A Szatmári Kultúra és a Régi Szatmár oldalak számára készítettem elő anyagokat. Újabb maratóni vetélkedőt indítottam a Szatmári Kultúra oldalon. Ma a Sugárút szerkesztősége megbeszélést tart az idei őszi szám anyagáról. Felhívott a Kölcsey igazgatónője és meghívott a holnapi ballagásra. Kicsit későn szóltak. A Sugárút nyári számát is úgy szerkesztették, hogy nem vették figyelembe a javaslataimat. Három Moldvay kép került be a 22-ből, azonak is térkitöltő szerepet szántak. Nyomatékosan kértem, hogy tartsák be a javaslataimat, elküldtem még egyszer (immár sokadjára) a főszerkesztőnek, a tördelőszerkesztőnek a teljes anyagot, a kívánt térkitöltő képekkel, magyarázatokkal együtt. Megkaptam a nyári szám tervét, ezúttal jó lett a képek elrendezése, a térkitöltő fotók is a megfelelő helyre kerültek, ezúttal Katinak 17 egész oldalas képe van a folyóiratban. Voltam a kölcsysek ballagásán, az eseményről feltettem egy fotósorozatot a facebook oldalamra, amely egyre népszerűbb. Csak ez a sorozat közel 200 kedvelést kapott. Az oldalnak már 3600 körüli kedvelője van. Részt vettem a távoktatásos hallgatók ballagásán és a banketten. Az eseményről több fotósorozatot tettem fel három világhálós oldalra. Már zajlik a Szatmári Kultúra és a Régi Szatmár oldalak vetélkedője, immár a kilencedik. Ezek is maratóni jellegűek, összesen 55 kérdést teszek fel. Megkaptam V. Bélától Vénig László 13 fotójának a reprodukcióját. Ma tartják Romániában a helyhatósági választásokat, amelyeken, mint eddig mindig, részt veszek. Rövidesen egy-két nap múlva negyed millióra nő a honlapom látogatottsága, 2009 januárjában hoztam létre, nagyon sok képet, cikket, tanulmányt, állandóan aktualizált anyagokat tartalmaz, ilyen többek között a napló vagy a képgaléria. Van olyan cikk, tanulmány, amelyet eddig több ezer ember tekintett meg. Nagyon népszerűek a módszertani, helytörténeti írásaim vagy a szakkifejezések szótára, művészettörténet dióhélyban rovatok. Gratuláltam az új polgármesternek és csapatának a Facebook oldalamon, azzal a kiegészítéssel, hogy érdeklődéssel várjuk az ígéretek megvalósítását. Emlékeztetőül mellékeltem természetesen az ígéreteket is, amelyekről a jövőben sem feledkezünk meg. Eddig a begyegyzésem több ezer emberhez jutott el, közel 170 embernek tetszett, 12-en megosztották és elég sokan írtak kommentárt hozzá. Az embereket érdekli a politika, a politikusi disznóságokból, a haszonlesésből, képmutatásból, törtetésből és főleg abból van elegük, hogy náluk primitívebb emberek próbálják őket hülyíteni. A honlapom látogatottsága a mai napon meghaladta a negyedmilliót, az oldalátogatások száma ennek a többszöröse. A futballpálya és a Május 14. Negyed környékén fotóztam, a Művészeti Múzeumban megnéztem egy országos tárlatot, az eseményről fotósorozatot tettem fel a facebook oldalamra. KIss Sándor könyvbemutatóján voltam a Láncos-templom közösségi házában, megvásároltam az Egy látószög című kötetet. Az eseményről fotósorozatot tettem fel a facebook oldalamra. A szerzőnek nagyon rossz véleménye van a politikáról, politikusokról, a magyar nemzetiségüeket is beleértve, és ezt nem rejti véka alá. Becsteleneknek, karrieristáknak, hazudozóknak tartja őket. Meglátogatott Lakatos Pali. Hosszasan beszélgettünk alkotásról, szobrászatról, tanításról. Hozott ajándékba egy gyönyörű kis bronzszobrot, meg egy üveg kitűnő bort. Bessélgettem egy egyházi vezetővel Pali Hám János szobrának a sorsáról. A műhelyemben próbálok rendet teremteni, szelektálni, ez az eredményes munka egyik legfontosabb feltétele. Közzétettem egy kisfilmet a Régi Szatmár oldalon a Pannónia szállóról. Ez egy nap után 4357 embert ért el, 42-en osztották meg, és száznak tetszett. Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció módja alapvetően megváltozott.Egy nappal később már ugyanaz a kisfilm 5500 embert ért el, 1800-an nézték meg, 53-an megosztották. Az új és a régi városközpont környékén fotóztam a járdát, útburkolatot, a gödör egyre rosszabb állapotban lévő deszkáit, az elhanyagolt szökőkútakat valamint a Szamos partot. A választási ígéretek között szerepel ezek rendbetétele, felújítása. Kíváncsian várom a fejleményeket. Készítettem egy kisfilmet a Szamos évszakairól és feltettem ezt 2-3 világhálós oldalamra. Írtam K. Zoltán tiszteletes úrnak a Kölcsey-szobor talapzatával kapcsolatban, még nem kaptam választ. A világhálós oldalaim számára készítettem új anyagokat. Meglátogatott egy volt tanítványom, rajzról, képregényekről, külföldi munkaválalásról és egy rövidesen sorra kerülő távolkeleti útról beszélgettünk. Jánk Karcsi írt a Sugárút 3. belső borítóval kapcsolatban, válaszoltam: Kedves Karcsi! Biztos, hogy a küldött csendélet nem a legtalálóbb, ahogyan megítélésem szerint az is, hogy ide nem csendélet, vagy olyan típusú képek kellenek, mint a Panek illusztrációk. Nem kérdeztek, nem szóltam, de jellegtelennek, semmitmondóknak tartom ebben a méretben és formában ezeket. Szerintem akár a szövegközi illusztrációk, vagy a borítók, a formátum esetében, itt is elkelne egy kis következetesség, mert ha állandóan váltunk a portréról a dokumentumfotóra, majd csendéletre és még nem tudom mire, abból lesz a zűrzavar. Vershez képet készíteni se könnyű, megfelelő képet találni még nehezebb. Ha fekete-fehér, akkor eleve le kell mondanunk a tájképekről, csendéletekről és minden másról, aminek lételeme a szín. Megítélésem szerint ide a legjobb, legtalálóbb illusztráció a portré. Egyetlen portré! Kosztolányiról készülhet rajz is, de remek, kifejező fotók találhatóak a világhálón, ezekből küldök párat. További jó munkát kívánok, üdvözöllek, Sándor Boer Ádám megkért, hogy írja pár sort a Szatmár többet érdemel oldalra a régi központ jövőjéről, ezt írtam: A tendencia egyértelmű Prágától Londonig, Nagyváradtól, Nagyszebentől Kolozsvárig, csak szét kell kicsit nézni Európában vagy a környéken. A szatmáriak az egykori piactól és az azzal járó szennytől való félelmükben máig idegenkednek a park felszámolásától, de mint már több helyen említettem, megírtam, ez a jövő. Egy átjárható, átlátható, autós közlekedéstől mentesített, gondozott, sokoldalúan hasznosítható főtérre lenne szükség, ahol az építészeti értékek is előtérbe kerülhetnének, és ahol sokkal jobban, több irányba lehetne nyitni a város mindkét része felé. Ez a nagyméretű régi központ Szatmáron, különleges, ritka, figyelemre méltó adottság, és ha ide számítom a székesegyház hátánál található területet, akár egyedülállónak is mondható. Olyan lehetőség, mint mondjuk a Szamos, amely bekapcsolása a város mindennapi életébe, sokoldalú hasznosítása még évtízedekig altatható, de kis bátorsággal, fantáziával nagyszerű, ma még elképzelhetetlennek tűnő távlatokat nyitna meg. Természetesen minden ilyen átalakítás a kérdések, feladatok, egyeztetések tucatjait veti fel. Ezek megoldásához a város hagyományait, a kultúrát tisztelő, nyitott, európai gondolkozásmód szükséges. Le kell győzni a csökönyösök, konzervatívak indokolatlan félelmeit is. De mi másra valók a város vezetői, ha nem erre? Nagy port kavart a hozzászólásom is, meg az egész régi központtal kapcsolatos ügy, készítettem egy kis összeállítást, jelezve, hogy a mostani állapot átmeneti, akár az összes többi, és közzétettem ezt szövegestől vagy négy oldalon a következő megjegyzéssel: Szerintem azok közül, akik most a park növényzetét védik jobb sorsra érdemes vehemenciával, többen tanácsosként, közszereplőként, közéleti személyiségként nagyon sokat tehettek volna azért, hogy a Szamos partját egy, a központi parknál legalább tízszer, tizenötször nagyobb üdülőövezetté alakítsák. Ha valóban szerették volna a fákat, virágokat, a várost, meg annak lakóit, meg is tették volna. . Meglátogatott Bogdán Ildikó Nagyváradról, egy honlap szerkesztésén dolgozik: http://www.welcometoromania.ro/. Adtam neki egy hatalmas szatmári fotóanyagot, ezernél jóval több, rendszerezett, témakörök szerint csoportosított saját felvételt. Ezek átvételén több mint négy órát dolgoztunk. Írtam egy rövid ismertetőt Zagyva Miklós: Fő az egészség kötetéről és elküldtem a Sz. Friss Újság címére. Az írás megjelent június 24-én. Találkoztam a budapesti Szilágyi Erzsébettel, aki elhozta ajándékba az egyik kétkötetes iskolatörténeti munkáját. A vetélkedőim anyagát készítettem elő, okleveleket szerkesztek, új kérdéseket találok ki. Bob Lóránd egy érdekes, változatos képanyakot küldött Japából, megkezdtem a közlését. Egy új könyv, cikkgyűjtemény illusztrációs anyagán, borítótervén dolgozom napok óta.
