A második osztály nem csupán olyan 8-9 éves gyerekeket jelent, akik immár harmadik éve járnak iskolába, hanem ha helyesen irányították, nevelték őket, egyben írni, olvasni, számolni, mesélni tudó, minden iránt érdeklődő, nyitott közösségi szellemben nevelt tanulókat is, akiknek kialakulóban van a helyes önértékelése, és akik csoportos tevékenységekben, versenyhelyzetben is helyt tudnak állni.
Már sok mindent ismernek a látás nyelvéről és nyelvtanáról, egyre több művészeti tárgyal, reprodukcióval találkozhattak, ha szerencséjük volt, jártak már múzeumban, kiállításon, és a mindennapi életben, az utcán, otthonokban, az iskolában, kirándulásokon is képesek felismerni mindazt, amivel képzőművészeti nevelésből, kézművességből eddig foglalkoztak.
A második, harmadik osztályosok még nem tanulnak művészettörténetet, de év végére már tudniuk kell, hogy mi az arckép, önarckép, tájkép, csendélet, kompozíció között a különbség, és ha e mellett tudják, hogy a tízlejesen a nagy román festő, Nicolae Grigorescu arcképe látható, ha hallottak Munkácsy Mihályról, már jó úton vagyunk. Amikor reprodukciókat mutatunk, még nem közöljük a szerző nevét, de ha valamelyik tanuló mégis megkérdezi vagy tudja, az nagyon jó jel. A művészeti reprodukció, a helytörténeti jellegű fotók, képeslapok, naptárak közismert épületekről, szobrokról, személyiségekről, már állandó szereplői lehetnek az osztályteremben rendezett alkalmi tárlatoknak.
Ismertetőim, tanmenet javaslataim illusztrációit eleve úgy válogattam, hogy ne csak gyakorló, vagy kiemelt tanügyi intézményekből szerepeljenek itt példák, hanem kis falvak tanulóinak a munkái, fotói is helyet kaptak az összeállításomban. Ők vannak többen, tehát a tevékenységeik tartalma, minősége egyáltalán nem elhanyagolható szempont.
Szeptember: Ismétlés, a meglévő anyagok, eszközök számbavétele, az újak beszerzése, felkészülés a szokásos évi feladatokra
A fentiek alatt természetesen sohasem csak annyit értünk, hogy rendet teszünk, számba vesszük tudásunkat, eszközeinket, hanem minden alkalommal dolgozunk is, szabadon választott vagy vakációs témákat rajzolunk, festünk. Az iskolába érkező tanulók cselekvésre, önálló munkára vágynak, nem untathatjuk őket csak leltározással, rutinos, aprólékos kikérdezéssel, hanem minden alkalommal arra törekszünk, hogy a tevékenység megőrizze könnyed, változatos, újabb felfedezésekre is lehetőséget nyújtó jellegét.
Október: A pont szerepkörei, kifejező ereje
A képzőművészet alapelemeihez való rendszeres visszatéréseknek csak úgy van értelme, ha a már ismert tulajdonságok, jellemzők, alkalmazási lehetőségek mellett minden alkalommal újítunk, új technikákat, kifejezési módokat, témákat vezetünk be. Az első reprodukción hagyományos tájképet láthatunk, amelyen a tavaszi virágokra emlékeztető fehér pontok hangsúlyozzák az évszakhoz kötődő jelleget. A második munkán a megoldás mozaikszerű, újdonság, hogy színes alapra készült. Hasonló alapra készült kollázs technikával a harmadik munka is, amelyre lyukasztóval nyert pontokat ragasztottunk. A negyedik munka pontjai egyben a kék árnyalatainak változatosságát, kifejező erejét is bemutatja
November: A vonal szerepköreiről, kifejező erejéről
Itt is fontos az újítás, a vonal kapcsán a második osztályban beszélhetünk kicsit bővebben a kontúrvonalról (05), csigavonalról (06), de készíthetünk golyóstollal, filctollal illusztrációkat, képregényeket is.
