A Művészeti Lexikon (Budapest, Győző Andor kiadása, 1935), Művészettörténeti ABC (Terra Kiadó Budapest, 1961.), valamint Végh János (szerk.) Középiskolai Művészeti Lexikon (Corvina Kiadó, Budapest, 2000.) alapján állítottam össze.
ablakosztó: kőkeretes ablakok szintén kőből készült függőleges eleme
absztrakt művészet: tárgy nélküli művészet, a természetelvű ábrázolásmóddal szembehelyezkedő festészeti-szobrászati törekvés
agyagművesség: keramika, az égetett agyagot nyersanyagul felhasználó ősi mesterség
akantuszlevél: a medvetalpfű, gyomnövény stilizált levele
akropolisz: az ókori görög városok magaslaton elhelyezett erődítménye, fellegvár
alkalmazott grafika: többnyire a nyomdaiparhoz kapcsolódik
altemplom: középkori templomok szentélye alatti rész, ereklye őrzésére, temetkezési helyként használták
antik művészet: az ókori görög és római kultúra része, az európai művészet megtermékenyítője
arabeszk: stilizált növényi ornamentika
aranymetszés: matematikailag kiszámított, tökéletesnek tartott arány valamely egész és annak részei között
archaikus művészet: valamely művészeti stílus korai fázisa
atlasz: izmos, általában görnyedt férfiszobor, épületdísz, a görög-római mitológia Földet tartó óriása nevéből
avantgárd: avant-garde, élcsapat
bábos korlát: mellvéd, vagy korlát, amely fedőlemezét hengeres kőbábok tartják
baldachin: textilből készült, az ókorban fontos személyek feje fölött tartották
babtisterium: keresztelőkápolna
barokk: 16. század vége, 17. század eleje. Stílusirányzat, amelyet mozgalmasság, dinamizmus, pompa jellemez, az ellenreformáció művészetének is nevezik
bazilika: hosszanti elrendezésű épület kiemelkedő középtérrel, apszissal, vagyis félkör alakú végződéssel. Templomoknál az apszis az oltár helye.
béllet: a fal vastagságából kialakított, befelé szűkölő, lépcsőzetes kapu-, illetve ablakkeret.
belsőépítészet: lakberendezés
boltív: falra vagy más függőleges támaszra kőből vagy téglából épített áthidaló, összekötő elem
bőségszaru: nagyméretű szarvforma, dúsan megrakva becses, értékes dolgokkal
brokát: nehéz selyem, arany-, és ezüstfonállal gazdagon díszített textília
cella: antik templom fallal övezett, csak a bejáraton át fényt kapó tere az istenszoborral
Cinterem: temető régies neve
citadella: olaszul fellegvár
copf: a barokk stílus késői, klasszicizáló változata
corpus: a megfeszített Krisztus teste szobrászati alkotásokon
Corvina: Mátyás királynak a budai várpalotában elhelyezett könyvtára
csarnoktemplom: bazilikális elrendezésű templom
csegely: gömbháromszög, a kupoláknál alkalmazzák, átmeneti építészeti forma
csehboltozat: kupola
csontház: kápolna föld alatti része, ide helyezték a temetőből időről időre kihantolt csontokat
csúcsív: gótikus boltív
dadaizmus: anti művészet, a 20. század elején a hagyományos esztétikai normák radikális szétzúzásáról szóló irányzat
datálás: egy műalkotás keletkezési idejének a megállapítása
design: kicsit leegyszerűsítve ipari formatervezés
diadalkapu: eredetileg győztes római hadvezér vagy császár tiszteletére emelt kapu, amelyen keresztült a vezető személyiség a katonáival bevonult a városba
dicsfény: glória, nimbusz, fénykoszorú
dolmen: óriási kőtartókra fektetett kőlap, őskori, új kőkori építmény
dóm: Isten háza, nagyobb templomokat, székesegyházakat neveznek dómnak
dombormű: a szobrászat egyik ága, a formák az alapsíkból csak részben emelkednek ki
donátor: egyházi műalkotás adományozója
drótzománc: rekeszzománc
dzsámi: gyülekezőház, magas rangú mohamedán templom
Ecce homo: íme, az ember, Krisztus kínszenvedésének egyik jelenete
Egyszarvú: unikornis, fantázialény a homlokából kinyúló egyenes szarvval
Eklektika: régebbi korok, vagy művészek stílusai között válogató művészet
