Az előkészítő osztály szerepe, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenet az óvodai és iskolai tevékenységek között. Ez mindig kis zökkenővel jár, hiszen kiragadjuk a gyereket a megszokott, biztonságos közegéből, változnak az osztálytársak, a tanítónő, a helyszín. Az összerázódáshoz, az új elvárások megszokásához idő, türelem szükséges, hiszen a különböző óvodákból érkezett tanulók nincsenek azonos szinten ezen a területen sem.
A tanítás ilyen körülmények között csak több hét eltelte után lehetséges és akkor is csak óvatosan, kis lépésekben szabad haladni. Ez alatt az idő alatt elevenítjük fel az óvodában tanultakat, teszteljük a gyerekek elméleti, technikai, anyagismeretét, kreativitását és a továbbiakban ezek figyelembe vételével építkezünk.
Nehéz eldönteni az előzmények ismerete nélkül, hogy pontosan mit is tanítsunk, ezért jó, ha előzőleg felvesszük a kapcsolatot azokkal az óvodákkal, ahonnan a tanítványaink jöttek, és ha lehetséges, lemezen, e-mailban fotókat kérünk az óvodai munkákról, tevékenységekről. Ha van rá lehetőség, a személyes látogatás még jobb, hatékonyabb.
Ellentmondásosnak tűnhet, hogy még az osztály megismerése előtt kérik a munkatervet a pedagógustól, ezért minden kollégának azt javasolom, hogy a leadott tanmenetet kezelje rugalmasan, hiszen nem az a lényeges, hogy a leírtakhoz mereven ragaszkodjunk, hanem a hangsúly minden esetben a tevékenységeink eredményességén van.
Semmilyen körülmények között nem szabad megtanítani a 6-7 éves tanulókat arra, hogyan lehet télapót, fenyőfát, házat, virágot, nyulat vagy kiskutyát rajzolni. Ne készíttessünk velük típus díszeket se húsvétra, se a fenyőfára, se anyák napjára, egyáltalán ne fogjuk őket olyan kifestőkönyvszerű, mutatós, de érdektelen és értéktelen tevékenységre képzőművészeti vagy kézműves tevékenység ürügyén, amelyek csupán egyetlen célt szolgálnak, mégpedig azt, hogy megkíméljék a pedagógusokat a tanítványaik sokoldalú, hasznos irányítása, nevelése érdekében tett erőfeszítésektől.
Minden óvó-, vagy tanítónő számára nyilvánvaló, hogy döntő mértékben valamennyien vizuálisak vagyunk, és az is, hogy a játékos, fantáziát, kezdeményezőkészséget, kreativitást feltételező, az egész osztályt, tanuló csoportot cselekvő részvételre serkentő egyéni vagy közös tevékenységek haszna behelyettesíthetetlen.
Azt senki se gondolja, hogy ezeknek a tantárgyaknak a tanítására, csak művészek, rajztanárok, sokoldalúan képzett szakemberek alkalmasak. Tény, hogy kreatív magatartásmódra csak az nevelhet, aki maga is kreatív, aki képes követni, irányítani az élénk, olykor túlburjánzó gyermeki fantáziát. Erre a képességre azonban nem csupán a rajztanításhoz, a kézműves tevékenységek irányításához van szükség, hanem az egész óvodai, elemi iskolai és minden szintű oktató-nevelő tevékenységnél. Egy időben a pedagógia líceumok felvételi vizsgáit képességvizsgák előzték meg rajzból, testnevelésből, zenéből. Fontos ezek szerepe is, de még fontosabb lenne, hogy a leendő pedagógus érett személyiségű, kreatív ember legyen. Ezt kellene a főiskolai felvételiken valamilyen formában ellenőrizni, felmérni és a hiányukat kizáró okként kezelni.
Az előkészítő osztályok képzőművészeti nevelésével és kézműves tevékenységeivel kapcsolatban egy hosszabb tanulmányom olvasható a honlapomon, az alábbi címen: https://muhisandor.eoldal.hu/cikkek/modszertan–rajztanitas–kezmuvesseg/13.-elokeszito-osztalyok.html
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY
Természetesen az első osztályokban is a képzőművészet alapelemeivel ismerkedünk, csak az óvodánál kicsit magasabb szinten, változatosabb anyagokkal, igényesebb technikákkal dolgozunk. Mivel a tanulóink fokozatosan elérnek az ábrázolásnak arra a szintjére, hogy felismerhetően embereket, állatokat, tárgyakat jelenítenek meg, a feladataink is ennek megfelelően változnak.