December: Karácsonyi előkészületek, ünnepi díszítések, ajándéktárgyak készítése
A hagyományokhoz híven folytatjuk a csoportos ünnepváró játékokat, tevékenységeket, amelyeknek megítélésem szerint csak addig van létjogosultságuk, ameddig a főszerep a kreativitásnak jut. Ha nem erről szólnak, akkor a kinyitható és jövőre is eltehető műanyag karácsonyfa is elegendő erre az alkalomra a tartós műanyag bolti díszekkel, pislákoló égőkkel és ajándékot imitáló üres dobozokkal együtt. Ezúttal újításként egy kollázs technikával, üdvözlőlapnak készült fenyőfát (07), valamint egy téli tájat javasolunk (08), amelyek természetesen még sok más feladattal, megoldással is behelyettesíthetőek.
Hogyan kerülhetjük el az ismétléseket? Erre egyik lehetőség az, hogy a téma elkezdése előtt bemutatjuk, levetítjük az addig elkészített hasonló feladatokat, és megbeszéljük, hogy az elkövetkezendőkben mit szándékozunk újítani, milyen új témákat, technikákat vezetünk be.
Január: Spontán foltok, spontán szimmetrikus foltok, összehajtogatással
A januári hónapban tovább fejleszthetjük a spontán foltok nyerésének a technikáját, kísérletezhetünk a szétfújás módjaival (09), eszközeivel, a spontán, szimmetrikus foltok továbbfejlesztésének lehetőségeivel: a kiegészítésekkel, átfestésekkel, kontúrvonalakkal (10, 11). Spontán foltot eredményez a firka is, amelynek alapján az előzőkben már említett, illusztrált firkarajzok (12) készíthetőek.
Február: Játék a betűkkel, pontok, vonalak, foltok alkalmazásai
A másodikos tanuló már otthonosan mozog a betűk világában és megvannak az eszközei ahhoz, hogy játékosan tudja bemutatni, mondjuk a nevének a kezdőbetűit (13,14). Ha ezt a feladatot sikerül magára jellemzően megoldani, akkor a képzőművészeti játéknak, alkalmazásnak indult munka önismereti gyakorlatként is felfogható.
Március: Önarckép, a természet megfigyelése alapján készült munkák
Ha már az előzőekben az önismeretről esett szó, erre közvetlen, direkt lehetőséget nyújt az önarckép készítése (15, 16), amelyet minden esetben önmagunk jellemző vonásainak a tanulmányozása, megbeszélése előz meg. Az elemi vagy az általános iskolában természetesen nem a klasszikus értelemben vett, tükör utáni önarcképről van szó, az elemi iskolás tanulókkal minden esetben emlékezetből dolgozunk.
Április: Díszített felületek, színelméleti ismeretek
Áprilisban természetesen nem feledkezünk meg húsvétról sem (17), itt ezúttal a színes alapra fehér festékkel való rajzolást, valamint a gyertyás rajzra festett sötét alapot mutatjuk be. Kiegészítő feladatként foglakozhatunk a színek kifejező erejével (18,19), vagy a színellentétekkel is (20).
Május: Díszítő foltok, festői foltok, árnyalatok
A díszítő foltok alkalmazása természetesen nem csupán a díszítőrajzokra jellemző (21), bár ott találkozhatunk ezzel az alapelemmel a leggyakrabban (22). A festői foltok (23), árnyalatok (24,25) világa kimeríthetetlen ihletforrás nemcsak a tanulók, hanem a képzőművészek számára is. Ezúttal sem egyetlen képzőművészeti feladatot tanulmányozunk, oldunk meg, hiszen ahogyan a képeken látható, szóba jöhetnek itt még a szín és tónusellentétek, kontúrvonalak, hideg és meleg színárnyalatok is.
Június: Összegzések, tárlatok, következtetések
A munkánk hasznos, elengedhetetlen szakasza ez, ekkor tudatosulhat tanítványainkban, hogy nem elszigetelt, pillanatnyi elhatározás alapján végzett feladatok részesei, hanem egy jól átgondolt és felépített, pontos célkitűzésekkel rendelkező, hasznos oktatói-nevelői tevékenység cselekvő részesei.
Képzőművészeti nevelésből a második osztály végeztével a tanulónak ismernie kell:
Ismernie kell néhány fogalmat, technikát az alapelemekkel, ezek alkalmazásával kapcsolatban, legyen képes az önálló vagy csoportos kreatív munkára, fel kell ismernie az iskolában tanultaknak a szerepét, jelentőségét a mindennapi életben.