életfa: az élet szimbóluma, az ókori babiloni művészet óta gyakran felbukkanó ábrázolás, általában stilizált növény, mellette vigyázó állatokkal
életkép: a mindennapi életből ellesett ábrázolás, más néven zsánerkép
emlékmű: szobor, oszlop, síremlék, épület, amely egy személyre, eseményre emlékezteti az utókort
empire stílus: a klasszicizmus egyik irányzata
épületi plasztika: az épületet díszítő, azzal összefüggő szobrászati alkotás
Épületkerámia: épületek homlokzatát díszítő kerámiák; csempék, szegélydíszek, párkányok, mázas cserepek, tetődíszek gyűjtőneve
Ereklyetartó: szentek földi maradványait őrző díszes tárolók, főleg ötvösmunkák
Erődtemplom: kisebb települések fallal, védőművekkel övezett temploma
Evangélista-szimbólum: Jánosnak a sas, Máténak az angyal, Márknak az oroszlán, Lukácsnak a tulok a jelképe, szimbóluma
ex libris: könyvben a tulajdonost jelölő grafikai lap
expresszionizmus: az első világháború után elterjedő, drámai, erős érzelmi telítettségű stílusirányzat a képzőművészetben
Fájdalmas anya: Mater dolorosa, Szűz Mária ábrázolása
fakszimile: a csinálj hasonlót kifejezésből eredő elnevezés, az eredetihez teljesen hasonló másolatok készítése
faktúra: kép, ritkábban szobor vagy dombormű felületének a megmunkálására utal
falfestészet: a festészet legősibb technikája, freskó (nedves falra), secco (száraz falra), mozaik, sgraffito
faloszlop: féloszlop, háromnegyed oszlop
falpillér: falból kiugró, általában négyszög keresztmetszetű szerkezeti elem az építészetben
fametszet: sokszorosító grafikai eljárás, legfontosabb elme a nyomódúc, vagyis a falapba vésett rajz
fazekasság: agyagművesség
fejezet: oszlopfő, oszlop, féloszlop, falpillér plasztikus díszítésű, kiemelkedő része
félkörív: boltív
fémjegy: ötvösjegy
fenékbélyeg: kerámiatárgyak alján látható készítői jelzés
festőkés: spatula, festék felkenésére, levakarására használják
fiatorony: toronyszerű díszítőforma, a gótika előszeretettel alkalmazta
fibula: a felsőruházat összekapcsolására használt tű, már a bronzkorban létezett, később ékszerként is viselték
fogadalmi tárgy: kegyhelynek adományozott, a fogadalom beváltását bizonyító (viasz, ezüst, arany) tárgy
fogazatdísz: a fogazathoz hasonló hasábok díszítősávja
formatervezés: industrial design, ipari formatervezés, hatékony, esztétikus, pragmatikus formák tervezése a feladata
Fórum: az ókori római városok központi piactere
főpárkány: koronázópárkány, koszorúpárkány, általában díszesebb, nagyobb a többi párkánynál, jobban előreugrik az épületek homlokzatán
Fríz: nagyobb felület, vagy a homlokzat felső részének lezárásához, elválasztásához tartozó vízszintes sáv. Díszítheti ornamentika: futókutya, meander, palmetta, fonatdísz, füzérdísz, pártadísz, ívsor, tárcsasordísz, levéldíszek stb.
fuga: hézag
Funkcionalizmus: a múlt századfordulón célszerű, a funkciónak megfelelő formák kialakítására törekedő irányzat az építészetben, formatervezésben
futókutya: frízmotívum, formailag előrebukó hullámokra emlékeztet
futurizmus: művészeti irányzat a 20. század elején, dinamizmust, mozgást, lendületet, sebességet sugall, ezt ábrázolja
füzérdísz: girland, virágok, gyümölcsök, lombok az alkotóelemei, általában dombormű formájúak
galéria: folyosó, oldalra is nyitott közlekedő tér
gemma: vésett vagy faragott felületű drágakő
geometrikus absztrakció: olyan absztrakt művészet, amely mértani formákból építkezik
giccs: álművészi produktum, olcsó szépség, üres érzelmesség jellemzi, általában a haszonszerzés vágyával készül
gobelin: szövött és hímzett képek, kárpitok
Gótika: a középkor nagy stíluskorszaka, az építészetben a csúcsív, a bordás keresztboltozat, a támpillérek alkalmazása jellemzi. Az ablakok nagyobbak, a terek egységesebbek, világosabbak, a díszítés gazdagabb itt, mint a romanikánál.