Jó lenne elhinni, hogy az iskolai tevékenység egy olyan folyamatos, megszakítások és megtorpanások nélküli folyamat, amelyben a tanítványaink egyre magasabb szinteket hódítanak meg, de ez a valóságban nem így működik. Az egyén fejlődésében és az iskolai tevékenység folyamán is vannak megtorpanások, visszaesések. Az utóbbiak szinte menetrendszerűen jelentkeznek ciklusváltáskor, tehát az előkészítő osztályok esetében is tapasztalható. Ilyenkor a nevelő feladata a bátorítás, az önbizalom, a munka eredményében vetett hit erősítése.
Az itt és a többi könyvtárban látható illusztrációk természetesen nem követendő, utánzásra szánt példák, hiszen minden feladat ezer féleképpen megoldható. Ezek elsősorban tájékoztató jellegűek és a korosztály tudásszintjére, ábrázolási képességeire utalnak.
Szeptember: Ismerkedés, ismétlés, tesztelés
A fenti téma minden évkezdéskor kötelező, új osztályok esetében pedig életbevágóan fontos. Képzőművészeti nevelésből az ismerkedés egyik legkézenfekvőbb módja egy szabadon választott téma készítése, szabadon választott eszközökkel. Jó alkalom ez az érdeklődési kör, a tudásszint felmérésre, a munkák elemzésekor nagyon sok dolog szóba hozható, tisztázható. Ezen kívül természetesen kezdeményezhetünk beszélgetéseket képzőművészeti reprodukciók, a teremben látható tárgyak formái, színei kapcsán. Fontos, hogy már a kezdetektől nyomon tudjuk követni a tanulók megvalósításait. Az alkalmi tárlatokon kívül ennek legegyszerűbb módja, ha valamennyi munkát lefotózzuk és a fotókat az erre a célra előkészített könyvtárakba mentjük. Ehhez az óvodai tevékenységhez hasonlóan szükség van a nevek feltüntetésére a munkákon. 25-30 rajz 2-3 perc alatt lefényképezhető, tehát nem lehetetlen feladat, bár a képanyag feldolgozása, mentése ennél kicsit tovább tart.
Október: A pont díszítő és építő szerepe
Jó alkalom ennek a témának a gyakorlásánál különböző ritmusképletek kialakítása pontokból. Segédeszközként használhatunk újbegyet, fültisztító pálcikát, radíros végű ceruzát, kivágott, lyukasztóval nyert pontokat, készíthetünk díszítő sort, díszíthetünk adott formát, de betölthetjük pontokkal a különböző képelemek felületeit: rétet, vázát, kötényt.
Pontokból bármilyen méretű, formájú, rendeltetésű felület kialakítható — itt az építő szerepkör érvényesül — készíthetünk pontokból házakat, virágokat, arcképeket, fákat vagy bármi mást.
November: A pont jelképes jelentéstartalma
Ha részleteiben megismertük a díszítő és építő szerepkörét, valamint begyakoroltuk a munkánkhoz legjobban illő technikákat, akkor készíthetünk meseillusztrációt is a különböző színű, méretű, elhelyezésű pontok segítségével. A feladat még izgalmasabb lesz akkor, ha az általunk kitalált mese egyik jelenetét ábrázolják a tanulók. Jó alkalom ez a színek kifejezőerejének a tanulmányozására is. Tény, hogy sohasem csak egyetlen képzőművészeti feladatot oldunk meg, hanem az alapvető feladathoz legtöbbször járulékos, másodlagos feladatok is kötődnek.
December: Karácsonyi képeslapok készítése szabad témákkal, technikákkal
Lehetnek figurális, illetve díszítőrajzok, készülhetnek bármilyen alapra filctollal, vízfestékkel, temperával, kollázs technikával. Egyetlen szabály van és ezt a legnehezebb betartani: kerüljük a másoktól átvett, sablonos, elcsépelt megoldásokat
Január: A foltokkal ismerkedünk
Ismerkedünk a festői és dekoratív foltokkal, a spontán foltokkal, a spontán szimmetrikus foltokkal, a firkarajzok keretek közé szorított spontaneitásával és mindennel, ami még menet közben adódik a témával kapcsolatban. Természetesen ezúttal is több munkát készítünk, ezek sorrendjét, a konkrét feladatokat természetesen minden nevelő maga javasolja, dönti el.
Február: A vonalak kifejező ereje
Ez a feladat is nagyon sok eszközzel, technikával gyakorolható. Fontos, hogy az előkészítő osztályos tanulók megértsék, hogy egészen más jellegű érzések és hangulatok közvetíthetőek a vonallal és a folttal. A különbségek elsősorban összehasonlításkor válnak nyilvánvalóvá.