Ha véletlenül nem hallott egy-két technikáról, anyagról, alkalmazásról a fentiekben felsoroltakból, az nem okoz különösebb problémát. Alapvetően helytelen álláspont, amikor azt kutatjuk, próbáljuk tetten érni, hogy mit nem ismer az osztály, vagy a tanítványunk. A hangsúly mindig azon van, hogy mit ismer. Ha csak a feléről lesz tudomása, tapasztalata az eddig felsoroltaknak, már nem dolgoztunk hiába, és az ország iskolái zömében zajló munka színvonalát is túlszárnyaltuk.
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, HARMADIK OSZTÁLY
A harmadik osztályban a következetes, jól felépített munkának, az előző ismereteknek, a korosztálynak megfelelően adagolt feladatoknak köszönhetően egyre érdekesebben, igényesebben tudjuk megvalósítani a képzőművészet alapelemivel kapcsolatos elképzeléseinket. Fontos, hogy kerüljük az ismétléseket, minden alkalommal tudjunk újítani. Ehhez nagyon sok ötletre, kreativitásra van szüksége minden nevelőnek.
A tanítónőknek, óvónőknek általában az a panaszuk, hogy nem kapnak kellő segítséget, útmutatást, magukra hagyták őket a feladataikkal. Az igazság az, hogy a tanárokat is magukra hagyták, nekik sem segít senki, csak önmagunkon segíthetünk. Ha nem vagyunk elég kreatívak, tanulékonyak, nincs kellő bátorságunk, újító kedvünk, nem szeretjük eléggé a szakmánkat, akkor komoly gondokat okoz majd a tanmenetek elkészítése, a feladatok, témák kitalálása tanítónőnek, tanárnak egyaránt. Ötletek, kiindulópontokat természetesen adhatunk az alsó cikluson tanító kollégáknak, de a körülmények, a helyhez, osztályközösséghez legjobban illő témákat, feladatokat, technikákat ki-ki maga alakítja ki, találja ki úgy, hogy azok hasznosak legyenek a tanítványainak. Nincsenek receptek, ilyenekkel a tanárok sem rendelkeznek, a képzőművészeti egyetemeken a módszertani felkészítés színvonala az utóbbi években tapasztalataim szerint egyre nagyobb kívánnivalókat hagy maga után.
Ettől az évtől fokozatosan nagyobb önállóságra szoktathatjuk a tanítványinkat, ha mindehhez a negyedik osztály utolsó hónapjaiban látunk hozzá, elkéstünk. Már a harmadik osztályban jó, ha elvárjuk, hogy a felszerelésekről, azok karbantartásáról kezdjenek önállóan gondoskodni. Minden gyakorló rajztanár tudja, hogy az ötödik, hatodik osztályokban az egyik legnagyobb gondot a felszerelések hiánya, otthon felejtése jelenti. A mindent tudó, tartalmazó szekrény és katedra szerepe megváltozik, a rajztanárnak heti egy órában nincs lehetősége az eszközök tárolására, karbantartására mindig, mindenhol, és ebből nagyon sok konfliktus adódhat. Az óvónőnek, tanítónőnek kötelessége időben felkészítenie a tanítványait a ciklusváltásra, a tanárnak kötelessége az átállást kellő megértéssel, türelemmel kezelnie. Ha ez nem történik meg, az összes gondot akarva-akaratlanul áthárítjuk a tanulóra, aki nem minden estben tud kellő szinten boldogulni, helyzetét a megváltozott körülmények, követelmények, a jegyadás is nehezíti. Ha kicsit is szeretjük őket, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fentieket.
Szeptember: Ismétlés, az anyagok, eszközök számbavétele, kiegészítése, bevezető gyakorlatok
Tulajdonképpen az évi tevékenységek zökkenőmentes lebonyolításának előkészítéséről van szó. Az eszközök használhatóságának ellenőrzésekor, a szemléltetők, megőrzésre szánt munkák rendszerezésekor nagyon sok olyan dologról, fogalomról eshet szó, amelynek ismerete nélkül nem léphetünk tovább. A fentiek két szakaszban zajlanak. Az első szakasz a nevelő feladata, a takarítás, a tanulók fogadására való felkészülés, a második szakasz zajlik csak a tanulók jelenlétében, ekkor már főleg finomításokról, részletkérdésekről van szó.
