Újabb fotósorozatokat kaptam Bob Lórándtól és a Habarics házaspártól. A Szamos parton valamint az épülő NEPI telepén fotóztam, több sorozatot tettem fel a világhálós oldalaimra. T. Géza keresett, új munkahelye van a műemlékvédelemnél, felajánlottam a segítségemet. Ritkitom a világhálós anyagaimat, sok dolog felgyűlt, köztük néhány felesleges dolog is. Egy volt tanítványom arra kért, hogy vigyem el az osztályát városnézésre, elvileg belementem. Felhívtam a szövetség megyei elnökét, hogy megkérdezzem, meddig maradhat a tárlatom. Azt mondta, hogy egyelőre maradhat, nincsenek várakozók. A Nepi telepén és a városban fotóztam, vettem egy fényképezőgépet. Az Árpád utcai ortodox templom felújítása kezdődött, erről is készítettem egy sorozat fotót. A számítógépes anyagaim karcsúsításával foglalkozom, gyönyörű felhőket sikerült fotóznom a város határában, ezekből tucatnyit osztottam meg különböző világhálós oldalakon. Vacakolt a gépem, meg kellett javíttatnom, ez a kihagyás jó alkalom volt arra, hogy alaposan kitakarítottam a műhelyemet. Ez minden tárlat után indokolt, csak nem mindig van rá időm, kedvem, energiám. Többen kerestek azzal, hogy Szatmárral kapcsolatos képekre lenne szükségük, volt, aki városnézés vezetésre kért. Ami az utbbit illeti, már nem szívesen vállalom, inkább a fiatalokra bíznám ezt a feladatot. Kondorosy úr Budapestről válaszolt a levelemre. Megerősítette, hogy az Országút Társaság szeretné kiadni a Fogságnaplót, ha az előző két kiadvány lecsengett, foglalkoznak az üggyel. Egy végzős diák a turisztikáról szeretne velem beszélgetni a szatmári szecesszióról, az államvizsga dolgozatához van szüksége erre. E. Gyurival a Friss Úságtól a Szatmári séták jövőjéről beszélgettünk, elmondtam, mit gondolok erről. Kiderült, hogy a Szatmári szemle című mellékletből egyetlen példány jelent meg, a tulajdonos nem ért egyet a folytatással. Végh Béla említette, hogy rövidesen kéri a borító tervét, írást, illusztrációs anyagot a Sugárút nyári számához. A Galériában azt mondták, hogy a tárlatom akár május végéig is maradhat. Gnándt említette, hogy feltették a Haller tárlat anyagát a Megyei Múzeumban, a megnyitó időpontja változatlan, plakát, meghívóü egyelőre nincs. Megnéztem Haller György tárlatát, erről fotósorozatot tettem fel a fészbuk oldalamra, megkezdtem egy cikk írását a Szatmári Friss Újságnak a tárlatról. Tegnap a város határában a naplementét fotóztam. Egy fiatalember a szatmári szecesszióról szeretne velem beszélgetni, azt javasoltam, hogy keressen meg idehaza. Albert Gergő a neve, a szatmári szecesszióról beszélgettünk, képeket mutattam, válaszoltam a kérdéseire. Elküldtem a Haller György tárlatáról szóló cikkemet három repróval a Szatmári Friss Újság főszerkesztőjének. Tegnap részt vettem a XXIII. Kis Herceg tárlatnyitón a szatmári Művészeti Múzeumban. Az eseményről fotósorozatot tettem fel a fészbuk oldalamra. A Kinizsi Óvodában zsűriztük a gyerekek rajzait, nagyon szépek, kifejezőek voltak. Egy kivétellel mindenkit tanítottam a zsűri tagjai közül, jó volt velük válogatni. A tevékenységről fotósorozatot tettem fel a fészbuk oldalamra. Cristina a szervező, úgy tűnik megsértődött, szóvá tette, hogy nem mutattam be a rendezvény jelentőségéhez, színvonalához méltóan a tárlatot. Azt hittem, hogy szolgálatot teszek az esemény népszerűsítésével, a soraiból azt vettem ki, hogy ez neki kevés. Ma megjelent a cikkem Haller György tárlatáról a Szatmári Friss Újságban. Gergely Tamás említette, hogy Szuhay-Havas Mariannát esetleg érdekelnék a padfirkáim. Rövid szöveggel küldtem párat ezekből a címére. Bevettek tagnak a Fotósok Baráti Társasága 2. csoportba. Nem vagyok fotós, csak játszom. Gnandt Pista írt, hogy két évszámot eltévesztettem a Hallerről írott cikkemben. Igaz, 1911 és 1914 helyett 2011-et és 2014-et írtam reflexszerűen. Javítottam. A Lenolaj, kulturális műhely lehozta tíz padfirka-fotómat a beküldött szövegemmel: A fiatalok nekünk üzennek. Nekünk tanároknak, szülőknek, nagyszülőknek üzennek a falfirkákkal, testfirkákkal, padfirkákkal, gipszelt kezekre rajzolt, vésett ábrákkal. 