KISCSOPORT (3-4 éves gyerekek)
Az alábbiak természetesen csak javaslatok, hiszen a témák, feladatok sorrendje, minden pedagógus által alakítható, formálható, bővíthető annak függvényében, hogy hol, milyen körülmények között dolgozunk, mennyire tartjuk fontosnak ezeket a tevékenységeket, és az eredményeket milyen mértékben tudjuk hasznosítani a tanítás, nevelés többi területén. E sorok írója ahhoz nem elég bátor, hogy megmondja, előírja valamennyi kollégának, hogyan tanítsa ezt a tantárgyat falun, városon, alföldön és hegyvidéken, csupán azt fogalmazhatja itt meg, hogy adott esetben ő hogyan, milyen módon, eszközökkel tanítaná az óvodásokat rajzolni, festeni, milyen feladatok segítségével próbálná elérni célkitűzéseit.
Szeptember: Ismerkedés az egyszerű rajzeszközökkel, spontán játékok (Bevezető)
A kiscsoportos óvodás számára fontos, hogy szokja a még ismeretlen környezetet, közösséget, ennek egyik kézenfekvő, vonzó módja lehet a szabad, kötetlen játék a különféle rajzeszközökkel. A csoport körbeüli a kis asztalkákból téglalap alakban, köralakban formált nagy közös munkaasztalt, amelyen vastag falú műanyag poharakban egyszerű rajzeszközök: grafit ceruza, színes ceruzák, golyóstoll, valamint rajzlapok sorakoznak. Az óvónő helyet foglal a gyerekek között és közösen próbálják ki a különféle eszközöket és közben beszélgetnek, ismerkednek egymás eredményeivel, énekelnek.
Október: Ismerkedés további eszközökkel, valamint a színek elnevezésével (Színelméleti alapismeretek)
Ha a gyerekek kedvet kapnak a rajzeszközökkel való játékhoz, akkor folyamatosan bővítjük a választékot filctollal, zsírkrétával. Fontos az új eszközök, azok felhasználási módjának a gyakorlati bemutatása. Játék közben megnevezzük a színeket, illetve azonosítsuk ezeket környezetünkben, képzőművészeti reprodukciókon. Az utóbbiakból (egyelőre a szerzők, címek megnevezése nélkül) kis, alkalmi tárlatokat rendezünk, ezzel is színesítve a tevékenység tartalmát, hangulatát.
November: Milyen alaphoz illik a kiválasztott szín? (Színellentétek)
Ha a csoport belelendül a játékba, a gyerekek kezdik felismerni, tudatosan használni a színeket, eszközöket, próbálkozhatunk a színes alapok bevezetésével, valamint az ezeken érvényesülő színek használatával is. Még nem értékeljük, de már bemutatjuk kis, rögtönzött tárlatok keretében (a táblán, tapadós gyurmával) az eredményeket. Közben folyamatosan nyomon követjük, bátorítjuk a már felismerhető, sejtszerű ábrázolások megjelenését.
December: Festés ecsettel, pecsételés, spontán szimmetrikus foltok (Szimmetria)
Amíg megjelennek az ábrázolás első csírái, az érdeklődés felkeltése érdekében új technikákkal, eljárásokkal ismerkedünk. A festékek oldásának, keverésének begyakorolása után, olyan egyszerű feladatok kivitelezése is lehetővé válik, mint a tenyér befestése és lepecsételése. Az így nyert folt festéssel, rajzzal kiegészíthető más elemekkel; fát, madarat, állatokat formálhatunk ezekből. Összehajtogatással nyert spontán, szimmetrikus foltokat nyerhetünk, ezek tetszés szerint kiegészíthetőek, filctollal, színes ceruzával, kollázs technikával.
Január: Ritmusok, díszítő rajz, alkalmazások
Egyszerű kis gyakorlatokról van szó, hiszen csak olyan feladatot, technikát választhatunk, amelynek alkalmazását lehetővé teszik az életkori sajátosságok. Díszíthetünk kollázs technikával, pecsételéssel sálat, könyvjelzőt, zsebkendőt, a baba ruháját, a lényeg, hogy a gyerekek elsajátítsák a ritmus legegyszerűbb módozatait, lehetőségeit és ezeket felismerjék közvetlen környezetükben, a népművészetben, iparművészetben, a mindennapi életben.