Október: A pont, mint a képzőművészet alapeleme.
Még most is a pont, kapják fel a fejüket a tanítónők, hiszen már évek óta ezzel kezdünk? Még mindig, hiszen rengeteg megjelenési, kiaknázási lehetősége, változatos kifejező ereje van. Ezt a képző- és iparművészek, ipari formatervezők is felismerték, és ők is folyamatosan újat alkotnak a pont alkalmazásaival. Négy példát reprodukáltam ezzel az alapelemmel kapcsolatban. Az első azt szemlélteti, hogy a harmadik osztályos tanuló már ennél a feladatnál is képes a teljes felület betöltésére. A második fotó a pont díszítő szerepét mutatja be, míg a harmadik azt, hogyan nyerhetünk pontokból festői foltot. A negyedik munka fekete felületre fehér pontokkal (korrektor) készült.
November: A vonal, a képzőművészet alapeleme
Tovább zajlik az ismerkedés, ezúttal semleges színű vonalakat javasolunk (05), a csendéleten a szürke és fekete vonalaknak képépítő és díszítő szerepe van. Készíthetünk rajzot kék vagy fekete golyóstollal (06), vékony filctollal vagy bármilyen más rajzeszközzel. Itt már nem ártana megtanítani a satírozás technikáját, amely magától értetődően más, mint a grafitceruzánál. A 70. szám alatti kép filctollal készült, a vonal építő és díszítő szerepét, valamint a pont díszítő szerepét figyelhetjük meg rajta.
December: Ünnepváró tevékenységek, téli témájú rajzok
Szokásunkhoz híven decemberben több ünnepváró témával foglalkozunk, ilyen jellegű tevékenységeket szervezünk. Ezúttal egyetlen munkát, egy adventi koszorút ábrázoló festményt mutatnék be, amelyen egyúttal a meleg színeket is tanulmányoztuk (08). A 09. szám alatt bemutatott kompozíció tipikus téli kép, amelyen a hideg színeket, illetve a kontúrvonalak szerepét is tanulmányozhatjuk.
Január: Színelméleti ismeretek, alapszínek, kiegészítő színek
A hideg és meleg színekkel kapcsolatos tudásunk decemberi felelevenítése után újra szóba jöhetnek az alapszínek (10), a bemutatott képen egyúttal a mértani formákkal kapcsolatos ismereteinket is gyakorolhatjuk. A 11. szám alatti munka kollázs technikával készült. Ez már nem csupán a hideg-meleg ellentétről, hanem a kiegészítő színpárok (kék-narancssárga) ellentétéről is szól. Hasonló ellentétre épül a 12-es számú kép (vörös-zöld) színvilága.
Február: A természet megfigyelése utáni munkák
Lényegében ehhez a csoporthoz tartoznak az önarcképek (14,15), ezeknél a harmadik osztályban már elvárható, hogy az arc töltse ki a felület legnagyobb részét, de lerajzolhatják a tanulók kedvenc háziállatukat (16), vagy a katedrán lévő virágvázát is. A lényeg, hogy olyan egyszerű témák legyenek, amelyek lehetővé teszik a részletek visszaadását is, ezt természetesen ezúttal sem kérünk szigorúan számon.
Március: Szimmetrikus formák összehajtogatással (18-22)
A képek tanulsága szerint a szimmetrikus formák tanulmányozásának egy új szakaszába érkezhetünk a harmadik osztályban a formaalakításnál és a díszítésnél is. Lassan mindez irányított cselekmény-sorozattá válhat, a hatás kedvéért a formák kivághatóak és színes alapra ragasztva (22) sokkal jobban érvényesülnek.
Április: A színek kifejező ereje (szomorú-vidám)
Tanulmányozzuk a színek kifejező erejét, amely remekül érvényesül a szomorú-vidám hangulatot tükröző munkákon. A lényeg: ugyanazt a tárgyat, tájat, jelenetet ábrázoljuk szomorú és vidám színekkel (24).
