2017. július

Kijelölték az államvizsga dolgozatok megvédési időpontját: július 4-én, kedden lesz. A facebook oldalamra furcsa reklámok kerültek, állítólag a rendszer teszi fel ezeket, nem törölhetőek. Reklamáltam a hírdetések miatt, ezeket levették. A református gimnázium igazgatónőjénél, Szilágyi Évánál jártam, átadtam neki Tereh Géza tanítványaitól kapott köszönő plakettet, a Kölcsey Kör hozzá írt levelét, valamint a Pásztortűz több bekötött évfolyamát a húszas évekből. Július 4-én volt a BBTE kihelyezett tagozatán az államvizsga dolgozatok megvédése. Három dolgozatot irányítottam, de egy hallgatónak, Vitéz Péternek nem sikerült az írásbelije, ezért nem jelentkezhetett a védésre. Az eseményről több világhálós oldalon közöltem fotósorozatot. Megérkezett a meghívó az Erdélyi Magyar Értéktár kolozsvári gyűlésére, ez július 13-án 12 órától lesz az RMDSZ ügyvezető elnökségének konferencia termében. Megkeresett Matusinka Beáta, a Friss Újság marketing igazgatója, egy helyi értékeket bemutató előadás és cikk-sorozatot tervez, megkérdezte, hogy lenne-e időm, kedvem hozzá. Megkeresett Czinzel László a szatmar.ro főszerkesztője, a youtube csatornám néhány kisfilmét szeretné közzétenni, ehhez kérte a belegyezésemet. Elkészítettem a Muhi István tárlat szórólapját. Megkeresett egy németországi fiatalember, a Haller kismonográfiámat szeretné megjelentetni, esetleg kétnyelvű kiadásban. A hónap végén, a jövő hónap elején felkeres, megadtam a telefonszámomat. Kinyomtattam Muhi István fogságnaplójának szórólapját 50 példányban. A borítója a tárlat plakátja, van benne egy egész oldalas ismertető valamint 18 jelenet reprodukciója. A szatmar.ro oldalon megjelent az első kisfilmmem, amelyen a Szentlélek templomot mutatom be. Matusinka Beáta fotókat kért az első Szatmári sétákhoz, ennek keretében először a központi parkot valamint Szatmárnémeti piacait, hetivásárait mutatom be. Az első előadás július 20-án, csütörtökön 16 órakor lesz. Megjelent a Sugárút nyári száma, amelyet Székely Géza illusztrált és amelyben bemutattam az olvasóknak, voltam a Forrásközpontban és megkaptam a tiszteletpéldányokat. Írtam Székely Gézának, hogy csütörtökön Kolozsvárra utazom, és akkor odaadhatnám a tiszteletpéldányait. Felhívott Hegedüs Csilla, a csütörtöki találkozóval kapcsolatban egyeztettünk, azt mondta beszélt a polgármesterrel, támogatná az ügyet, de szüksége van a segítségemre. Felhívtam telefonon a polgármestert és megbeszéltünk egy találkozót péntek délben, 12 órakor.  Cseke Péter keresett a Korunktól, szeretnének egy különszámot készíteni az Erdélyi Magyar Értéktár tevékenységéről, ehhez kért egy hosszabb írást, amelyet szeptembet végéig kell eljuttatnom a címére. Jó ötletnek tartom ezt a számot, így lesz mivel megajándékoznunk a magyarországi valamint a külhoni magyar kollégákat. Hozzáláttam az írás elkészítéséhez. Voltam az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkaülésén Kolozsváron. Elfogadták a ref. gimnázium falfestményeit erdélyi értéknek, beszámoltam a szabadkai útról, javasoltam azt, hogy be csak az elnök, de a tagok is nyilatkozhassanak a bizottságok tevékenységéről valamint egy oklevél létesítését a jó munkát végző, kitartó tagoknak. Másnap, július 15-én megrendeztem Muhi István tárlatát, megkértek, hogy nyissam meg Tarczy István emlékkiállítását is. Után elmentem a polgármesterhez, elmondtam az értéktár gondjait, arra kértem népszerűsítse az ügyet, és elmondtam, hogy jó lenne valaki  aki fél normában vállalná, hogy megfelelő formába önti a javaslatokat. A polgármester felajánlotta egy album finanszírozását, amely 2018-ig jelenne meg. A református gimnázium tornatermében megnyitottam Muhi István valamint Tarczy István tárlatát, kiosztottam a szórólapokat az ismerőseim, barátaim között, nagyon sok volt iskolatárssal, baráttal, egykori tanítvánnyal találkoztam, beszélgettem. Az eseményről fotósorozatot tettem fel a Facebook oldalamra. A 26. Véndiáktalálkozót sajnos elmosta