Balázs Lajos: Cérna és tű

Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató, egyetemi tanár idén nyáron egy egyedi, különleges hangvételű, vaskos kötetet jelentetett meg a Gutenberg Kidónál, ennek alcíme: A paraszti világ szerelmi eposza. Arra, hogy jelen esetben mit kell értenünk eposz alatt, maga a szerző válaszol kötete előszavában: „Már a cím is sejteti, hogy ez a könyv nem az irodalomtörténet által számon tartott eposzok családjából való: nem hősi történetről szól, noha nem hiányzik belőle a hősiesség. Nem különleges adottságokkal rendelkező hősök, történelmi, politikai, nemzeti események, háborúk, szerelmek stb. hosszas, egyszemélyes „megéneklése”, hanem az örök emberi érzés és vágy – a szerelem és nemiség – egyszemélyes, egyéni, ám mégis közösségi elbeszélése a kisgyermek kortól az élet alkonyáig.” Majd hozzáteszi: „Következetes törekvésem, hogy az ember ne tűnjön csupán fizikai testnek, hanem léleknek is, gondolkodó, vizsgálódó, értelmező lénynek. Ezért a könyv vezérgondolata a test és a vágy bonyolult küzdelme, viaskodása a paraszti társadalom emberének lelkében, értelmében, testi bizsergésében. Ebben a társadalomban a szerelem és testi vágy nemcsak érzelmi világ, hanem életmód, amely nem különíthető el a Születés, az Élet, a Munka és a Halál „hatalmi rendszerétől”. Az események, történések egyike sem fikció.”

Mivel a szerző engem kért fel a kötet illusztrálására, lehetőségem nyílott még a megjelenés előtt áttanulmányozni a kéziratot. Élmény volt számomra annak kendőzetlen, direkt, az emberiség nagy, alapvető problémáit érintő fejezetek tanulmányozása, amely egy kis, zárt közösség mindennapjain keresztül vezet el az átfogó, általános érvényű következtetésekig. Az illusztráláshoz olyan tárlatnyi képanyag készült, amely a leírtak hangvételéhez hűen eleve nélkülözte a hagyományos hangvételt, megoldásokat. Ezekről a kötet fülszövegében a következőket írtam: „Megítélésem szerint nem Csíkszentdomokosról, Székelyföldről, Erdélyről szól a történet, hanem ezek kapcsán, ürügyén ősi, archaikus, örök emberi érzésekről, életbölcsességről, az élet ezer ízéről. Az illusztrálásra kéregképeket javasoltam, több szempontból is ezt tartottam megfelelőnek a téma körbejárására. Azért kéreg, mert amellett, hogy ősi, folyamatosan megújuló, egyfajta időtlen szépséget, tartósságot sugárzó, gazdag rajzolatú felület, a bőrhöz hasonlóan van benne valami mulandóan emberi, sérülékeny, de megújulni is kész vonás: tovább gondolásra késztet, közvetíti azt a nyugtalanító, gyötrelmesen szép hangulatot, amelyről a szöveg, és azon túl, vagy az által maga az élet szól.”  Az illusztrációk hangulatáról a borító adhat némi eligazítást, ez a kiadvány egyik rajza alapján készült.

A kötet a következő címen rendelhető meg: https://gutenbergkonyvesbolt.ro/balazs-lajos-cerna-es-tu-teljes-ar-49_138547

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.