Természetesen a harmadik osztályban sem feledkezünk meg Húsvétról, az eddigi ismereteinket, technikáinkat újakkal gyarapítjuk. Mindez nem feltétlenül azt jelenti, hogy tojásokat, nyuszikat vagy tojásformákat esetleg húsvéti üdvözlőlapokat készítünk. A tevékenység korlátozódhat az otthon készített, saját díszítésű tojások bemutatására, vagy más ünnepi ötletek (terítés, csomagolás, díszítés, főzés, sütés) közkinccsé tételére. Az a jó rajzóra, amely mozgalmas, tartalmas, eseménydús, ettől retteg a langyos, biztonságos, eseménytelen nyugalmat kedvelők népes tábora, amikor mindenféle okokra hivatkozva elmulasztja a megtartását.
Május: Meseillusztrációk
A feladat lehet egy ismert, vagy kitalált mese illusztrálása (26,27).
Gyakran előfordul, hogy az iskolába különféle versenyfelhívások, felkérések érkeznek, olykor váratlanul. Ilyenkor a pedagógusok legnagyobb többsége házi feladatként adja ki az önként jelentkezőknek a témát. Nem javasolom ezt a megoldást, mert a magukra hagyott tanulók munkái tapasztalatom szerint nem igazán sikeresek. Ez a jobbik eset, a rosszabbik, amikor a szülők, rokonok, ismerősök is besegítenek, arról nem is beszélve, hogy az amúgy is túlterhelt diákokat, ezzel tovább terheljük. Megítélésem szerint, a legjobb, legeredményesebb megoldás a feladat kollektív kivitelezése az osztályteremben, amelyet megbeszélés és nyílt, közös válogatás követ. Hátránya, hogy kicsit megzavarja a tervezett tanmenetet, ezért fontos minden ilyen döntés előtt az alapos mérlegelés. A döntő érv mindig a tanítványaink érdeke, ezt semmilyen más utasítás, elvárás nem írhatja felül.
Egyre gyakrabban használjuk munkánk során a képzőművészeti reprodukciókat (28-30, valamennyi tantárgynál, tevékenységnél ajánlott), lassan elvárhatjuk, hogy a tanítványaink helyesen használják a témák, műfajok elnevezését (csendélet, arckép, kompozíció, tájkép, szobor, festmény, grafika), és ha ezen felül még egy-két alkotó nevét is megjegyzik, akkor kimondottan jó úton vagyunk.
Június: Ismétlés, évzáró tárlat
Az utolsó két hetet ezúttal is elsősorban az ismétlésre, a tanultak rögzítésére, az eredmények kiértékelésére szánjuk, ha időnk engedi, fűszerezhetjük ezt a tevékenységet néhány könnyedebb, szabadon választott feladattal, technikával (31,32).
Milyen ismeretekkel rendelkezik képzőművészeti nevelésből a tanuló a harmadik osztály végeztével?
Az ajánlott feladatokból, témákból kitűnik, hogy egyre jobban ismeri a képzőművészet alapelemeit, azok kifejező erejét, új technikákat sajátított el és ezen felül kezd otthonosan mozogni a képzőművészeti reprodukciók világában is. Jelentős szerephez jutnak a tantárgyak közötti kapcsolatok, felhasználási lehetőségek is. Legszebb reményeim szerint ennyi mindent kellene ismernie, de a tapasztaltak alapján a felével is boldogan beérném.
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, NEGYEDIK OSZTÁLY
Ez az év az összegzések, ismétlések, összefoglalók, rögzítések éve. Olykor már felismerhetően megnyilvánul a tehetség is ebben a korban, amely elsősorban nem a kézügyességben, nem a jó megfigyelőkészségben, hanem a divergens képi gondolkozásmódban érhető tetten. Ügyesen rajzoló, rutinosan ábrázoló gyermek ugyanis nagyon sok van, de olyan, aki a megszokotthoz képest másként látja, láttatja a dolgokat már kevés. Tapasztalataim szerint ebben a korban a zenével ellentétben még nagyon nehéz felismerni a valódi tehetséget, észrevenni, bátorítani viszont minden eredményt, minden átlagosnál magasabb szintű megoldást kötelességünk. Az élet, illetve kicsit később a szakoktatás, valamint a tanuló a szüleivel együtt majd eldönti, hogy milyen úton kíván haladni.
Alapvető feladatink közé tartozik ebben az évben a ciklusváltás zökkenőmentessé tétele. Ha kíváncsiak az alsó ciklusban dolgozó kollégák, hogy milyen tanulókat várnak a rajztanárok az általános iskola ötödik osztályába, megpróbálom ezt az alábbiakban röviden összefoglalni.