Február: Az addig megismert anyagok, technikák, elméleti ismeretek segítségével, felhasználásával készítsünk farsangi álarcot. (Ismétlés)
Ez a feladat akár egy kézműves tevékenység folytatása is lehet, hiszen különösen ebben a korban még nem lehet és nem is szükséges szigorú határokat vonni a két tevékenységforma között. Itt alkalmazhatjuk kreatív módon a színekkel, színellentétekkel, kollázs technikával, pecsételéssel, rajzzal kapcsolatos ismereteket.
Március: A pont. Készítsünk minél változatosabb eszközökkel, minél változatosabb színű, elhelyezésű, vastagságú, különféle technikákkal kivitelezett pontokat. (A pont, mint a képzőművészet alapeleme)
Ezek legyenek minél változatosabb méretűek, színűek, és kivitelezésnél használjunk minél változatosabb technikákat: ceruza, filctoll, zsírkréta, festés újbeggyel, ecsettel, ragasztás, pecsételés.
Április: A vonal. Készítsünk minél változatosabb eszközökkel, minél változatosabb színű, elhelyezésű, vastagságú, különféle technikákkal megvalósított vonalakat. (A vonal, mint a képzőművészet alapeleme)
Akárcsak a pontok esetében ragaszkodjunk ahhoz, hogy a vonalak minél változatosabb színűek, elrendezésűek, vastagságúak legyenek. Kísérjük nyomon és értékeljünk, bátorítsunk minden olyan kísérletet, amely ábrázolásra utal.
Május: A folt. Készítsünk minél változatosabb eszközökkel, minél változatosabb színű, elhelyezésű, vastagságú, különféle technikákkal megvalósított foltokat. (A folt, mint a képzőművészet alapeleme)
Ennél a témánál elsősorban festőtechnikákat alkalmazunk, vagyis vízfestéket, temperát, de foltokat nyerhetünk filctollal, zsírkrétával, kollázs technikával is. Ennél a témánál ismerkedhetünk a spontán, szimmetrikus foltok fogalmával is.
Június: Ismétlés.
Lehet-e ismétlésről beszélni a képzőművészeti nevelés kapcsán? Természetesen lehet, de itt nem a hagyományos értelembe vett tevékenységre kell gondolni, hanem olyan szabadon választott feladatra, amely segítségével gyakorolhatjuk, rögzíthetjük a fentiekben felsorolt elméleti és gyakorlati ismereteket. Ebben az időszakban készíthetünk az óvodásokkal közösen az év folyamán létrehozott, legjobban sikerült munkákból egy átfogó, közös tárlatot, amely alapján megbeszélhetjük, kielemezhetjük, rögzíthetjük a tanultakat.
Tanács
Az óvodások valamennyi munkáját nem tudjuk megőrizni, gondok adódhatnak a tárolással, a munkák név és időpont szerint csoportosításával, a festett felületek összeragadhatnak, elkenődhetnek, néhány természetes anyagból készült kézműves tárgy tárolására, megőrzésére egyszerűen nincs lehetőség.
A fentiek miatt javasolom az óvodások munkáinak elektronikus tárolását, hiszen ma már minden óvodában van egy digitális fényképezőgép, vagy hasonló funkciót helyettesítő telefon, amellyel elkészíthetjük és nevek, időpont szerint külön könyvtárakba menthetjük a munkákat. Ez azért lenne fontos, mert így nyomon követhetjük személy szerint minden óvodás fejlődését, illetve időszakos megtorpanásait.
Az eredmények alapján a magunk számára is használható következtetések vonhatóak le a technikával, témaválasztással, a bemutatott szemléltetőkkel, mindennapi munkánkkal kapcsolatban.
Mit tanulhat meg képzőművészeti nevelésből egy óvodás a kiscsoport végeztével?
- Ismernie kell alapfokon néhány rajz- és festőeszközt, technikát, azok felhasználási módját.
- Legyenek alapfogalmai a színekkel, vonalakkal, foltokkal, ritmussal kapcsolatban, tudjon bekapcsolódni, eredményesen közreműködni csoportos tevékenységekben, vegyen részt az eszközök kiosztásánál, begyűjtésénél, tartsa tisztán környezetét, a nem használt ceruzákat, filctollakat tegye vissza rendszeresen a dobozba, pohárba.
