Ma nyílik a szatmári képzőművészek téli tárlata a művészeti múzeumban. Megnyílt az éves tárlatunk a szatmári a szatmári Művészeti Múzeumban, ezen két munkával vettem részt, a tárlatról fotó-sorozattal számoltam be az oldalamon. Megnéztem Tivadar Andrea tárlatát, erről is közzé tettem egy fotó-sorozatot, ezeket megosztotta az Erdélyi Magyar Képzőművészet oldal is. Az Új Hét lehozta a téli tárlatunkról szóló ismertetőmet, amelyet decemberben az újközponti Galériában rendeztünk. Elküldtem a szatmar.ro oldal címére a 138. kvízjátékot. Józsa Nándor arra kért, hogy küldjek számára a szatmári temetőkkel kapcsolatos anyagokat, mert sírokat szeretnének gondozni. Hatalmas képanyagot, szövegeket küldtem át neki azzal a kéréssel, hogy ha felhasznál valamit, jelölje meg a forrást. Átküldtem Józsa Nándornak a teljes temetői anyagot, nagyon sok reprót, írást. Megjelent a 138. kvízjáték kis hibával, de gyorsan sikerült kijavítani. Az Erdélyi Magyar Képzőművészetről oldal egy ideje átveszi az ilyen tartalmú írásaimat. Írtam Bob Lórinak, hogy ismertetném a képregényét az Új Hétben, ehhez adatokra van szükségem. Átalakítottam a tavaszi tárlatom katalógusát, új megoldást kísérleteztem ki ehhez. Nagykárolyban a kastélyban megnyitottam Sándor József tárlatát, kaptam tőle egy munkát ajándékba: Tavaszi szél vizet áraszt. Az eseményről fotó-sorozatot tettem közzé az oldalamon. Klára befejezte a Mona Lisáról készült másolatot, már falon van. Sándor József megkért, hogy írjak egy háromoldalas szöveget a katalógusába, ezen dolgozom. Kaptam egy meghívót a véndiákok farsangi mulatsáágára. A Szamos februári számában megjelent egy ismertető a legújabb kötetemről: Az alkotó társra vágyik. Azokon a helyeken jártam Szatmáron, ahol sok minden változik: az új hídnál, nyári színháznál, új kiállítóteremnél az árterületen, az új RMDSZ székházban. Voltam a Forrásközpontban is, ahol Elek Gyurival beszélgettem. Megírtam, elküldtem a szöveget Sándor József katalógusába. Klárával már vázlatokat készítünk a református lelkészek arcképeihez. Elek említette, hogy valószínűleg áprilisban az Iparos Otthonban ünnepelik a kerekévfordulós személyiségeket, köztük engem is. Addig még sok van. Az Új Hét lehozta a Belecciu Loláról szóló írásomat, megköszönte. Küldtem Hugónak újabb három írást. Sándorék magkapták a katalógusba szánt szövegemet. Kézbe vehettem Demeter Ervin nemrég megjelent kötetét. Ez 460 művészt mutat be, mindegyiket egy-egy oldalon, többek között engem is. Lehetett volna 600-700 oldalas is, több általam ismert kiváló kolléga kimaradt. Számomra ez a kiadvány is azt bizonyítja, hogy cseppek vagyunk egy hatalmas folyamban, ahol egyedül csak abban érdemes vetélkedni, hogy kinek okoz nagyobb örömöt az alkotás, a világ újrafelfedezése. Isten éltessen minden alkotó embert, attól függetlenül, hogy szerepel vagy nem ebben a kötetben. Sokan megosztották a bejegyzésemet. Válaszolt a Nagytiszteletű Úr a levelemre, ígérte, hogy rövidesen küld fotókat, ha megkapjuk, hozzáláthatunk a vásznak megrendeléséhez. Ma nyitom meg Barkóczy Vera tárlatát Nagybányán, rövidesen utazom. Voltam Nagybányán, a megnyitó előtt kicsit szétnéztem a városban is, Sajnos Ziffer háza rövidesen összeomlik. Sokan voltak a megnyitón, az eseményről fotósorozatot tettem fel az oldalamra. Az Új Hétben megjelent a Szatmári képzőművészek emlékezete sorozat első része. A lelkészek arcképe ügyében válaszolt a tiszteletes úr, megígérte, hogy küldi a képanyagot. Két napja imbolygó szürke folt zavarja