az eső, elég kevesen voltak. Holnap, hétfőn szedem le, viszem haza a tárlat anyagát. Lebontottam, haza hoztam a Muhi István tárlat anyagát, hagytam a szövetségnek két szórólapot a kiállításról. Elek Gy. keresett meg, interjút szeretne a Szatmári séták kapcsán. Két kérdést küldött, ezekre válaszoltam. A Véndiáktalálkozón sokan érdeklődtek a Szatmári sétákról, mindenkinek azt mondtam, hogy szeretettel várom. Nagyon meggyűltek a feladataim az utóbbi napokban. Válaszoltam az interjú kérdésekre és a szöveget elküldtem a Friss Újság címére. Jelenleg több íráson, az első Szatmári sétával kapcsolatos cikken, Gnandt katalógusának román és magyar nyelvű előszaván, a Korunk által kért nagyobb szövegen dolgozom, közben folyamatosan töltök fel új anyagokat a világhálós oldalaimra. Tétettem egy új memóriakártyát a telefonomba, hogy tudjam nézni a világhálós oldalaimat, a térképet, a Facebook oldalamat. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy új lehetőségeket próbáljak ki. Klárika a telefonját a taxiba felejtette és ellopták, vettem egy újat neki. Régi fotókat nyomtattam az első Szatmári séták előadáshoz, 17 megmutatásra érdemes képet sikerült összegyűjtenem. Ma megjelent a Friss Újságban az interjú. Elküldtem a szerkesztőség címére az első séta közlésre szánt szövegét és képanyagát, ez valószínűleg a szombati számban jelenik meg. Tovább dolgozom a készülő írásaimon. Szejke Judit hívott, arra kért, hogy látogassam meg a Szejke tanyán. Örömmel mentem, mert tudom, hogy számos új műhely létesült és felépítették a hatalmas, kétszintes „Lépésházat”, amely népművészeti, hagyományőrző táborok, kiállítások, rendezvények színhelye. A helyszínen számos fotót készítettem, amelyeket a közeljövőben osztok meg az oldalamon. Július 20-án tartottam az Első Szatmári sétát, nagy meleg volt, ennek ellenére vagy hetvenen jöttek el, köztük pár régi ismerős, egykori kolléga, barát. Sok mindenről szó esett, az előadás szöveg és képanyaga a Friss Újság  július 22-i számában jelent meg. Közben megterveztem a séták kitűzőjét és hozzákezdtem a következő szöveg és képanyaga összeállításához. Nagy sikere van a Szamosi szörny sorozatomnak, Szénás Zoli kicsit átformálta, igazi szörnnyé alakította, nagyon sok embernek tetszett. Klárikával meglátogattuk tegnap a szörny tanyáját, erről képeket tettem fel az oldalamra. Megterveztem a Mentsétek meg a Szamosi szörnyet kft. kitűzőjét. Elküldtem Gnandt katalógusohához a román és magyar nyelvű előszót. Felkeresett Izraelből egy Fischer Abraham nevű hetvenéves úr, aki kutató orvos és festő, az Arzheimer-kór egyik szakértője. Azt állítja, hogy annak idején együtt jártunk a Népművészeti Iskolába. Fotókat kért az egyori házukról, iskolájáról, Szatmárról, küldtem neki. Megszerveztem a Szamosi szörny névadóját az oldalamon. Terveztem hozzá logót, oklevelet, több tucat javaslat érkezett, közülük a Vízháti Szamolcs névtelen beküldője nyert. Oklevelet kapott még a névadás ötletgazdája Pap Etelka, valamint Szénás Zoli, aki két nagyszerű fotómontázst készített a Szamosi szörnyről. Ma örömmel láttam, hogy elkezdték a Szamos parti részeinek, árterületének a megtisztítását. Kinyomtattam a Szatmári séták 2. képanyagát és elkészítettem 60 kítűzőt. Erdei Péter keresett, találkozni szeretne velem. Péter megkért, hogy augusztus 26-án mutassam be a cikkeiből, írásaiból összeállított kötetét, ha kész a szerkesztés átküldi az anyagot. Molnár Rajmond Milán, a helyi kayakos egyesület elnöke felajánlotta, hogy elvisz egy fotózásra csónakon, örömmel elfogadtam a lehetőséget. A városban fotóztam, alakul a Hám János szobor körülött a burkolat, tatarozzák a Zárda templomot, tovább tisztítják a Szamos partját a Decebal és Golescu hídak közötti szakaszon. Megjelent a híradás a legközelebbi Szatmári sétával kapcsolatban a Szatmári Friss Újságban. Megosztottam Gnandt tárlatának a plakátját, 12-én 16 órakor nyitom meg a kastélyban.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.