2008-ban Párizsban jártam és a Sorbonne környékére keveredtem, ahol korabeli kinagyított fotók idézték az 1968-as diáklázadások hangulatát. Kezdetben ők is üzenetek. Honnan tudom? Akkor voltam fiatal. A Fotósok Baráti Társasága oldalhoz beküldtem két fotót, úgy tűnik jónak tartját ezeket. Megnyitottam magyar és román nyelven Haller György tárlatát. Az eseményről fotósorozatot tettem fel több világhálós oldalamra. Meghalt Jakab Árpád, egykori véndiáktársam, akivel éveken át leveleztünk, megemlékeztem róla a fészbuk oldalamon. Elküldtem a főszerkesztőnek, tördelő szerkesztőnek a Sugárút nyári számának anyagát. Ez lesz a 11. szám. Egy új sorozatot kezdtem: Kéreg képek. Vagy három fotós oldalnak küldök felvételeket napi rendszerességgel. Nem babérokra vágyok, egyszerűen ellenőrizni szeretném, hogy mit szólnak mások a fotóimhoz, hiszen naponta több tucatot szerepeltetek különböző világhálós oldalakon. Eddig jók a visszajelzések, a fotósok, ha nem is kitűnőnek, de elfogadhatónak, jónak tartják ezeket. Részt vettem a harmadévesek ballagásán, amelyet a megyei tanács nagytermében tartottak. Az eseményről közel 70 képet, valamint egy kisfilmet tettem fel a tagozat és a saját fészbuk oldalamra. Részt vettem a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ballagási ünnepségén. Az eseményről fotósorozatot és kisfilmeket tettem fel az oldalamra. A lenolaj.hu világhálós oldal összeállítást közölt a gipszelt kezekre készült firkák sorozatomból a következő szöveggel: Tévhit, hogy a fiatalok nem szeretnek rajzolni. Bárhová, bármire, bármivel képesek megjeleníteni üzeneteket, jeleket, véleményeket. Külön kategóriát alkotnak a gipszelt kezek, lábak ábrái. Ez a „szórakozzunk kicsit az átmeneti nyomorunkon” attitűd olykor szimpatikus, pozitív érzéseket közvetít, ahol a humoron, empátián, baráti kötődésen, egymás ízlésvilágának alapos ismeretén kívül az esztétikai igényesség is megnyilvánul. Ma egy végzős egyetemi hallgató volt konzultáción odahaza az államvizsga dolgozatával. Ma van a harmadévesek bankettje, este nyolckor kezdődik. Ezeket az éjszakai bulikat nem nekem találták ki, nem fogadtam el a meghívást. Miklós két írást küldött a szüleinkről, azok kűzdelmeiről az ötvenes években. Tanulságos, szép írások. Részt vettem Marival a városnapokon, kint vacsoráztunk a városban, az ünnepet elmosta az eső. Az eseményről fotósorozatot tettem fel a fészbuk oldalamra. Megírtam Matusinka Beátának azt, amit a polgármesterrel beszélgettem az albumról, hátha tud valamit kezdeni vele. Egy újabb sorozatot küldtem a Lenolaj számára, ezúttal a füzetfirkákról. Elbúcsúztam a fotós oldalaktóla következő szöveggel: Kedves barátaim, ismerőseim, mint többször említettem soha nem voltak, nincsenek fotós ambícióim. Az utóbbi hetekben, hónapokban részt vettem néhány ilyen jellegű oldal tevékenységében csak azért, mert naponta több tucat felvételt teszek közzé itt-ott, és kíváncsi voltam, hogy nem vallok-e szégyent velük. Hálás vagyok, hogy befogadtak a Felhők és égi csodák, Felhők napkelte és napnyugta között, Fotósok Baráti Társasága 2. csoportokba, jól éreztem magam. Nem égtem le, több alkalommal lett fotóm a nap képe, és szerepeltették őket alkalmi albumokban is. Időhiány miatt búcsúzom ezektől, ebből az alkalomból megosztok néhány felvételt, amelyeket a fenti fórumokon tettem közé. A többi odalam a továbbiakban is ugyanúgy működtetem, mint eddig. Ezernél jóval több születésnapi jókívánságot kaptam, igyekeztem valamennyit megköszönni. M. Beáta írt, válaszolt a levelemre a Szatmári sétákkal kapcsolatban. Foglalkozik a könyv kiadásával, szorgalmazza a séták folytatását. Újből kérte a kéziratot, elküldtem. Ma bontom a tárlatomat másfél hónapig tekinthette meg, akit ez érdekelt. Lebontottam a tárlatom és hazahoztam a teljes anyagot. Nehezebbnek gondoltam, viszonylag símán, előre eltervezetten zajlott minden. Vihetném Kolozsvárra is az anyagot, de nincs sok kedvem hozzá. Kevés a látogató és elég fárasztó, költséges szórakozás. Levelet írtam Paulovics Lacinak, a belegyezését kértem a Sugárút téli számának illusztrálásához. Megjelent a Zilahon, Székely Géza tárlatnyitóján mondott szövegem a kolozsvári Szabadságban. Kondorosy Szabolcs írt, a kiadandó fogságnaplóval kapcsolatban kérte a véleményemet. Azt írtam, hogy másfélszer lehet nagyobb a kiadvány az eredeti méretnél, a rövid bevezetőn kívül nem javasoltam más szöveget.