- Szokja meg egyes eszközök (víz, vízfesték, pecsételő, ragasztó) közös használatát, legyen tekintettel a szomszédjaira, alkalom adtán segítsen azoknak.
- Fogja fel, hogy a tevékenység általában megváltozott környezetben, körülmények között zajlik és ez részéről is több figyelmet, együttműködést igényel.
- Már a kezdetektől ismerkedjen reprodukciókkal, iparművészeti, népművészeti tárgyakkal, ezeket kezelje úgy, hogy mindennapi környezetének olyan elválaszthatatlan, hasznos, értékes elemei, amelyekre a nevelő is folyamatosan utal.
- Fedezze fel a tevékenységek hasznosságát, szerepét a környezet díszítésében, játékok ajándékok, dísztárgyak készítésénél.
- Tudjon örülni a saját és a csoportos eredményeknek, legyen büszke a sikerült munkákra, az újonnan elsajátított technikákra és folyamatosan igényelje ezeket a tevékenységeket.
KÖZÉPSŐ CSOPORT (4-5 éves gyerekek)
Míg a kiscsoport a spontán firkálások, játékos, különösebb célok nélküli alakítások, formálások időszaka, addig a középső csoportra már az ábrázolás örömének, lehetőségeinek felfedezése és minél szélesebb körű alkalmazása a jellemző egyre változatosabb eszközök és technikák közvetítésével. Aki gyerekekkel dolgozik, az pontosan tudja, hogy érdeklődőek, nyitottak minden új iránt. Ezt a spontánul megnyilvánuló képességet kell a nevelőnek irányítania, folyamatosan kibontakozási lehetőségeket, sikerélményeket nyújtva valamennyi óvodásnak, és akkor nyert ügye van.
Kevés hálásabb, érdeklődőbb, lendületesebb közösséget lehet látni, mint ők, öröm nézni, ahogyan feszülten figyelnek minden magyarázatot, bemutatott tárgyat, és ahogyan lelkesen, teljes bedobással részt vesznek a kapott feladatok kivitelezésében. Nem okozhatunk csalódást nekik azzal, hogy felkészületlenül adjuk a rutinosan tálalt, különösebb erőfeszítéseket nem igénylő, unalmas feladatokat. Egy hasznos, érdekes, élvezetes téma kitalálása, elvégzése, kiértékelése komoly erőfeszítést igényel a nevelő részéről, de minden esetben meghozza a gyümölcsét.
Szeptember: Az ismert anyagokkal, eszközökkel, technikákkal kapcsolatos ismeretek felelevenítése, gyakorlása rögzítése.
Egyszerű, feladatokról, konkrét témák nélküli játékokról van szó, amelyekkel szoktatjuk a csoportot a tevékenységre jellemző körülményekhez, hangulathoz, az eszközök kezeléséhez, kiosztásához, az ezeket követő takarításhoz. Közben természetesen átismételjük az előző években tanultakat a színekről, vonalakról, foltokról, alapokról, anyagokról, előkerülnek a tavalyi, az új reprodukciók, és még sok minden.
Jó, ha ezeket a feladatokat műfajok szerint, csoportosítva végezzük, vagyis külön foglalkozunk a rajz- és festőeszközökkel, festékekkel és a mintázás anyagaival, eszközeivel.
Október: Színelméleti alapismeretek
Megismerkedünk az alapszínek, fő színek fogalmával, azonosítjuk ezeket a környezetünkben, reprodukciókon, beszélünk a tulajdonságaikról, szerepükről az óvodában, a mindennapi életben, iparban, közlekedésben. Készítünk egy-két munkát alapszínekkel. Itt a legkézenfekvőbb feladat lenne a zászló ábrázolása (piros—sárga—kék), mégsem ezt javasolnám. Azért nem, mert szinte elkerülhetetlenül sztereotip megoldáshoz vezet. Helyette rajzoljunk inkább virágokat, léggömböket, pillangókat, díszítsünk zsebkendőt, fessünk halakat. Minél változatosabb lehetőségeket kínálunk a kivitelezésre, annál érdekesebbek lesznek az eredmények.
November: Rajz színes alapra
Ezzel a témával tulajdonképpen a szín- és tónusellentétek fogalmával, és ennek kapcsán új eszközökkel, technikákkal is ismerkedünk.
