2024. január

Az év a szokásos módon, munkával kezdődött. 2023. átlagos év volt, kisebb zökkenőkkel a fizikai állapotom még lehetővé tette, hogy aktív szereplője maradjak a kulturális életnek. A Káfé Főnixben, az Új Hétben, a Szatmári Friss Újságban, a Szamos plusz, a Szatmári Kalendáriumban, a Magyar Szemlében, az Általvetőben, évkönyvekben és még sok helyen számos kisebb-nagyobb írást közöltem. Továbbra is én szerkesztem a Sugárút képzőművészeti rovatát. Naponta új anyagokat töltöttem fel a világhálós oldalaimra. Folytattam a kvízjátékokat ebben az évben is a szatmar.ro oldalon, több helyen zsűriztem gyermekrajzokat, hazai és külföldi csoportokat vittem városnézésre, előadásokat, könyvbemutatókat tartottam, rendeztem egyéni tárlatot, csoportos kiállításokon vettem részt. Megjelent a Ne magyarázd, mutasd! módszertani kötet. Még két könyvet készítettem: A művész társra vágyik, és a Három évszázad szatmári képzőművészet címűeket. A Kossuth Rádió Szatmárról szóló adásában beszéltem a város nevezetes épületeiről, a kolozsvári TV szerkesztője felkért, hogy kalauzoljam őket a nagybányai iskolaalapítók szoborcsoportja avatásának kapcsán. Az Erdély TV-ben beszéltem egyenes adásban a módszertani kötetről. Előadást tartottam Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem által rendezett Vizuális Nevelés Konferencián, Demeter Ervin összeállítást közölt a képzőművészeti tevékenységemről, Nagybányán a Teleki Házban megnyitottam Győri Sánta Kinga tárlatát. Rávettem az UAP elnököt, hogy hívja össze a választási gyűlést, ahol új, fiatal elnökséget választottunk. Megjelent a Székesegyházról írt albumom. Voltam a City Rádióban, ahol interjút adtam a közelgő Véndiáktalálkozóról. Itt nyílt meg a közös tárlatunk az unokámmal, de ugyanitt tartottam megnyitó beszédet, kvízjátékot, volt 65 éves érettségi találkozónk, rendeztem kvízjátékot és megnyitottam négy kiállítást az Iparosotthonban. A Sugárút facebook oldal kedvelőinek számát többszörösére növeltem, részt vettem egy Műemlékvédelmi szimpóziumon, voltam Tordán, Déván, Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Torockón. Nagyváradon felköszöntöttem a 80. éves nővéremet. Előadást tartottam az Erdélyi Építészeti Biennálén, voltam a BBTE gólyabálján, előadást tartottam ugyanott a Magyar Kultúra Napján. Részt vettek a Semn 10. tárlaton, valamint a szatmári művészek karácsonyi tárlatán két-két munkával. Ebben az évben nagyon sok közeli ismerősöm, barátom hagyott itt bennünket, egyre kevesebben vagyunk. Az év elején az unokámmal mozdulatvázlatokat készítettünk  és bevásároltunk néhány anyagot: vásznakat, olajfestéket, rajztömböt és hasonlókat. Megjelent az idei első kvízjáték is a szatmar.ro oldalon. Hozzászólás: Kedves Kollégák! A képzőművészet az egyik legfontosabb, leghatékonyabb túlélési stratégiánk, történetének a tanulmányozása olyan ízgalmas, érték szerző kaland, amely szebbé, jobbá, tartalmasabbá teheti mindannyiunk életét. Az a közösség, intézmény, amely lemond róla, maga alatt vágja a fát. Egy erőteljesen vizualizálódó világban lemondani a vizuális nevelésről, a művészettörténet tanulmányozásáról nem merénylet, orvtámadás, hanem hülyeség. Mondom: hülyeség! Részt vettem a véndiákok idei első, ünnepi gyűlésén. Próbálták levetíteni a kirándulásunkon készült fotóimat, de ez nem jött össze, ezért újra feltettem a teljes anyagot a facebook oldalamra. Szemelvényeket közölök a műkritikai írásaimat tartalmazó kötetből, Baranyai Attila ezeket olvasva felajánlotta, hogy esetleg tud segíteni a kiadásban. Elküldtem pár ismertetőt ezzel kapcsolatban. A szatmári szerzők, kiadványok című összeállításomat egészítem ki, ez több napi munka. Megjelent a 83. kvízjátékom, a népszerűség még töretlen. Új számítógépes anyagokat készítettem elő. Folytattam az előkészítő munkámat, kaptam valami nyugdíjemelést is, ez lényegében az inflációt hivatott kiegyenlíteni. Folyamatosan, naponta közlöm a szemelvényeket a műkritikai írásaimból. Klárával elkezdtük a nagy kompozíció vázlatait. Kisebb vita generálódott egy bejegyzésem