a látásomat, programáltattam magam a Szemészeti Klinikára, várom a visszajelzést. A kvízjáték feltételével technikai gondok adódtak, késik, erről értesített a szatmar.ro szerkesztője. Dávid Lajos írt, szerinte többen jelezték, hogy azért járnak tárlatnyitókra, hogy engem hallgassanak. Megtisztelő. Felkért két újabb tárlat megnyitására, Wagner Péteré március 28-án, a csoportos tárlat, május közepe táján lesz. A BMC országos tárlatot szervez Kolozsváron, március 15-ig lehet erre jelentkezni. Jelentkeztem a BMC tárlatra, kaptam visszajelzést. Voltam a Szemészeti Klinikán, a doktornő szerint nincs különösebb baj, kezdődő szürkehályogot állapított meg, amit később meg kell operálni. Szemüveget javasolt tévénézéshez, meg két hónapig pezsgőtabletták szedését. Mindenki nagyon kedves volt, az asszisztensnő, aki a kezdeti vizsgálatokat végezte, ismert a facebookról, a doktornő asszisztense volt tanítványom, ezért kevesebbet kellett fizessek. Vass Csaba, bár elküldtem az ajánlás aláírt változatát, ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen írjam alá, holnap ezért fel kell menjek a városba. A szemüveghez kell egy próba, amit ma a kitágult pupillával nem lehetett megcsinálni, holnap oda is el kell menjek. Csütörtökön Klára Ábellel jön látogatóba, vacsorát készítek. Kaptam egy képet ajándékba, volt Klára, Ábel látogatóba, rajzoltunk, beszélgettünk, adtam Ábelnek egy télikabátot. Mindenki, mindenhol a békéről beszél, közben egyre nyilvánvalóbbá válnak a globális ellentétek, a nagyhatalmak politikai, gazdasági érdekellentétei, ennek általában a kicsik isszák meg a levét. Mindez persze csak érintőlegesen érdekel, más dolgom, más feladataim vannak. Felszólítást kaptam az adóhivataltól, hogy fizessem ki az évi adómat, amit már 40 napja kifizettem. Erről írtam egy jegyzetet, ami másnap megjelent a Friss Újságban Az Új Hétben megjelent a Szatmári képzőművészek emlékezete II. írásom. A BMC körleveléből megtudtam, hogy körzeti megbízott vagyok (?). Ma látogatóba jönnek Gáborék a gyerekekkel. A tulajdonomban lévő képzőművészeti, népművészeti, iparművészeti alkotásokat leltározom, szeretnék tiszta képet fotóval adni arról az utánunk következőknek, hogy ki a szerző, mikor, hogyan, honnan került a tulajdonomba az alkotás. Szerintem ezek a dolgok idővel felértékelődnek, bár ki tudja. A szatmar.ro oldalon megjelent a 141. kvízjáték. Ma délután az unokáimmal voltam sétálni, rajzoltunk, játszottunk, ettünk, ahogy szoktunk. Csilla pénzt kért, hogy fizesse a tandíját a második diplomához. Befejeztem az otthon található képzőművészeti alkotások leltárát. Ezt írtam az oldalamon: Szerintem magától értetődő. A művészet hatalmas folyam, amely évezredek óta szinte észrevétlenül olvasztja magába a kisebb-nagyobb esőcseppnyi életműveket és veti a partra mindazt, ami nem odavaló. Lehet szolgálni, de kisajátítani eddig még soha, senkinek se sikerült. Napjainkban is ezrek, százezrek próbálkoznak albumokkal, emlékházakkal, méltatásokkal, a saját szobruk talapzatának építgetésével azon, hogy kapjanak egy személyre szóló szeletet belőle, de a folyam ezzel nem törődik, hanem lassan, magabiztosan hömpölyög a maga útján. Akkor mire valók a tárlatok, cikkek, kismonográfiák, életművek? Példák arra, hogy az igényes szolgálat nemes és hasznos dolog, biztosíték arra, hogy soha ne apadjon el a folyam éltető vize. Megérkezett a tévét néző szemüvegem. Bevált, ezzel jobban látok. Vége van az éves tárlatunknak a Művészeti Múzeumban, ma megyek a képekért.