- Önálló munkához szoktatott, az eszközök használatában jártas, aktív, érdeklődő tanítványokra vágyunk, olyanokra, akiknek pozitív tapasztalataik vannak, fontosnak tarják ezeket a tevékenységeket és felkészülten, örömmel várják az órákat.
- Kreatív, kezdeményező kész, a másolást eleve elutasító tanulókkal tudunk dolgozni, olyanokkal, akik ismerik az alkotás, a saját megvalósítások örömét.
- Fegyelmezett, az osztálytársaik eredményeit is értékelni tudó tanulókat várunk, olyanokat, akik csoportos tevékenységeken is helyt állnak, akik szívesen segítenek másoknak, de alkalomadtán elfogadják a jó tanácsot, segítséget is.
- Szeretnénk, ha a tanulóink tisztában lennének a képzőművészet alapelemeivel kapcsolatos legfontosabb fogalmakkal, ha tudnák azonosítani a témákat, műfajokat, és ismernének néhány egyszerű technikai fogást is.
Sokat kérünk? Talán a mai körülmények között kicsit sokat, de nem teljesíthetetlen dolgokat. Nem vagyunk telhetetlenek, legtöbbször kevesebbel is beérjük, főleg akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy jó az irány, a kiindulópont.
Szeptember: Ismétlés, az előző év munkáinak, megvalósításainak, a még használható anyagoknak, eszközöknek a számbavétele, pótlása
A szokásos bevezetésről, beszélgetésekről, az előző évi munkák kiértékeléséről, a már látott reprodukciók, szemléltetők viszontlátásáról van szó. Mindez nem zárja ki egy egyszerűbb, bemelegítő jellegű feladat elvégzését sem. Ehhez javasolok néhány lehetőséget a 01-03. reprodukciók segítségével.
Október: A pont építő, díszítő szerepéről, mozik utánzatok
Mivel már harmadik osztályban képesek a tanulók a hasonló feladatoknál a teljes felület betöltésére, ilyen előzmények után nem okoz különösebb gondot mozaikutánzatok készítése sem újbeggyel vagy radírgumiból, zöldségekből készült pecsételőkkel. A három ide tartozó reprodukció (04-07) azt szemlélteti, hogy ugyanaz a feladat változatos formákban oldható meg.
November: A vonal építő, díszítő szerepe, vonalhálók
A pontokhoz hasonlóan, negyedik osztályban is bővítjük a vonallal kapcsolatos ismeretek, kifejezésmódok, technikák körét. A technikák eszközök közül megemlíthető: filctoll (08), tintakiszedő (09), kék golyóstoll (10), fekete golyóstoll (11), vízfesték, ecset (12). Természetesen nem önmagában a technika a fontos, hiszen az csak eszköz. Minden esetben az a lényeges, hogy milyen hatások, kifejezés érhető el ezek közvetítésével.
December: Ünnepváró munkák, tevékenységek
Minél szélesebb körben folytatjuk az ünnepváró képzőművészeti feladatokat. Ezúttal is igyekszünk változatos témákat és technikákat alkalmazni, feladataink gyakran hasonlóak a kézműves tevékenységekhez, illetve kiegészítik egymást. A 14-es számú kép ünneplőbe öltözött téli tájat ábrázol, amelyen elsősorban a színek és foltok ellentéteit tanulmányoztuk. A 15-ös képen kollázs technikával készített üdvözlőlapok láthatóak, ez akár kézműves feladat is lehetne. Decemberben természetesen nemcsak ünnepváró feladatok készíthetőek, de ezek adják meg a hónap tevékenységeinek az alaphangulatát a negyedik osztályban, és nem árt, ha a későbbiekben is ugyanez történik.
Január: Dekoratív folt, ritmus
Készíthetünk szimmetrikus foltokat összehajtogatással, utólagos átszínezéssel, díszítő sorokat krumpli pecsételővel, díszített kereteket, díszített felületeket, ezeken a különböző ritmusképleteket tanulmányozzuk, a konkrét téma, a technika ezúttal is csak másodlagos szerepet játszik.
Február: Színelmélethez kapcsolódó gyakorlatok, meleg és hideg színek, semleges színek, esetleg kiegészítő színek is.