Március: Alapszínek, hideg és meleg színek
A legtöbb óvodában ezek már ismert fogalmak, a mi feladatunk az előkészítő osztályban ezeknek az ismereteknek a rögzítése és sokoldalú felhasználása. A kivitelezést új alapokkal, technikákkal gazdagíthatjuk, tehetjük érdekesebbé, például a csempefestéssel vagy üvegfestéssel.
Április: Semleges színek, egyszerű színharmóniák
Ebben a korban már kicsit bővíthetjük a színelméleti ismereteket új fogalmakkal, beszélhetünk a semleges színekről, ezek kifejező erejéről és kialakíthatunk egyszerű színharmóniákat. Az utóbbi feladatnál a legjobb a természetre hivatkozni, pl. az őszi, illetve tavaszi levelek színharmóniája. Ebből értik meg tanítványaink, hogy a természet a legnagyobb tanítómester.
Május: a természet, a környezetünk megfigyelése alapján készített munkák
Ezeknek a feladatoknak nem titkolt célja az, hogy minél több természethű elemmel gazdagodjanak a tanítványaink munkái. Nagyon sok feladat adható, közülük csak párat említek: Az én iskolám, Én és a padtársam, Önarckép, A legjobb barátom, A mi osztályunk. Az ilyen típusú feladatokat minden esetben a valóság motívumainak alapos megfigyelése és a látottak megbeszélése előzi meg. Természetesen nem fogunk ragaszkodni egy hétéves gyermek munkájánál a látottak természethű visszaadásához, de erre törekszünk.
Június: Ismétlés, év végi tárlat rendezése
A képzőművészek egy-egy alkotói szakasz után tárlattal összegeznek, nincs ez másként a kisiskolásoknál sem, hiszen az eredmények ebben a formában láthatóak, elemezhetőek ki igazán. Ez a pedagógus részéről nem a lazítás, felhőtlen kikapcsolódás időszaka. Mint a bevezetőben említettem, ő az év közben név szerint, elektronikusan tárolt minden munkát, tehát pontos elképzelései vannak a tárlat tartalmáról, méretéről és külön-külön is ismeri valamennyi tanítványa eredményeit.
Mit tanulhat meg képzőművészeti nevelésből egy előkészítős tanuló az osztály végeztével?
A legfontosabb ismeret ezúttal se az elméletre vagy a gyakorlatra, hanem egyfajta egészséges kapcsolatra utal a tantárggyal, környezettel. A tanuló megszokja az iskolai környezetet és megerősítik abban a tudatban, hogy az alkotói bátorság, kreativitás érték, amelyet a nevelő és az osztálytársak egyaránt elismernek, ösztönöznek. Munkái szerepelnek a rögtönzött és nagyobb, átfogó tárlatokon, részt vesz ezekkel az osztályterem, folyosók díszítésében. Amivel ezen felül elméletileg, technikailag, anyagismeret, kifejező készség szempontjából még gyarapszik, csak hab a tortán.
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, ELSŐ OSZTÁLY
Az tévhit, hogy az első osztályig a gyerekek játszanak, aztán egy csapásra mindez véget ér, és a továbbiakban megfeszült figyelemmel, ráncolt homlokkal, szerzetesi komorsággal megkezdik a kemény munkát, tanulást, az életre való felkészülést.
Egyrészt semmit sem szükséges elkezdeniük, hiszen a felkészülés már születésük pillanatától zajlik, a kemény munkára, emberfeletti erőfeszítésekre pedig megítélésem szerint semmi szükség, hiszen pontosan a képzőművészeti nevelés, kézműves tevékenységek példája, az eddigiekben leírt menete, tematikája bizonyítja, hogy környezetünk, a világ játékos, szórakoztató, kreatív módon is felfedezhető, megismerhető, birtokba vehető.
Annak a pedagógusnak, aki ezt az utat választja, számolnia kell azzal, hogy sokkal több munkája, feladata lesz, tovább tart majd az órákra való felkészülés, a hozzávalók beszerzése, a feladatok kiötlése is, de a fentiekkel párhuzamosan sokkal eredményesebben, hatékonyabban dolgozhat és rövid időn belül azt is tapasztalni fogja, hogy az így végzett munka nemcsak a tanítványai, hanem az ő számára is örömforrás. Sokan kérdezik, hogy mi annak a titka, hogy néhány pedagógus 10-15 évi munka után kimerül, kiég, míg mások élvezettel tanítanak akár 40-45 éven keresztül. Lehet ennek némi genetikai háttere is, de a titok megítélésem szerint az örömmel, eredményesen végzett tevékenységekben rejlik, annak a háza táján kell keresni.