December: Spontán szimmetrikus foltok összehajtogatással
Az első próbákat egyetlen folttal már a kiscsoportban elvégeztük, ezúttal több folt és szín folyamatos felhasználásával, építkezve alakítjuk ki a munkánkat, egyelőre anélkül, hogy bármivé alakítsuk ezeket.
Január: Ritmusok, díszítmények
Tovább fejlesztjük a kiscsoportban kialakított fogalmakat a ritmusról, rímelésről. Ez nem feltétlenül csak díszítő rajzok segítségével lehetséges, bár a probléma tanulmányozására azok az igazán megfelelő feladatok.
Február: Farsangi álarc készítése saját készítésű alapra.
Az óvodások közép csoportban lassan megszokják az olló használatát, az önálló munkát. Büszkék minden újonnan elsajátított dologra, képességre és folyamatosan várják tőlünk, hogy egyre nehezebb, érdekesebb feladatokat kapjanak.
Március: A pont.
A kiscsoportos ismereteket újabb technikákkal, fogalmakkal gyarapítjuk, ismerkedünk a pont építő, díszítő szerepével. Nem feledkezünk meg a közelgő ünnepekről sem, hiszen húsvét következik.
Április: A vonal
A középcsoport vége felé az óvodás már egyre több mindent tud ábrázolni, megjeleníteni, mások által is felismerhetően megfogalmazni vonalas rajzaiban. A rajz egyik legkedveltebb eszköze a filctoll, de szívesen dolgoznak grafit vagy színes ceruzával, golyóstollal, zsírkrétával is különböző színű felületekre.
Május: A folt
A középcsoportban már ismerkedhetünk a festői és a díszítő folt fogalmával. Festői foltokat legkönnyebben nedves alapon futtatással nyerhetünk, ezek a gyakorlatok a spontán keveredések tanulmányozására is kiválóan alkalmasak. Készítünk díszítő foltokat, tenyérlenyomatok is, ezeket már középcsoportban bátrabban egészíthetjük ki, alakíthatjuk át állatfigurákká, virágokká. A kézműves tevékenységeken a gyerekek által készített kereteket is felhasználhatjuk a jobban sikerült munkák kiemeléséhez.
Június: Ismétlés
Az eredmények számbavétele, megbeszélése, kiértékelése mellett, ebből az alakalomból rendezhető egy nagy, közös kiállítás, amelyet természetesen a szülők is megtekinthetnek.
Mit tanulhat meg képzőművészeti nevelésből egy óvodás a középső csoport végeztével?
- Elmélyíti, kiszélesíti a kiscsoportban szerzett ismereteit, úgy anyagokkal, technikákkal, fogalmakkal ismerkedik.
- Új színelméleti ismereteket van alkalma szerezni, képes ezeknek a gyakorlati alkalmazására is.
- A sokrétű elméleti és gyakorlati ismeretek egyre jobban alkalmassá teszik arra, hogy konkrét feladatokat oldjon meg és a rögtönzött kiállítások alkalmával lehetősége nyílik arra is, hogy az eredményeit összehasonlítsa a többiek megvalósításaival.
- Sokkal könnyebben és hatékonyabban vesz részt a csoportos feladatok kivitelezésében, a tárlatok rendezésében, a terem díszítésében.
- Egyre jobban meg tudja különböztetni témák és műfajokként a képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti tárgyakat, azok reprodukcióit, felismeri a már látott alkotásokat.
NAGYCSOPORT
Tulajdonképpen az utolsó óvodai évben lebonyolított tevékenységeknek összefoglaló jellege van, ezek készítik elő az óvodást az iskolába zajló tevékenységekre. Ha a csoportot helyesen irányítottuk, akkor a hatéves gyerekek már számos olyan ismerettel, képességgel rendelkeznek a képzőművészeti nevelés területén, amelyek segítségével valamennyi más tantárgynál előnyt élveznek, hiszen az itt tanultak sokoldalúan hasznosíthatóak az írásnál, olvasásnál és más tantárgyaknál, beleértve a környezetismeretet, matematikát, idegen nyelveket is. Külön figyelmet szentelünk ebben az évben arra is, hogy a képzőművészeti reprodukciókon, népművészeti, iparművészeti tárgyakon, a közvetlen környezetben is felismerjék az óvodások a tanultakat. Egyre nagyobb szerephez jut az ismeretek tantárgyakon átívelő szerepe és a mindennapi életben való felhasználása.
