2022 április

A tárgyalások ellenére tovább zajlik az orosz-ukrán háború, jövő héttől osztják a jód tablettákat, az oroszok a gáz árát rubelben kérik. Ma nyitom meg Pászkán Mihály emléktárlatát a Művészeti Múzeumban. A tárlaton tudtam meg a prefektustól, hogy Gábort behelyezték Szatmárra, az Állatkórházba, a prefektus azt hitte, hogy az én fiam. Felhívtam Gábort és sok sikert kívántam az új munkahelyén. Az Új Hétben megjelent az Orlai Petrich Soma című írásom-. Elek Gyurinak küldtem anyagot a szatmári Újságíró Klubról. Elküldtem az Új Hét főszerkesztője címére három írást. A Vidám Versek Versmondó Versenyének a résztvevőit városnéző sétára vittem, a sétáról fotósorozatot tettem fel a facebook oldalamra. Folytatódik az Ukrajnai háború délen, pusztítják a civil lakosságot is. Klárikával befejeztük a Frida című olajfestményt, már csak kis kiigazítások vannak hátra. Magyarországon választások voltak. Adóügyeket rendeztem, nagy a zűrzavar a hivatalokban felénk. Meghívót kaptam a BBTE húsvéti ünnepváró tevékenységre, lehet, hogy elmegyek. A nagypeleskei g.k. pap érdeklődött Berky Ferenc felől, állítólag ő festette a szárazbereki ikonosztázt, amely 2017 k. eltűnt. Megírtam, amit tudtam. Klárával megkezdtük a felvételi előkészületeket, szeretne otthon is festeni, vásároltunk ehhez felszerelést, vásznat. Írok Marincas Mira kötetéről a Friss Újságnak, készítem a cikket. Székely Kinga Kandában Petőfi ünnepségre készülődik, arra kért, hogy használhassa az általam készített arcképet egy éremhez. Megkívántam a lángost, tanulom a készítését. A lángos sajnos nem igazán jól sikerült, ezért feladtam a további kísérletezést. Hazahoztam a Klárika rámáit, jól néznek ki. Miután berámáztam, becsomagoltam, Klára elvitte a Frida című képet ajándékba az édesanyjának, tetszett neki, felhívott telefonon. Bob Lóri lerajzolt, egész jól sikerült, megosztottam az oldalamon. Klára azon töri a fejét, hogy festményeket ajándékoz néhány tanárának, arról próbáltam meggyőzni, hogy kis csendéleteket, tájképeket készítsen, mert az fog igazán tetszeni. Nem tudom, hogy sikerült-e meggyőzni, majd elválik. Elküldtem a Friss Újság főszerkesztőjének a cikkem Mira Marincas könyvéről. Bob Lóri rajzának nagy sikere van, már 500 lájkot kapott. Mira átküldte a plakátot, négyen beszélünk majd a kötetről. Cs. Csaba keresett, nemsokára lesz Reizer püspök úr halálának 20 éves évfordulója, adatokat egyeztetett ezzel kapcsolatban. Koncz Klára küldött egy videó animációt Haller Györgyről, megosztottam az oldalamon. Klára festményeit rámázom, nálunk most négy berámázott olajfestménye van: a Pinturicchio után készített másolat, a Teremtő, Reményt adó, Bábel tornya című képek. A Frida című olajfestmény Csillánál, a Kiskutyás kép, Van Gogh napraforgói, valamint az Önarckép Gabi szüleinél vannak. Princz Csaba keresett, a Piros berek és a sándorhomoki Kováts kúria után érdeklődött, megírtam, amit tudtam. Gnandt Pista elküldte a tárlatának a plakátját. A Friss Újságban megjelent a cikkem Marincas Mira könyvéről, a könyvbemutatójáról. Hazavittem Lócit az iskolából, utána a Művészeti Líceumban bemutattuk Mira Marincas könyvét. Az eseményről fotókat tettem fel az oldalamra. Kellemes délután volt, sok jó ismerősöm van arra, többen gratuláltak. Az aligazgatónő bemutatta az iskolát, az osztálytermét, a tanulók munkáit a folyosókon. Több fotó, híradás jelent meg a könyvbemutatóról. A Pászkán emlékkiállítást bezárták, hazavittem a munkámat a múzeumból. Mari Magyarországon van valami tábor-félében, pénteken, április 15-én jön vissza. Egyre többen emlegetik, hogy a háború kiterjedhet, világháborúvá terebélyesedhet. Nem tudom, az igazság az, hogy én azt sem hittem, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Bolond, kiszámíthatatlan világban élünk! A fekete tengeren kilőttek egy anyahajót, az orosz flotta közel egy milliárd dollárt érő büszkeségét. Az orosz televízió bejelentette: ez a harmadik világháború kezdete. Reméljük, hogy nem az, mert akkor nagyon nagy a baj. Gnandt kiállításának megnyitó beszédét