Az első osztályos tanulók immár az iskolai előkészítő osztályoknak köszönhetően megszokták az új közösséget, a környezetet, a másfajta elvárásokat, és ha helyesen, szeretettel, empátiával foglalkoztak velük, örömmel járnak iskolába és kíváncsian, érdeklődéssel fogadják az új feladatokat, kihívásokat.
Sokan kérdezik, mi a helyes pedagógusi magatartásmód, lehet-e megértéssel, empátiával időre feladatokat, elvárásokat teljesíteni? Lehet, ha a szeretetet igényességgel, következetességgel és főleg példamutatással ötvözzük. Mindig, minden esetben az utóbbi teszi hitelessé a pedagógust a tanítványai szemében, akiknek a bizalmáért, szeretetéért naponta tenni kell.
Szeptember: Bevezető, ismétlés, felkészülés az elsőosztályos feladatok elvégzésére, eszközök, felszerelések beszerzése
Mivel az osztály tevékenységét általában ugyanazzal a pedagógussal folytatja, a fenti tevékenységek viszonylag zökkenőmentesen zajlanak. Az ismétlés kiindulópontjául általában az előző évben elkészített munkák szolgálnak, valamint a már ismert szemléltetők, reprodukciók. Ezek segítségével történik az alapelemekkel, technikákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudás felelevenítése.
Az eszközöket egyelőre az osztályban tároljuk, ami nem azt jelenti, hogy a tanulóknak nem szükséges tudniuk ezek állapotáról, minőségéről, használhatóságáról. Közöttük vannak személyes tulajdonú anyagok (vízfesték, ecsetek, színes ceruzák, filctoll) és közös tulajdonban lévők (kilós tempera, színes papírok, kartonok, ragasztó, fonalak). Az utóbbiak beszerzése a tanító irányításával, de a szülők közreműködésével történik, kiosztásukban, begyűjtésükben, karbantartásukban a tanulók is szerepet vállalnak.
Nagy sok osztályban honosodott meg a szokás, hogy a katedrán néhány pohárban állandó jelleggel kihegyezett ceruzákat, filctollakat, ecseteket, vonalzókat, ollókat lehet találni, amelyekből munka közben kérés nélkül bárki elvehet egy-egy eszközt, amelyet az óra végeztével visszatesz a helyére. Ez azért nagyon jó dolog, mert így egyetlen tanulót sem akadályoz a munkájában egy kitört hegyű ceruza, vagy egy kikopott filctoll. Az anyag átválogatása, felújítása már a nevelő feladata, amelyet jó, ha a tanítványai közreműködésével, segítségével végez.
Október: A pont, mint a képzőművészet alapeleme
Ebben a témakörben foglalkozhatunk a pont képépítő, díszítő szerepével, mint technika, alkalmazhatjuk a pecsételést, kollázst, és mint újítás bevezethetjük a dekollázs (03) technika alkalmazását is
November: A vonal, mint a képzőművészet alapeleme
Jó, ha itt is bevezetünk néhány, elsősorban technikai jellegű újítást, amelyeket a mellékelt ábrákkal is szemléltettem. A csigavonal megjelenítése száraz és nedves alapon (01), Tintás alapon, tintakiszedővel készített rajz (02), Ritmus, díszítő sorok festett gyufaszálakból (06)
December: Üdvözlőlapok, ünnepi díszítések, ajándékok, karácsonyfadíszek készítése (a kézműves tevékenységeket és képzőművészeti tevékenységeket ebben az időszakban általában együtt végezzük)
elen esetben a képeslapok készítésének módját, eszközeit, eredményeit mutatom be, de ez csak kis szelet a végtelenül változatos és sokrétű lehetőségekből. Talán nem felesleges itt még egyszer leszögezni: sohasem készítünk két egyforma munkát! Ezek nem mellékes, szabadidős, unaloműző feladatok, hanem az oktató-nevelő munka szervesen illeszkedő elemei.
Január: A festői, dekoratív és spontán foltok kifejező erejéről
Ezzel a feladatkörrel számos munka készíthető, közülük illusztráltam néhányat azzal a megjegyzéssel, hogy a különböző foltok megjelenítése mellett egyúttal számos színelméleti feladat tanulmányozása, valamint különböző ellentétpárok is megjeleníthetőek, bemutathatóak. Újításként bevezethető a munkák kiegészítése hajtogatott tárgyakkal, a szétfújás mellett a festékfoltok szétkaparása az ecset végével.