kapcsán, amelyben azt állítottam, hogy egy kisvárosi művész számára a világrengető elképzelések nemcsak reménytelenek, hanem olykor nevetségesek. A visszajelzések szerint a töübbség ezúttal is nekem adott igazat. Rávettem Klárát, hogy nevezzen be a Méhes György Irodalmi Versenyre Az egyetlen című írásával, 2024 májusában lesz az eredményhirdetés. Újból felmerült a képzőművészek számára egy adminisztrátor alkalmazásának lehetősége. Olyat szeretnének, aki miután egy hónapig ingyen dolgozik, nyereségessé tenné a fiók gazdasági életét, akkor alkalmaznák. Szerintem ezek abszurd feltételek. A csatornafedelek című könyvtáram felújításán dolgozom. Megérkezett az emelt nyugdíj, nem panaszkodhatom, az enyémből elfogadhatóan meg lehet élni, még félre is tudok tenni belőle. Baranyai Attila írt Rácz Évának a műkritikai írásaim kiadása ügyében, kíváncsian várom a fejleményeket. Megérkezett az emelt nyugdíj, nem panaszkodhatom, az enyémből elfogadhatóan meg lehet élni, még félre is tudok tenni belőle. Baranyai Attila írt Rácz Évának a műkritikai írásaim kiadása ügyében, kíváncsian várom a fejleményeket. Az Új Hét lehozta a Szent Péter-bazilika 1. című írásomat. Egy ismerősöm az Egyesült Államokból a véleményemet kérte egy felderítetlen gyilkossággal kapcsolatban. Ma jártam a művészeti líceumban, több kollégával találkoztam, beszélgettünk a képzőművészeti fiók továbbélési lehetőségeiről, kifizettem az idei tagsági díjat is. Beszélgettem Décseivel, találkoztam a prefektussam, fotókat készítettem a városban, a líceumban Kláráról is szó esett, Gabi dicsérte.  Egy Kovács Éva nevű tanítónő 1848-as szatmári személyiségekről kért adatokat, küldtem neki néhány arcképpel együtt ilyen anyagot. Ma fejeztük be a nagy kompozíció vázlatát Klárával. Azon gondolkozik, hogy 11. osztálytól grafikai szakra megy, mert szerinte a festészeten a nagy osztályokban is ugyanazokat az unalmas témákat csinálják. D. Ervin Borgida Pálról kért adatokat, elég keveset tudok róla. Kaptam egy meghívót a budapesti Nemzeti Múzeum által rendezett plakátkiállításra. A Hungart elküldte a műlt évi szerzői jogdíjakból álló bevételemet, szerény összeg, megjelent reprók, írások tiszteletdíja, nem foglalkozom vele. Antal Zsombor szeretné lefestetni a díjnyertes kutyáját, Klárát ajánlottam. Zagyva Miki kisleánya IV. Béla szerepét kapta Csillánál. Átküldtem neki a képeket. Részt vettem a budapesti plakát kiállításon, és két könyv bemutatóján a Megyei Könyvtár épületében. Hazajövet hideg, nyirkos, szeles idő, havazás fogadott, de azért készítettem egy fotósorozatot is az út fontosabb állomásairól. Holnap adminisztratív programom van: főzés, takarítás, fürdés és hasonlók. Az Új Hétben megjelent a Szent Péter-bazilika 2. írásom, a szatmar.ro szerkesztőségének elküldtem a 85. kvízjáték anyagát. Megjelent a kvízjáték, ezúttal a megszokottnál kicsit nehezebbnek bizonyult. Módszertani, helytörténeti kérdésekben kértek fiatalok segítséget, próbáltam válaszolni a legjobb tudásom szerint. Készítettem egy újabb írást az Új Hét számára: Vizuális döbbenetek divatja. Mari két napra K-várra utazott, ez alatt Klára egész napos vendégem volt, sokat dolgoztunk, beszélgettünk. Főztem, bevásároltam, meg hasonlók. T. Géza hívott, a véndiákok megváltoztatják a statutumot, fiatalítani szeretnének, új vezetőséget akarnak választani, ezzel kapcsolatban szeretne a választás előtt velem találkozni, beszélgetni. Muhi Melinda telefonszámát kérte. Antal Zsombor megrendelése esett, másfajta képet szeretne, mint amilyeneket Klára fest. Az Új Hétben megjelent a párizsi Sacrecoeur templomról szóló írásom. A szatmar.ro számára elküldtem a 86. kvízjáték anyagát. Megjelent a 86. kvízjáték anyaga. Csilla könyveket kért egy iskolai vetélkedőhöz. Kívülről is dolgoznak a Pannónia épületén, fotósorozatot készítettem a munkálatokról. Szejke Judit hívott, füzeteket, füzet-sorozatot szeretne Barangolás Szatmáron címmel, társas játékra is gondolt. Husvét táján lesz konkrétan esedékes a dolog.

 

 

 

 

 

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.