Gresham-kör: a nagybányai iskola hagyományait újraélesztő kör, társulat, posztnagybányai iskolának is nevezik, a múlt század harmincas éveiben jött létre. Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egri József, Ferenczy Béni, Berény Róbert voltak az irányzat jelentősebb képviselői, lírai festőiség, figuratív ábrázolás, a hagyományok tisztelete a jellemzői.
gouache: fedőfesték, a vízfestékhez hasonló festőanyag
gráciák: a görögöknél a báj és a vidámság istennői
grafika: tágabb értelemben a rajz művészete, szűkebb értelmezésben a sokszorosító eljárásokról, technikákról szól
gravírozás: vésés
groteszk: mai értelemben természetellenes, démonikus, abszurd
hajó, templomhajó: a hívek helye a templomban
haláltánc: késő középkori ábrázolás, amely a halál elkerülhetetlenségére emlékezteti a nézőt
happening: improvizált előadás, rendezője, vezetője, szereplője maga a művész, de sok esetben a néző is az események aktív résztvevőjévé válhat.
harangláb: tornyok nélküli templomok előtt álló szerkezet, amelyre a harangot függesztik
harangtorony: campanile, a templomtól független torony a harang számára, az olasz építészetben igen gyakori
herma: a középkorban mellszobor alakú ereklyetartó
hétágú gyertyatartó: menóra, kicsinyített formában, jelképként bekerült a zsidó otthonokba is
hidegtű-eljárás: mélynyomásos grafikai eljárás, közvetlenül a rézlemezbe karcolt rajz alapján készül a nyomat
hieroglifa: óegyiptomi írásjel, rendszerint egy szót, fogalmat jelentett
hímeskő: a mozaikművészet megújítása, modern változata
hiperrealista: jórészt fotók alapján készített, a valóságot, illetve annak kiragadott elemeit pontosan utánzó művekre használják ezt a kifejezést
historizmus: a 19. század közepétől a régi korok művészetét felújító stílusirányzat
homlokzat: az épületek külső felülete, ritka kivételektől eltekintve a főbejárat helye, az épület megjelenésének legfontosabb eleme
horogkereszt: szvasztika
huszártorony: a templomok tetőgerincén kiemelkedő kicsi, karcsú tornyocska
idealizálás: a megnemesített, megszépített valóság ábrázolása
idol: általában a törzsi kultúrák egyszerű istenség ábrázolása
ikebana: a virágrendezés művészete
ikerablak: közös keretbe foglalt páros ablak
ikeroszlop: ikerpárból, ritkán négy oszlopból álló támasz
ikon: vallásos kép az ortodox egyházban, szigorú szabályok, előírások alapján készül
ikonográfia: a középkor vallásos művészete sok fogalmat próbált a legtöbbször írástudatlan nézőkkel közölni, a szentek, jelenetek bemutatásában, felismerésében segített az ikonográfia, amely lényegében a megjelenítéssel foglalkozó tudomány
ikonosztázion: szentélyrekesztő a keleti rítusú templomokban, amelyen a szentképek, jelenetek pontos, meghatározott sorrendben sorakoznak
imazsámoly: a térden állva végzett imádkozást szolgáló bútordarab
impresszionizmus: a pillanatnyi benyomások, a természet színes gazdagsága ábrázolásának, a fényhatásoknak a művészete, a 19. század második felében alakult ki Franciaországban és terjedt el a későbbiekben világszerte
indadísz: növényi indák stilizált megjelenítésével létrehozott díszítés
iniciálé: régi kódexek és nyomtatott könyvek díszes kezdőbetűi
installáció: berendezést jelent, ugyanakkor modern művészeti irányzat, egy adott térnek tárgyakkal való berendezése a művész által
intarzia: faberakás, famozaik
iparművészet: elsősorban gyakorlati tárgyak tervezésével foglalkozik, ezeknél fontos szerephez jut az esztétikus megjelenés is
Isten szeme: fénysugarak nyalábjába helyezett, egyenlőszárú háromszögből kitekintő szem
iszlám művészet: a mohamedán vallású népek művészetének összefoglaló elnevezése
ívmező: az ív vonala és a vállvonallal határolt felület, ezt általában befalazták, majd festették, illetve domborművel töltötték ki.
