Elküldtem Gyurinak a borító első változtát. Szabó Ferenc keresett, a szatmári központi park története érdekli. Erről készítettem számára egy összeállítást. Átadtam lemezen a képeket, szövegeket, közben sok mindenről szó esett. A Szentlélek templom plébániáján jártam és megvásároltam Csilla valamint a magam számára Bernadette Baumgartner Kisebbség a kisebbségben címet viselő kötetét, amelyben a szatmári svábokról is sok szó esik. CD-ket másoltam a harmadévesek számára. A honlapom képanyagát újabb fotósorozatokkal egészítettem ki. Ez eddig 300 könyvtárban közel 5000 felvételt, valamint több kötetnyi szöveget tartalmaz. A marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, udvarhelyi, csíkszeredai kollégáktól semmilyen visszajelzést sem kaptam. A püspökségről egy kaplonyi anyag véleményezésére kértek, Csillának nyakba akasztható egyiptomi kördíszt készítettem egy vetélkedőre. Vendégül látom a harmadéveseket, az e heti kurzust és szemináriumot otthon tartom. Megtartottam az idei utolsó kurzusomat a távoktatáson. Leadtam a vizsgák időpontjait a titkárságnak, ezek május utolsó napjaiban zajlanak. Konzultációt tartottam azonak, akik nálam írják az államvizsga dolgozatot. Meghívtak a harmadévesek ballagására valamint az ünnepi vacsorára, amely az Astoria éttermében lesz. Megnéztem a Kis Herceg elnevezésű valamint a Május 10 csoport által rendezett tárlatokat a szatmári Művészeti Múzeumban. Úgy döntöttem, hogy írok ezekről. Megjelent két írásom a Szamosban, ezek a sorozataim folytatásai. Elküldtem a legújabb cikkeim a szerkesztőnek. A Friss Újság főszerkesztője jelezte, hogy a holnapi lapszámba lehozzák a tárlatkrónikámat. Átolvastam és véleményeztem három államvizsga dolgozatot, a negyedikkel kapcsolatban konzultációt tartottam. Részt vettem egy vizsgatanításon a Kinizsi utcai óvodában, a tevékenység képanyagát feltettem a honlapomra. Megtartottam az idei utolsó kurzusomat a harmadéveseknek, erre az alkalomra kinyomtattam 45-50 képet az idei tevékenységünkről. Részt vettem a harmadévesek bankettjén, az eseményről feltettem egy fotósorozatot a honlapomra. Megtudtam, hogy András Gyula kórházban van, meglátogattam. Levelet kaptam Hejcéről, amelyre többek között a következőket írtam: Tavaly a javaslataimat elfogadtátok, ezért úgy gondolom, hogy a következő lépés a felmérés, leltározás, rámázás, a művészi értékek szerinti rangsorolás lenne. Megítélésem szerint csak a fentiek lebonyolítása után lehet beszélni szemléletváltásról, arról, hogy hiszünk-e, hihetünk-e a tábor jövőjében, érdemes-e ennek reményében tervezni, építkezni a továbbiakban. Életem során számos feladatom, megbízatásom volt, de sem ezekre, sem a művészeti vezetői, szervezői titulusra nem vágytam és nem vágyok.” Részt vettem a harmadév ballagási ünnepségén, az ott készült fotókat feltettem a honlapomra. A kollégák közül nem mindenkinek tetszik, hogy fotózom, ezt egyikük szóvá is tette. Hogy mik vannak? Én meg azt hittem, hogy szívességet teszek a tanítványainknak, kollégáinknak azzal, hogy megörökítem, dokumentálom a közös tevékenységeket. A fotóimat különben többen, számos alkalommal, helyen, kiadványokban stb. rendszeresen felhasználják. Kézművességből vizsgáztattam a harmadéveseket. Mets Gyuri tárlatot rendez Dunaharasztiban, kaptam tőle meghívót. 68 éves vagyok, nagyon sokan kívántak boldog születésnapot, közel 300 ismerős, barát, tanítvány, többek között ezért is jó, ha tanár az ember. Életem során nagyon sok más lehetőségem is adódott, de egy pillanatra sem bántam meg, hogy tanár maradtam. Vizsgáztattam képzőművészeti nevelésből a harmadéveseket, közben kinyílt az ajtó, bejött az egész évfolyam énekelve és felköszöntöttek. Kiss Laci írt, zajlanak a tárgyalások az idei alkotótáborral kapcsolatban, kíváncsian várom az eredményt. Vizsgáztattam a távoktatás harmadéves hallgatóit a kézművesség és a képzőművészeti nevelés módszertanából. Leadtam a titkárságon a vizsgaeredményeket, kartonokat, írószereket vásároltam az új sorozatomhoz. Meghívtak a 10-es számú Általános Iskola megalakulásának 50. évfordulójára rendezett ünnepségre.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.