2023. november

A temetőkben voltunk kivilágítani, Miklóssal, Gáborra, Nándorral, Klárával. Felköszöntöttem Marit a névnapján. Adtam Csongornak és Klárának egy-egy fényképezőgépet. Este a gyaloghídnál, a kivilágított temetőnél fotóztam Klárával. Moldvay Kati telefonált, holnap felkeres bennünket. Meglátogatott Kati, sok mindenről beszélgettünk, adtam neki módszertani útmutatót, Sugárutat, albumot a Székesegyházról. Úgy döntöttem, hogy Klárának adom a félprofi fényképezőgépemet, a másik jó lesz Lócinak ismerkedni a készülékkel, játszani. Felhívott Lakatos Pali, elújságolta, hogy megrendelést kapott a kecskeméti polgármestertől egy szoborra, olyanra, akkorára és oda, ahová szeretné. Nagyon örült neki. Közbe jött Kati, vele is váltott pár szót. Klárának adtam egy tükörreflexes, félprofi fényképezőgépet, megtanítottam a használatára. Dobozokat vásároltunk, az egyiket festeni kezdte az édesanyja születésnapjára. A Szamosban megjelent egy egész oldalas cikk Klára és a barátnője Petőfi 200. festményéről, amelyet a véndiáktalálkozón mutattak be.Meghozta futár az új cipőmet, kicsit szűknek tűnik. Marit holnap, 8-án operálják, időpont még nincs. Demeter Ervin írt, egy 400 oldalas kiadványban szeretné közzétenni az általa összegyűjtött képzőművészeti anyagot, azt kérte, hogy küldjem el e-mailban a Fodor Kálmán reprókat. Klára nemsokára jön festeni, az általam küldött időrendben csoportosított fotókból jött rá, hogy tulajdonképpen nálam nőtt fel. Klára munkájának a reprója szerepel egy nemzetközi biennálén, és annak honlapján is: Az évezred üzenete. Marit november 8-án, reggel operálták Kolozsváron pajzsmirigy daganattal, jelenleg az intenzív osztályon van, holnap meglátogatjuk. Kaptam egy meghívót a Magyar Tudomány Napjára, jelentkeztem erre egy előadással (BBTE Kihelyezett Tagozat): Miért fogunk fennmaradni az oktatási rendszer sodrásában? A jelentkezést megbeszéltem Noémivel, a címet elküldtem a szervezőnek, Baranyai Tündének, hozzá láttam a beszédem megírásához, amit természetesen ezúttal is szabadon mondok el. Közben mosok, vasalok, főzök, bevásárlok, takarítok, tegnap ebédre vendégül láttam Klárát és Lócinak is küldtem egy ebédre valót. Leeresztettem, kitakarítottam a hűtőt is. Nem unatkozom! Kaptam egy meghívót a Szatmári Kiadói Év gálaműsorára, ezen a 2022-ben megjelent könyveket állítják ki, díjazzák. Nekem 2022-ben nem jelent meg könyvem, de mégis, a székesegyházról készült albumon 2022-öt írnak, ebből viszont nem tudom van-e a könyvtárnak, én nem vittem be. Csillával meglátogattuk Marit Kolozsváron a sebészeten, a körülményekhez képest jól van, nem tudja, hogy mikor engedik haza. Marit vasárnap, 12-én engedik ki a kórházból, Csilla megy utána Gabival. Csilla megkért, adjak vasárnap ebédet a gyerekeknek, tehát takarítottam, mostam, főztem, vasárnapra Mari számára is készítettem ebédet, megvásároltam, amit kért. Eleknek postáztam a Szamos decemberi számába kér cikket. Írtam Lacinak, érdeklődtem a felesége állapota felől. Egy balatonfüredi bíró keresett, a Papolczy család szatmári leszármazottjai érdekelték. A Facebook újból szétkutyulja az oldalaimat, oldalainkat, komoly átalakítások zajlanak arra. Próbálják fizetésessé tenni a vállalkozást, aki ingyen használja, annak az oldalát reklám-felületként értékesítik, nagy a zűrzavar. Mindebből annyit értettem meg, hogy a Facbook sem örökéletű, meg természetesen mi sem. Érdeklődtem Lacitól Anikóról, nagyon rossz állapotban van, folyamatos gondoskodást igényel, ami miatt Lacinak alig van másra ideje, kedve, energiája. Még főz is, meg folyamatosan rendezi a ház körüli dolgokat, a feleségét még rövid időre se lehet magára hagyni. A Facebook oldalaim visszaálltak, használhatók. Mari vasárnap jött haza, a gyerekek, ő, valamint Csilla nálam ebédelt, Lócit csak este, vacsora után vittem haza. Mari, ha lassan, de gyógyul, sokat kell pihennie, az ellenőrzés a szövettani vizsgálat után folytatódik, gyógyszert, kenyeret hoztam neki. Kipróbálom a székelykáposztát is, beszereztem a hozzávalókat, azt mondják egyszerű elkészíteni. Meghalt Simonfy József, költő volt, az egyik kötetéhez készítettem borítót, illusztrációkat. A Kölcseyben volt portás. Elmentem a Kiadói Év rendezvényre, Csirák Csabával beszélgettem, együtt mentünk haza, közben fotókat készítettem. Részt vettem a BBTE gólyabálján, az eseményről több tucat fotót tettem fel a tagozat, illetve a saját Facebook oldalamra. Török Enikő megkért, hogy nov. 20-án mutassam be a Csicsergő kötet illusztrációit a Rákóczi