2021 július

Ma a Művészeti Múzeumban rendhagyó tárlatbemutatót tartottam. A két bevezető hivatalos szöveg után végig vittem és a kép közvetlen közelében mutattam be az alkotásokat a Képzőművészek a Szatmár Megyei Múzeum művészeti osztályának gyűjteményében elnevezésű tárlaton a közönségnek. Ilyen még nem igen volt ebben az intézményben, talán divatot teremtünk. Ebből az alakalomból megjelent egy katalógus, amelyben írtam egy ajánló szöveget, segítettem a tárlat elrendezésében és a magyar szövegek fordításában is. A Szatmári Friss Újságban és az Informatia Zilei helyi lapokban jelentek meg cikkek a tárlatnyitóról. Ma folytatjuk Klárikával az önarckép festését. Rendbe tettem a sírokat a Magyar utcai temetőben. Megjelent egy film Véső tárlatnyitójáról, benne van a teljes megnyitó szövegem. Bob Lóránddal beszélgettem, tárlatot rendez Óváriban, lassan, de halad a képregényével is. Az új Hét közölte az Erdei Anikóról szóló írásomat, valamint néhány reprót az albumából. Beszéltem a festővel az erkélyek rendbetételéről, azt ígérte, hogy számíthatok rá. Bekereteztem Klárika vízfestményét, amit Salvador Dali kapcsán készült. Az Új Szamosban újabb portréim jelentek meg a Szatmári arcképek sorozatból. Klárikával egy Jákob lajtorjájához hasonló elképzelés festését kezdjük el rövidesen. Ez az ő kívánsága, elképzelése volt. Az ITV megosztott egy videót a tárlatnyitóról a Művészeti Múzeumban, amelyben az én szövegem egy része is szerepel. Megjelent az Új Szamos júliusi számában 8 arcképem a kiegészítő szövegekkel, elküldtem Ellek címére az augusztusi anyagot. Berámáztattam Klárika önarcképét, annyira tetszett neki, hogy elvitte Vetésre megmutatni. Keveset dolgozott, kicsit fáradt volt a nagy melegtől és a délelőtti feladatoktól. Az Új Hét közölte a Zagyva Laciról szóló írásomat. Voltak a szobafestők, előkészítették a két erkélyt a kifestésre, erre július 12-én kerül sor. Ma Óváriba megyek megnézem Bob Lóri tárlatát. Részt vettem Bob Lóránd Péter és Karasi Iza tárlatnyitóján. Pár fotót készítettem a faluban, siettem vissza, nagyon átizzadtam. Sok ismerőssel találkoztam a megnyitón. Befejezte a két munkás az erkélyeim festését, felmostam, takarítottam és visszarendeztem a két helyiség berendezését. Ez a kis kitérő 10000 lejembe és nagyon sok munkámba került, az egész átalakítás több, mint egy hónapja tart. Az erkélyeken eddig tárolt dolgokból nagyon sok mindent elajándékoztam, illetve kidobtam. Szeretném, ha ezek a helyek szellősek, kellemesek, és ne lomtárak legyenek. Csilla foglalkozik a sírok bérleti díjával, ezt is én fogom fizetni. Az anyai nagyanyám sírja 2037-ig van kifizetve, ezt még 2011-ben rendeztem. Klárikával egy újabb festményt kezdtünk készíteni, Brueghel Bábel tornya festménye kapcsán. Vásároltam akrilfestéket is, szeretne minél több technikát kipróbálni. Megjelent a Sugárút nyári száma, elkértem Gnandt címét, hogy postázzak neki két példányt, ő a szám illusztrátora. Feladtam postán Gnandt példányait, elküldtem Végh Béla és Balázs címére az őszi szám borítóját, illusztrációs anyagát, a cikket. A Sugárút téli számának az anyagát készítettem elő. Az Új Hétben megjelent egy írásom Véső Ágoston retrospektív tárlatáról: Véső Ágoston példamutató életútja, öntörvényű alkotásai. Foglaltam a szombati buszra jövet-menet jegyet, beviszek Kolozsvárra a BMC tárlatra két képet. Küldtem az Új Hét számára három írást. Kolozsváron voltam, leadtam a képeket és beszélgettem a kollégákkal, fotóztam a városban, voltam a Házsongárdi temetőben Mohy sírjánál, a Bánffy-palotában megnéztem két tárlatot, jártam a Botanikus-kertben, több szatmárival találkoztam. Felkértem Mira Maricast, hogy illusztrálja a Sugárutat. Feldolgoztam a kolozsvári képanyagot, ebből több felvételt megosztottam az oldalamon. Csilla