ívsor: vak félkörök sora, általában párkány alatt, a román kori építészetre jellemző
jáde: gyémánt keménységű ásványok (nefrit és jadeit) közös elnevezése
jelenetes oszlopfő: figurális díszítésű, egy szent legendát vagy annak részletét mutatja be
Jó pásztor: vállán bárányt vivő pásztor alakja Jézus ábrázolásaként jelenik meg
Jugendstil: szecesszió
kagylódísz: stilizált kagylókból kialakított dísz, elsősorban fülkék felső lezárására használták
kalligráfia: a szépírás művészete
kálvária: Krisztus kereszthalálának ábrázolása, illetve a keresztút
kannelúra: függőleges homorulat az oszloptörzs felületén
kaputorony: kapu fölé emelt, azt magába foglaló, a bejárat védelmét fokozó építmény
Karikatúra: komikus, szatirikus képzőművészeti ábrázolás
Kárpit: bútorok szövetborítása, ez szövött vagy hímzett textília is lehet
Kartus: díszes, keretező forma címer, felirat befogadására
Katafalk: fontos személyiség ravatalához tartozó építmény
Katakomba: földalatti üregekből kialakított folyosórendszer, az üldözött keresztények temetkezési, majd gyülekezőhelye
Katedra: püspöki trón
Kazetta: míves doboz, illetve négyszögletesen kertelt mezőket alkalmazó díszítés, pld. kazettás mennyezet
kazula: miseruha
kegykép: olyan egyházi kép, szobor, amelyet csodatevő hatalmáért tisztelnek
kehely: ötvösművű liturgikus edény
kékfestés: textilnyomó technika
kentaur: csodalény a görög mitológiából, félig ló, félig ember
képrombolás: mozgalom Bizáncban a 8-9. században az egyházi figurális ábrázolások ellen. Ikonokat és mozaikokat pusztítottak el
képzőművészet: építészet, festészet, szobrászat, grafika, iparművészet, olyan művészeti ágak, amelyek szemmel láthatót és maradandót alkottak
kerengő: a kolostor négyszögletes udvarát övező, fedett, oldalt nyitott folyosó
Keresztelőkápolna: babtiszterium, ez a 13. század előtt gyakran önálló építmény volt a templomok mellett
Keresztelőkút: a kereszteléshez használt templomi berendezés, kőből, bronzból készült, néha fedeles víztartó
Kerub: angyal
kínaezüst: alpakka
kinetikus: mozgó alkotások, nagy szerepe van ezeknél a fény- és hangeffektusoknak is
kisplasztika: kicsiny méretű szobor
klasszicizmus: klasszikus példaképeket követő művészeti irányzat a 19. századból
kockaszobor: az óegyiptomi művészet jellemző szobortípusa
kódex: még nem papírra készült, kézzel írt könyv
kollázs: ragasztott kép vagy kép gazdagítása ragasztott részletekkel
kollonád: vízszintes lezárású, nyitott oszlopsor (pld. Róma, Szent Péter tér)
kolorit: egy festmény szín együttese
kolosszus: az életnagyságot többszörösen meghaladó szobroknak az elnevezése
kompozíció: a művészeti alkotás szerkezete, felépítése
koncept art: fogalmi művészet, konceptuális művészet
konstruktivizmus: absztrakt művészeti irányzat, matematikai, logikai alapokra helyezett képi rendszereket alakít ki
kontraposzt: az álló alak egyensúlyát, nyugalmában is érezhető mozgáskészségét megjelenítő elrendezés
kontúr: körvonal
koronázási jelvények: korona, jogar, országalma, fegyver, palást stb.
Koronázó párkány: főpárkány
kovácsolás: izzó fémtárgyak formálása kalapácsütésekkel
kőbáb: bábos korlát része
kőrács: mérmű, kőből faragott díszítmény, geometrikus, a gótikus építészet jellemző eleme
körkép: egy henger palástjának belső oldalára készített festmény
körtemplom: kör alaprajzú templom
körvonal: kontúr
Kreml: a fellegvár orosz elnevezése
kripta: templomhoz tartozó, általában földalatti temetkezési hely
kubizmus: a természeti látvány motívumait mértani jelekké alakító irányzat a képzőművészetben
kupola: központos teret fedő boltozat elnevezése
küllős ablak: rózsaablak
lambéria: faburkolat
land art: ember és környezete kapcsolatát vizsgáló irányzat, képviselői a természetet alakítják, a kiállítható, eladható műalkotások felszámolására törekszenek
lavírozás: tollrajz „elmosása”
légperspektíva: a messze látszó táj ábrázolásánál a mélységérzet növelésének eszköze
levonat: bármely grafikai eljárással készített nyomat elnevezése
linóleummetszet: magasnyomású grafikai eljárás, a fadúcot az olcsóbb, könnyebben megmunkálható linóleum helyettesíti
litográfia: kőnyomás
liturgikus színek: az egyházi szertartás jellegére utaló színek
lóhereív: boltívforma
lovagterem: várak nagyobb méretű, reprezentatív fogadóterme, általában az emeleti részen helyezkedik el
madártávlat: perspektíva felülnézetből, ahogyan a madár látja