írom. A könyve, albuma borítóján megjelent egy háromnyelvű szövegem. Sok ismerősömnek küldtem húsvéti üdvözletet, folyamatosan kapom a válaszokat. A protézisem alatt megsérült az íny, alig tudok enni, bár folyamatosan kezelem valami kenőccsel, amit a patikus ajánlott. Klárika falun is festeget, elküldte az egyik csendéletét. Az Új Hétben megjelent a Székesegyház szobrai 1. című írásom. Fáj az ínyem, megyek a sürgősségre, nem tudok enni. Húsvét vasárnapja van. Nagy dolgot nem csinált az orvos, tovább is fáj az ínyem. Kenegetem, kivettem a protézist, mert az sértette fel, csak akkor teszem vissza, ha nagyon muszáj. Kényszerdiéta, de olykor nekem se árt. A háború tovább tart, lezajlott a húsvét, a locsolódás is. A mi korosztályunk már nagyon idős, egyre kevesebb az igény a hasonló szokások éltetésére, a találkozásokra. Ditti arra büszke, hogy túlélte Évát, ajtót sem nyitott nekünk, ha nem pont akkor jön a fia, elmentünk volna. Szénás Zalán azzal keresett meg, hogy vállaljak városnézés vezetést a városnapon: május 29. vasárnap, 11.30 a Székesegyház előtt. Előkészítettem a kitűzőket, kétnyelvűeket is. A városnézéshez kértek ajánlatot a román csoport vezetéséhez, sajnos nem tudok olyat, akire ezt rá lehetne bízni. Bob Lóri keresett egy kis beszélgetésre, most foglat vagyok, de jövő héten kedden találkozhatunk. Rendeltem négy rámát Klárikának az ajándék képekhez. Ma hajnalban 3.30-kor keltem, elkészítettem az ebédet három napra, levittem a szemetet, mosogattam, majd odatettem a leves hűlni, hogy mire hét körül felkelek, betehessem a hűtőben. Miután felkeltem, a világhálós oldalaimra tettem fel újabb fotókat, sorozatokat.  Utána kitakarítottam a lakást, betettem a szennyest a mosógépben, míg a mosógép ment, addig bevásároltam néhány kifogyófélben lévő dolgot: krumplit, hagymát, üdítőt, szemetes tasakokat, WC papírt, a gyerekeknek rágót, kinder tojást. A mosott ruhát kiteregettem, aztán hajat mostam, megfürödtem, majd a hátralevő időben a számítógépes anyagaimat rendeztem, egészítettem ki, előkészítettem Miklós ajándékát, mert délután meglátogatom. Most, a mai napon tölti be a 80. évet. Felköszöntöttem a bátyámat, az eseményről feltettem 3-4 képet az oldalamra. Több, mint 400 embernek tetszett, 450-en kívántak erőt, egészséget neki. Ma ebédre látom vendégül Csillát és Gabit. Csirkeaprólék levest készítettem nokedlivel, krumplipürét, rizst. Háromféle hús van: rántott disznóhús, csirkemell sütőben pirítva és néhány szelet abból a húsból, amit Bob Lóri hozott ajándékba. Gnandt kiállításának szövegét, valamint a Friss Újságba szánt cikket készítem elő. Ma meglátogatott Butka Gergő a kulturális központ igazgatója, rendezvényszervező. Képre volt szüksége ajándékba, adtam neki két kisebb munkát és egy katalógust a legújabb munkáimmal. Beszélgettünk rendezvényekről, régi és új központról, Szatmár kulturális értékeiről. Azt mondta, hogy majd elküldi a munkatársait egy kis továbbképzőre, beszélgetése. Szó esett a városnéző sétáról is. Felhívott a Hám János Iskolaközpont igazgatója, ő is városnéző sétára kért fel, ez hétfőn, május másodikán lesz 11 órakor, az iskola dísztermében találkozunk. Klára holnap is jön látogatóba és én örömmel látom. Ma egész délután a házi feladatain dolgozott. Felhívott Dávid Lajos, szeretné, ha megnyitnám a kortárs nagybányai magyar művészek tárlatát a Teleki Házban. Elég vegyesnek tűnik a névsor, bár akadnak közöttük ismerősök is. Reprókat kértem, kicsit utánanéztem a művészeknek, nem sok kiindulópontot találtam. Megérkeztek a rámák Klárának, a rámás nem tudta mennyit kérjen, ezért adtam 100 lej előleget azzal, hogy majd legközelebb elszámolunk. Jártam a másik nagyszülők falusi házában, meglátogattam a kiskutyákat. Ezek kitörő lelkesedéssel fogadták a húst, szalámit, meg egy kicsit engem is. Megnéztem Klárika műtermét a padláson, a három kész, illetve a készülő munkáját, amelyik olajfestmény és egy korcsmai jelenetet ábrázol. Ma is jön hozzánk, még tart a vakáció és én örömmel látom.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.