Vagy két napja alig birok járni, nagy fájdalmaim vannak, alig tudtam az unokámat hazakísérni. Felhívtam egy orvos barátomat, ő valami gyulladásgátló kenőcsöt (Dicolac 5%) javasolt és egy labor vizsgálatot, holnap megyek elvégeztetni. Fűzfa Balázs érdeklődött a műkritika kötetem iránt, megírtam neki, hogy miről van szó. Ő könyvkiadással is foglalkozik. Elküldtem Sz. Judit címére az első elképzeléseimet a füzetekről. A pihenés, a kenőcs használt a lábamnak, tudtam aludni, elmúltak a fájdalmak, ezért lemondtam a labor vizsgálatról, felhívtam az orvos barátomat és elmondtam neki a hírt és azt, hogy a pihenést és a kenegetést folytatom, a laborba viszont nem megyek, mert még felfedeznek valami halálos betegséget, tovább küldenek és így tovább. Azt a tanácsot kaptam, hogy tartsak otthon Diclac-ot, mert ilyen, meg ٕderék táji, reumatikus fájdalmakra nagyon jó. Józsa János keresett, video interjút szeretne készíteni a Lokálhistóriák blog számára, a hétfő délutánt javasoltam erre. A Messengerem adatai újra korlátozottan jutnak el, írtam a hibajelentés rovatba és kértem a korrigálást. A lában gyógyul, felállítottam a diagnózist, kezelést: Gyulladásgátló kenőcs, gumírozott bokavédő, kevesebb megerőltetés, több pihenés, fogyás, kevesebb nassolás, kisebb ebédek, vacsorák. Z. Laci látogatott meg, beszélgettünk művészetről, magányról, egészségről, gyerekekről, unokákról és főleg arról, hogy nem találja a helyét. Adtam neki két könyvet az utóbbiakból: Ne magyarázd, mutasd, Szatmári Székesegyház. Február 5-én délután elkészült egy kb. 45 perces interjú a Lokálhistóriák oldal számára. Ezt még át kell dolgozni, utána elküldi, hogy nézzem át. A kvízjáték népszerűsége töretlen, nagyon sok embert érdekel. Felhívtak a Nyugdíjas Klubtól, hogy tartsak nekik előadást Szatmárnémetiről az RMDSZ székházban, erre február 15-én, 10 órakor kerül sor. Az influenza bár kisebb intenzitással, de még tart. Közben elküldték az interjú videóját azzal, hogy akarok-e változtatni valamin? Minimális apróságokat kértem. Mari telefonált, rövidesen hazaengedik Kolozsvárról, nagyjából rendben vannak a dolgok. Ami a műkritikai írásaimat illeti, lemondtam arról, hogy a MURE támogassa a megjelenést, mert ez az út megítélésem szerint túl áttételes. Tulajdonképpen egyáltalán nem baj, ha a munkám kéziratban marad. Egészségügyi gondjaim továbbra is vannak, ez sem tart örökké. Az Új Hétben megjelent a Kessler című írásom, küldtem még három kisebb jegyzetet Hugónak. Megkaptam az interjú letisztított, vágott változatát, megítélésem szerint a körülményekhez képest elég jól sikerült. Postáztam a 88. kvízjáték anyagát, itt már néhány megfejtő oklevelet is kaphat a holnapi nap folyamán. A csütörtöki előadásom anyagát állítottam össze, a Petőfi év és a régi központ átalakítása kapcsán szeretnék néhány dologról mesélni, 50-54 kép segítségével. Megjelent a 88. kvízjáték, már 6 olyan játékos van, akinek jár az oklevél. Megosztottam az interjút, néhány óra alatt több mint 100 ember nézte meg. Értesített a véndiákok elnöke, hogy holnap gyűlésre várnak, ez este hét órakor lesz. Klárával folyamatosan dolgozunk, vakáció van, tehát több lehetőség van erre most, mint máskor. Jó másfél órás előadást tartottam az RMDSZ székházban a nyugdíjasoknak a szatmári főtérről, szatmári személyiségekről, Petőfi szatmári kapcsolatairól, hazafelé a városban fotóztam a Pannóniát, régi főteret, az új gyaloghidat. Csata Béla már legalább hatodik alkalommal keresett, ezúttal felvettem a telefont, több mint 30 percet beszélgettünk, meghalt a felesége egy éve, nagyon egyedül van, Egerben lakik. Adminisztratív napom volt. Takarítottam, kisegítő eszközöket vásároltam Marinak, hogy könnyebben tudjon a kádban mozogni, a kádból kijönni, kicseréltem a szobabicikli kijelzőjének az elemeit, számítógépes oldalakra töltöttem fel anyagokat, jártam a Szamos partján is. A szomszédban politikai csatározások, tüntetések zajlanak, erről írtam: Természetesen van véleményem! Ugyanaz, mint eddig: nem kívánok csoportérdekekhez csatlakozni, a pillanatnyi helyzethez igazodva, érzelmi alapon vagy érdekből korteskedni valakik mellett, vagy valakik ellen. A tartós, századokat átívelő emberi értékeknek köteleztem el magam, ezeket próbálom a magam szerény eszközeivel szolgálni. Az Új Hét közölte a Vizuális döbbenetek című írásomat. Elküldtem a szatmar.ro címére a 89. kvízjáték anyagát. Ma kezdtem az Ezerszínű Szamos című írásom elkészítéséhez. A legutóbbi kvízjátékot ezernél is többen töltötték le, több oldalon a hozzászólások száma meghaladta a százat. A népszerűség töretlen. Cristina G. O. adatokat kért Gozman Ioan kollégáról, tevékenységéről, küldtem neki. Meghalt Kiss Feri, újságíró, költő, megemlékeztem róla az oldalamon. A legutóbbi kvízjáték népszerűsége rekordokat dönt, eddig több, mint 1300-an töltötték le. Egy úr 50 tagú nyugdíjas csoportot hozna Debrecenből Szatmárra, szerette volna ha kalauzolom őket 2,5 órán keresztül a városban. Magam helyett a Turisztikai Irodát ajánlottam. Klára virágcsendéletét a Pedagógus bálon az egykori óvónője, Schupler Éva nyerte. Vannak még csodák! Sárvári Csaba Pécsről verset írt a városi sétáimról : Körülvesznek fények, jobbról is balról is, látunk sok szép képet erről és arról is, mennénk mi is Veled nézve erre-arra, elkisérnénk Téged, érjél velünk haza… Svédországból kaptam egy reprót Fábián László Árpádtól egy nagyon régi munkámról (F. Kaffka illusztráció), amit annak idején Zsoldos Árpád színésznek adtam, és ő tovább adta nekik nászajándékul 1979-ben. Már teljesen megfeledkeztem róla. Megjelent a 90. kvízjáték, sikerült még két oklevelet kiosztani, a népszerűség töretlen. Elküldtem Fleisz Kati címére a Sugárút tavaszi számának anyagát, ezt a számot Muhi István alkotásai illusztrálják.