Lényegében az immár ismert gyakorlatokról van szó, csak kicsit változatosabb témakörben, igényesebben, árnyaltabban dolgozunk, úgy is fogalmazhatnék, hogy kis lépésekkel, de folyamatosan hódítjuk meg, vesszük birtokba a színek világát. Meleg színekkel festhetünk bohócot, őszi tájat (19,20). A hideg színekkel téli hangulatot jelenítünk meg (21), a semleges színek tanulmányozásához is változatos lehetőségek állnak rendelkezésünkre (22,23).
Március: Március 15, spontán foltok
Márciusban készíthetünk kompozíciót az 1948-as eseményekkel kapcsolatban, ábrázolhatunk tavaszi hangulatot (25) és készíthetünk változatos témájú munkákat spontán foltokkal, a szétfújás (26) mellett, mit technikai újdonság, dolgozhatunk például szivaccsal (27).
Április: Húsvét, szomorú-vidám
Készíthetünk ezúttal is ünnepváró feladatként egy-két kevésbé szokványos munkát (28), a színek kifejező erejét tanulmányozhatjuk az idén is a szomorú-vidám hangulatú munkák (29,30) segítségével. A két megoldás is érzékelteti, hogy a változatos megközelítéseket részesítjük előnyben.
Május: Statikus ás dinamikus kompozíciók
Az idő teltével tapasztalni fogjuk, hogy egyre fejlettebb a tanítványaink kompozíciós tudása és egyre jobban boldogulnak az ábrázolás területén is. Az utóbbi képességet nagymértékben elősegítik a természet megfigyelése utáni rajzok, amelyek nemcsak külön témaként, hanem járulékos feladatként is gyakorolhatóak. Az itt bemutatott statikus (31) és dinamikus (32) kompozíciók átélt események, a valóság közvetlen megfigyelése alapján készültek.
Június: Ismétlés, záró tárlat, a megmaradt eszközöknek és azoknak a begyűjtött rajzoknak, festményeknek a kiosztása, amelyekre a szerzők igényt tartanak
Szinte le sem merem írni, de nagyon régi álmom, hogy a tanítónő és a leendő osztályfőnök, néhány tanár, legalább a negyedik osztály második félévében felvegye egymással a kapcsolatot. A legtöbb helyen persze a tanítónők azt sem tudják még, hogy ki lesz az osztályfőnök, de ha tudják, akkor sem igazán érdeklődnek egymás eredményei, gondjai, elvárásai iránt. A megállapítás természetesen fordítva is igaz. Ha az ötödik osztály megkezdése előtt a rajztanár (és természetesen a többiek is) kapna egy CD-t a negyedikesek munkáival, tevékenységeivel, az nagyon nagy segítség lehetne a továbbiakban. Mindehhez azonban szükség lenne olyan folyamatosan fotózott, rendszeres tevékenységre, olyan eredményekre, amelyeket érdemes felmutatni. A legtöbbször nem az udvariasság, nem a segíteni akarás vagy az egy lejt érő CD hiányzik, hanem a legfontosabb, maga a tevékenység. A negyedikesek év végi tárlatának a megtekintése — ha van ilyen — a rajztanár számára természetesen nem fakultatív, hanem kötelező.
Mit tud ciklusváltáskor a negyedikes tanuló képzőművészeti nevelésből?
Az általam leírtakból, illusztráltakból kitűnik, hogy valójában nagyon sok mindent tudnia kellene, a valóság azonban nem az elvárásainkhoz igazodik, és ha nincs kapcsolat tanítónő és tanár között, nagyon sok meglepetést tartogathat. A mi tanügyi rendszerünk hibáival, hiányosságairól rengeteg magasröptű, szakszavakkal teletűzdelt vélemény fogalmazódik meg, de a konkrét, kézzelfogható, naponta átélt valóssággal, nehézségekkel, néha abszurd, néha érthetetlen, gyakran indokolatlan, tükörfordításként továbbított elvárásokkal kevesen foglalkoznak. Ennek a felismerése késztetett arra, hogy létrehozzam ezt az összeállítást. Mentsük, ami menthető, hiszen a jelenlegi formában, körülmények között sajnos a „süketek párbeszéde” zajlik.