Szeptember: Ismétlés
Az előző években tanultak felelevenítése a középcsoportban készített munkák alapján. Ezúttal természetesen nem csupán anyagokról, technikákról, konkrét feladatokról esik majd szó, hanem olyan elméleti ismeretekről is, mint a színek megnevezése, alapszínek, ellentétek, a pont, vonal, a folt építő és díszítő szerepe, a legegyszerűbb ritmusképletek (egyszerű ismétlés, szín és motívum váltakozás). Ezúttal készíthetünk egy szabadon választott feladatot is, választott eszközökkel, amelyet mindenki az általa legjobban kedvelt, ismert módon old meg.
Október: Színelméleti alapismeretek
A nagycsoportban már megismerkednek az óvodások a hideg és meleg színek, semleges színek fogalmával és ezeknek az ismereteknek a sokoldalú felhasználásával különböző feladatok elvégzésénél. Konkrét feladatként készíthetünk tájképeket, csendéletek, díszítő rajzokat és még nagyon sok mindent, fontos, hogy a feladat megfeleljen, elősegítse, ösztönözze a színelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását (pl. Hideg színek – Tél, Akvárium)
November: A pont, folt és a vonal díszítő, építő és szimbolikus, jelképes jelentéstartalmú szerepével ismerkedünk.
Szabadon választott téma, esemény, mese alapján készítünk vonalas rajzot filctollal, színes ceruzával, zsírkrétával.
A vonal és a pont szerepe a díszítő rajzban. Díszítő sorokat készítünk filctollal, vízfestékkel és ecsettel, pecsételéssel, kollázs technikával.
A pont jelképes jelentéstartalma: Piroska: piros pont, Farkas: nagy fekete pont, Nagymama: szürke pont. Egy ismert vagy akár kitalált mese ábrázolása pontokkal, vonalakkal, foltokkal. Ennek kivitelezésénél a legmegfelelőbb a kollázs technika alkalmazása, hiszen így tudunk azonos méretű, színű, könnyen felismerhető és megismételhető képelemeket készíteni.
December: ünnepi díszek, díszítések a vonal, folt, pont, színelméleti ismeretek felhasználásával.
Ablakdíszek, karácsonyfadíszek, üdvözlőlapok. Ezek a feladatok tág lehetőséget nyújtanak a képzőművészeti ismeretek alkalmazására, de ugyanakkor nagyon sok kézműves feladat kivitelezését is messzemenően lehetővé teszik. Jó alkalom ez a két tevékenységforma összekapcsolására, és ha sikerül elkerülnünk a sztereotípiákat, a kész, leegyszerűsített, folyóiratokból, egymástól könnyen átvehető megoldásokat, akkor igen hasznosak lehetnek, amellett, hogy közösségformáló erejük van. A közösségformáló jelleget sok helyen a szülők, nagyszülők bevonásával is erősítik. Ünnepi díszek készítésére nagyon sok, a gyakorlatban már bevált lehetőség áll a rendelkezésünkre, ezek közül jó, ha a hagyományos, de kreatívan variált formákat (dió festése, mézeskalács figurák, ajándékdobozok, tobozdíszek) részesítjük előnyben.
Január: A ritmus tanulmányozása díszítőrajzok segítségével, ismerkedés új anyagokkal, alapokkal, technikákkal: tempera, vászon, karton, papírtányér
Kellékek (kendő, pajzs, körgallér, kézelők) készítése egy előadáshoz.
Papírtányérok, műanyag tányérok, poharak díszítése filctollal egy megadott téma, feladat alapján: Madárdal, Téli ágak, Kisütött a nap
Zsebkendők, szalvéták, kendők, abroszok díszítése pecsételéssel.
Február: Ellentétek. A vonal és a folt ellentéte, színellentétek: Firkarajz
Firkált felületen, vastagon író filctollal felismerhető formákat (virágokat, fákat, halakat, embereket) különítünk el, az alapot egységes folttal fedjük. A kivitelezésnél azt tapasztaljuk majd, hogy az óvodások közül még sokan nem nőtték ki teljesen az önfeledt firkálás örömét, jó lehetőség ez az örömteli tevékenység felidézésére és magasabb szintű, immár irányított hasznosítására.