és a családja Korfu felé menet jelenleg Belgrádban van, több fotót tett közzé az útjukról. Lassan befejezik a Székesegyház felújítását. Elküldtem az albumból hiányzó képeket Koncz Andrea címére. Azt válaszolták, hogy várjuk meg, mire teljesen lekerülnek az állványok az épületről. Felhívott Gnandt, megkapta, megköszönte a küldött két Sugárutat. A Borókagyökér Egyesület tevékenységéhez készítem az előadásom szövegét. Ma a Magyarság Háza Szabadegyetem keretében megjelent a Szatmárnémeti az ezerarcú város című film, amelyben Szatmárnémeti épített örökségéről beszélek. Az Új Hétben a mai naptól az Orsay Múzeumról szőlő írásom olvasható: A művészettörténet egyik legerotikusabb festménye címmel. Az Ezerarcú Szatmárnémeti rövid idő alatt több, mint 2200 megtekintést, 66 tetszést, 47 megosztást ért el. Rendbe tettem a sírokat a Magyar utcai temetőben, levágtam egy részét a belógó ágaknak is, hogy ne legyen olyan sok szemét, levél, barka a sírokon. MINDENT AZ ÜGYFÉLÉRT! Ma, július 27.-én kaptam levélben egy felszólítást az E-on Gaz-tól arról, hogy sürgősen fizessem ki a 150 lejes tartozásom. Mivel van E-on my-line applikációm ellenőriztem: nincsenek tartozásaim. Gondoltam telefonálok, de sajnos a tízedik próbálkozás után se tudtam a robottal szót érteni, gondolom más se. Felkerestem a Károlyi úti irodájukat, amelynek az ajtaján cetli várt, abból megtudtam, hogy a riasztási állapot ideje alatt zárva tartanak. Szerencsére van Internet Banking applikációm, amelyen keresztül kifizettem másodjára is a 150 lejt, ennek a számláját a beszkennelt fizetési felszólítással együtt elküldtem az E-on Gaz online címére azzal a kéréssel, hogy írásban tisztázzák a helyzetemet. Erre azért kényszerültem, mert el akarom kerülni a szolgáltatás megszakítását. A robot udvariasan megköszönte a levelemet, adott iktatási számot és közölte, hogy a tíz másodperces feladathoz 30 napra van szükségük, addig próbálkozhatok más lehetőségekkel. Én így jártam, de hogy jár az, aki csak a tévében hallott a világhálóról. Mától olvasható az Új Hétben az írásom: Lerobbant állomás épületből művészeti múzeum. Írtam a Villamos- és Gáz műveknek a tisztázatlan számlákkal kapcsolatban, mellékeltem a megfelelő dokumentumokat is a levelemhez, várom a választ. Voltam a Székesegyháznál, az állványokat ma, holnap leszedik. Mari elesett, órákon át ácsorogtam a sürgősség előtt, szerencsére nagyobb volt a riadalom, mint a baj. A Kossuth-kertben arra lettem figyelmes, hogy a főbejárattal szembeni grupp két szobra (Kocsis Előd?) ledőlt. Írtam a polgármesternek, azonnal intézkedett. Kicsit később felhívott a városmenedzser, Maskulik Csaba, arra kért, hogy holnap mutassam meg a munkásoknak, hogy mit kell csinálni. Örömmel vállaltam. Még mindig nem bontották le teljesen a Székesegyházról az állványokat. Meghívót kaptam a püspökségről, a Székesegyház ünnepélyes megáldása augusztus 21-én 10 órakor lesz, jeleztem emailben, hogy ott leszek. A városmenedzser nem jelentkezett, felhívtam telefonon, tárgyalása volt, erre még nem jutott ideje. Később telefonált, foglalkoznak az üggyel, az általam küldött fotók alapján visszaállítják a szobrokat, azt mondta meg tudják oldani a személyes jelenlétem nélkül. Meghívót kaptam az RMPSZ elnökétől a Magyar Iskolák Országos Tanévnyitó ünnepségére, ez az idén Küküllődombon lesz. Írtam a főtanfelügyelő helyettesnek egy levelet, amelyben megkérdeztem, hogy elvinnének-e a szatmári küldöttséggel? Erre szeptember 11-én kerül sor. A levelemre azt a választ kaptam, hogy mindenkit visznek, a főtanfelügyelő helyettes az írta, hogy augusztus végén jelentkezik. Most a Véndiáktalálkozót augusztus végén tartják, a részvétel előzetes jelentkezéshez kötött. Jelentkeztem.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.