Február: Alapszínek, hideg színek, meleg színek
Az alaptémák mellett, mint járulékos feladat megjelenhetnek az összehajtogatással nyert spontán, szimmetrikus formák, a díszített felület. Fontos, hogy minden feladatot ne csak helyszíni példákkal, hanem képzőművészeti reprodukciókkal is illusztráljuk, és e mellett utaljunk a színek szerepére a közlekedésben, iparban, kereskedelemben, egészségügyben is.
Az elemi iskolai rajztanításnak nincs sok köze a művészképzéshez, hanem a mindennapi életben, a leendő munkahelyen tájékozódni, továbbtanulni képes embereket formálunk, nevelünk a rajz, festés, mintázás segítségével.
Március: Ismerkedés a kompozíció fogalmával, statikus és dinamikus kompozíciók
Már az óvodás gyerek is készít kompozíciókat (különböző képelemekből — emberekből, házakból, fákból, virágokból — komponált munkákat), de magával a fogalommal elég, ha első osztályban kezdünk ismerkedni. Ezek a feladatok gyakran a természet, a környezetünk alapos megfigyelése után készített munkákkal is párosíthatóak, de lehetnek meseillusztrációk is.
Április: Húsvét
Az ünnepi előkészületek elengedhetetlen kelléke a tojásfestés. Jó, ha hozzászoktatjuk ennek a nemes, ősi jelentéstartalmú szokásnak az ápolásához a tanítványainkat egy olyan világban, ahol a locsolást már sok helyen pénzzel vagy értékes, boltban vásárolt ajándékokkal honorálják.
Meglepetésként az előkészületek kiegészíthetőek húsvéti aszfaltrajzversennyel, és ennek végeztével az iskolaudvaron tojáskereséssel.
Május: A természet megfigyelése alapján készített rajzok
Bármit rajzolhatunk, festhetünk, például önarcképet, pillangókat, virágokat, a barátunkat, a tanító nénit, az iskolánkat. Az itt reprodukált munkák (23, 24, 25) azt is jelzik, hogy a hasonlóság milyen szinten várható el egy 7-8 éves gyermektől.
Június: Ismétlés, az évi eredmények, sikerek, megvalósítások megbeszélése, év végi tárlat rendezése
Mint korábban említettem a munkákról, a tevékenységekről, alkalmi tárlatokról általában fotók készülnek. Ezek készítésében az első osztályos tanulók már bevonhatóak és nagyon sokat segíthetnek a feladataink elvégzésében. Erre amúgy már egy 5-6 éves óvodás is alkalmas a mai egyszerű, könnyen kezelhető, önbeállítós készülékekkel, csak annak még a figyelme kicsit szétszórtabb és hamar ráun az egysíkú feladatokra.
Nagyon fontos ilyenkor az is, hogy válogassuk ki, takarítsuk le és pakoljuk el gondosan a megőrzésre szánt eszközöket, felszereléseket, munkákat, anyagokat, hiszen ezzel már egy sikeres jövő évi tevékenységet készíthetünk elő.
Mit tud képzőművészeti nevelésből a tanuló az első osztály végeztével?
Jó esetben elég sok mindent tud, ha figyelembe vesszük a fenti feladatokat talán korához képest kicsit többet is, mint feltétlenül szükséges volna. Sajnos a tanulás, az emlékezés ritka szövésű háló, ezért nagyon jó, hogy képzőművészeti nevelésből ciklikusan építkezünk. Szinte minden évben szó esik itt pontról, vonalról, foltról, színről, ritmusról, kompozícióról, kifejező erőről, csak ezeket az elemeket egyre részletesebben, sokoldalúbban, mélyebben ismerjük meg, használjuk fel, alkalmazzuk új technikák segítségével. A tantárgy jellegéből, szerkezetéből, tartalmából adódóan olyan lehetőségeket rejt magában, hogy következetes, kitartó és helyes munkával életre szóló élményeket, ismereteket nyújthat.
Szemléltetés, magyarázat közben egyre több népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti alkotással ismerkedünk meg. Fontos szempont ezeknek az elemeknek a szerepe közvetlen környezetünkben, a mindennapi életben, hiszen ahogyan a művészet sem szakadhat el a valóságtól, úgy a művészeti oktatásnak és egyáltalán az oktatásnak is csak a valóságba ágyazva van létjogosultsága.