Általános Iskolában. Voltam E. Gyurinál, megkaptam tőle a Szatmári Kalendárium 2024. kötetet. Van benne egy írásom: Kötekedők, kételkedők, bizonytalanok. Ugyancsak tőle kaptam a legújabb kötetét: Kiút. Vittem neki egy albumot a Székesegyházról ajándékba. Arról beszélgettünk, hogy a régi formák, bemutatók, előadások lassan lejesen kikopnak, egyre nagyobb az érdektelenség. A Sugárút A5-ös méretű lesz, vagyis lényegesen kisebb, mint a régi. Könyvkiadásra jövőre nincs pénz, a Sugárút és a Szamos azért maradhat még, mert régebben sikerült szerződést kötni ezekre. Meghalt Z. Laci felesége, Erdei Anikó grafikusművész. Ez a mi korosztályunk, minden hasonló esetnek üzenet értéke van. Megosztottam a hírt a róla szóló értékeléssel együtt. Mari sebe szépen gyógyul, ma levettem róla pár ragtapaszt, Még gyenge, mindenben segítségre szorul. Klára befejezte Frida képének felújítását. Jól sikerült, nekem tetszik. Ma takarítottam, mostam, vasaltam, főztem, bevásároltam, előkészítettem a Sugárút téli számának az anyagát, valamint a jövő heti kvízjátékot is. Megjelent az Új Hétben Az esztergomi bazilika című írásom. Elküldtem a szatmar.ro. címére a 76. kvízjáték anyagát. Voltam a Művészeti Múzeumban, beszéltem a részlegvezetővel, a könyvünk kiadása késik, mert nincs pénz. Hosszasan ecsetelte az ukrajnai eseményeket is, ő ukrán. Részt vettem a Csicsergő könyv bemutatóján, az egykori munkahelyemen, ahol 40 évet dolgoztam, most Rákóczi Iskolának hívják. Nagyon sok egykori tanítványommal találkoztam, jó volt velük beszélgetni. Új díszterem épült, az emeleti részen van a könyvtár. Megjelent a 76. kvízjáték, ez eddig az egyik legsikeresebb, ami azzal magyarázható, hogy viszonylag könnyű volt. A D-na Stanca Nemzeti Kollégiumtól kerestek, szerették volna megrajzoltatni velem a névadót. Azt mondtam, hogy nem érek rá, de az iskola rajztanára biztosan meg tudja csinálni. A szatmar.ro oldalon az jelent meg, hogy a Csicsergő illusztrátorát, egy 11 éves kisleányt is én tanítottam. Jeleztem, hogy Szemák Zsuzsa a tanárnője, több éve nyugdíjas vagyok, nem taníthattam.. A BBTE által rendezett tudományos konferencia műsorfüzetében azt írják, hogy 5 percet tart az előadásom, ami nyilvánvaló tévedés, nem mondtam erre semmit. A Semn 10. tárlaton a képeimre téves címke került nem reklamáltam, nem is érdemes, alig van látogatója ezeknek a kiállításoknak. Klára kezd össze-vissza járni, késik, mindenféle kifogásokkal, magyarázatokkal jön. Túl sokat vállal és képtelen eleget tenni a feladatainak, elfelejt dolgokat, ezt alaposan át kell beszéljük. Megbeszéltük, megegyeztünk. Megtartottam az előadásom a BBTE-n, az eseményről fotósorozatot tettem fel az oldalamra, meg az egyetem oldalára. Elküldtem a Sugárút téli számának is az anyagát, bár még az őszi se jelent meg. Ezen ne múljon. A méret lekicsinyítése kb. 200 lejjel elkerülhető lett volna, felajánlottam, hogy kifizetem, de azt mondták, hogy már késő. A szatmar.ro írt a BBTE-n tartott előadásainkról. Felhívott Laci bátya és felajánlotta, hogy elvisz kocsival Nyíregyházára. Értesítettem Gabit is a fejleményekről. Anyagokat készítettem elő a Sugárút számára. Újraindítottam Vízháti Szamolcs oldalát, mivel nem tapasztaltam nemkívánatos tartalmakat, sokan örültek ennek a hírnek. Bevittem két képet a szatmári képzőművészek karácsonyi tárlatára, másoltattam a szatmári sétákhoz kitűzőt, okleveleket. A városban fotóztam, leesett az első hó. Megjelent a 77. kvízjáték a szatmar.ro oldalon. Megkezdtem a számítógépes anyagok rendes évi karcsúsítását. Megnyílt a szatmári képzőművészek karácsonyi tárlata a sugárúti Galériában, ezen két munkával veszek részt. Megjelent a Szamos decemberi száma, van benne egy írásom: Mi pedagógusok miért fogunk fennmaradni az oktatási rendszer sodrásában? Ez a Magyar Tudomány Napján elhangzott beszédem írott változata. Rendeltem Klára számára egy nagy vásznat (110/160), pontos elképzelései vannak a legújabb festményről. Két napon át jött festeni, ebédet készítettem neki, most Dürer önarcképéről készít másolatot, ez a Mona Lisához hasonlóan egy hosszabb, igényes munka. Telefonált Zagyva Miki, dec. 1-én 9.45-kor megyünk Nyíregyházára. Folytatom a számítógépes anyagok karcsúsítását. Írt a Sugárút főszerkesztője, valahol elkallódtak a téli szám térkitöltő fotói, elküldtem újra ezeket. Megjelent a Semn 10. tárlat albuma, majd jövő héten bemegyek a sugárúti Galériába utána, szeretném megnézni a tárlatot is.

 

 

 

 

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.