Március: A ritmus szerepe jelenetek, események ábrázolásánál, a ritmus különböző formáinak megfigyelése közvetlen környezetünkben
Itt a tavasz, Képregény készítése. A képregény olyan egymáshoz kapcsoló jelenetek ábrázolása, amelyen ismétlődnek szereplők, motívumok, tárgyak, képelemek. Kedvenc témái ezek az óvodásoknak, kisiskolásoknak, egyben jó alkalom a visszatérő motívumok, formák, színek ritmusának a tanulmányozására is.
Április: A hideg és meleg színek kifejező ereje, új technikák, ábrázolási lehetőségek bevezetése
Az alap (hideg, meleg vagy semleges színű) megválasztásának jelentősége egy feladat, téma alapján
A hideg-meleg színek ellentéte szinte minden szabadon választott feladaton megfigyelhető, de készíthetünk külön olyan témákat is, ahol egy általunk választott ellentétpár (kék-sárga, vörös-zöld) dominál.
Aszfaltrajz a szabadban. Már a 3-4 éves kisgyerek is élvezettel rajzol a betonra, járdára krétával különféle alakokat, virágokat, állatfigurákat, de a nagycsoportban érik igazán oda, hogy ne csak széteső képelemeket, hanem adott keretben akár egységes jelenetet ábrázoljon, és ennek a képességének birtokában aszfaltrajz versenyeken vegyen részt.
Május: A természet megfigyelése utáni rajz
Olyan témát, feladatot választunk, amelyet az óvodások jól ismernek, naponta látnak és fel tudják idézni az ábrázolt tárgyak, személyek jellemzőit. Nem valódi természet utáni rajzról van szó, hiszen az életkori sajátosságok ezt még nem teszik lehetővé.
Ajánlott feladatok: Virágok, Édesanyám, Kedvenc időtöltésem, Önarckép, Kedvenc játékom, Az én kutyám, macskám, aranyhörcsögöm, Az én szobám, A házunk, gépkocsink, Az iskolánk. A feladat, téma megbeszélése után szabadon választott eszközökkel látunk hozzá a téma kivitelezéséhez, minden hasonlóságot, valósághű elemet megdicsérünk, kiemelünk, hiszen ezek alapos megfigyelése, visszaadása, ábrázolása a cél.
Június: Ismétlés, összefoglaló
Közösen átnézzük, megbeszéljük az év folyamán létrehozott érdekesebb, sikerültebb munkákat, amelyekből a kézműves tárgyakkal együtt, közösen tárlatot rendezünk. Fontos, hogy az elrendezés igényes, esztétikus legyen és a csoport valamennyi tagjának a munkái szerepeljenek rajta.
Milyen ismeretekkel rendelkezik képzőművészeti nevelésből a gyerek az óvoda végeztével?
Sok múlik azon, ki irányította, ki foglalkozott vele. Fontos az alapelemek, anyagok, technikák, színelméleti alapfogalmak ismerete, de a legfontosabb, hogy örömmel, önállóan, kreatívan, egyéni módon oldja meg a feladatait, vegyen részt a csoportos tevékenységekben, az eszközök kiosztásában, összegyűjtésében, a takarításban, a terem díszítésében, tudja értékelni a csoporttársai és a saját eredményeit. Ismerje fel az értékeket, a szépet a népművészetben, iparművészetben, képzőművészetben. Becsülje közvetlen környezete esztétikai értékeit és saját munkákkal járuljon hozzá ezek szebbé tételéhez.
A gyakorlat azt igazolja, hogy az alapismeretek, elméleti tudás hiánya könnyen pótolható az előkészítő, elemi osztályokban, de a könnyű eredményekhez, másoláshoz, kifestő könyvekhez, sablonokhoz, érdektelen, közömbös nevelőkhöz szokott tanulók átnevelése, helyes útra térítése már jóval nehezebb feladat.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mai világban azt sem, hogy a gyerekek nem csak festékkel, filctollal, ceruzával rajzolnak, festenek, írnak, hanem gyakran számítógéppel, táblagéppel is. Az óvoda, iskola alapvető feladata, hogy az otthon, a mindennapi életben szerzett ismereteket, tudást beépítse abba a törzsanyagba, amelynek alapozása, formálása, bővítése intézményes keretek között zajlik.
