Általában az elemi iskolai oktatás egyik legtermékenyebb, legaktívabb időszaka a második, harmadik osztály. Ekkorára az osztályközösség már kialakult, a tanulók ismerik a feladataikat, tudják, hogy kire, miben számíthatnak és tisztában vannak nemcsak a rendelkezésre álló anyagok mennyiségével, minőségével, hanem az elvárásokkal is.
A tanulók otthonosan mozognak az osztályteremben és pontosan tudják azt is, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges a feladat elvégzéséhez, hol kezdődik a fegyelmezetlenség, mások zavarása. Ismerik a munkahangulat fogalmát, örömeit, büszkék a teljesítményeikre és a sikertelen kísérletek újabb próbálkozásokra ösztönzik őket.
Mindez természetesen csak akkor következik be, akkor igaz, ha az előző években jól irányított, pontos célokat követő, eredményes munka zajlott az osztályban. Többek között ezért a hangulatért, ezekért az eredményekért érdemes megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy megfelelő feltételeket, témákat, anyagokat, segítséget biztosítsunk a folyamatos munkához.
Szeptember: Bevezető, ismétlés, az anyagok számbavétele, új anyagok gyűjtése, beszerzése, rendszerzése
A fentiek mellett magától értetődően kipróbálunk, elkészítünk néhány dolgot, beszélgetünk az előző év témáiról, sikereiről és az osztályra váró feladatokról. A konkrét témák megválasztásában a nevelőnek elég nagy választék áll a rendelkezésére, nagyobb az esély a sikerre, ha olyanokat javasol, amelyek eleve felkeltik tanítványai érdeklődését.
Az évszakok, ünnepek, a korosztályra jellemző sajátosságok, a földrajzi adottságok, népművészeti hagyományok figyelembe vétele mellett ez sem elhanyagolható szempont.
Október: Természetes anyagok: gesztenye, levelek, csigák, csuhé
Tulajdonképpen a már óvodáskorban elkezdett ismerkedést folytatjuk, új technikákkal, ötletekkel, anyagokkal (csuhé, csigák), igényesebb kivitelezéssel, új anyagok, ragasztók, témák bevezetésével színesítve a tevékenységünket.
November: Origami (béka, versenyautó, felfújható labda)
Tapasztalataim szerint ez a kisiskolások számára különösen kedvelt tevékenység a papír hajtogatása, annyira belelendülnek az első próbálkozások sikereibe, hogy alig lehet leállítani őket. Egyetlen alkalommal csak egy tárgy hajtogatásával foglalkozzunk, mert különben összezavarjuk a tanítványainkat. Az alapfogalmakat, mozdulatokat már rég tisztáztuk, ezért a továbbiakban igényesebb feladatokat is megoldhatunk.
Természetesen itt sem nem árt betartani néhány alapszabályt:
- Minden alkalommal az osztállyal együtt, szakaszosan dolgozunk, a lépéseket a padokkal szemben, felemelt kezekkel mutatjuk be, hogy közben figyelhessük a munka menetét, indokolt esetben segíthessünk. Ehhez rutinra van szükség, a legjobb, ha tükör előtt gyakoroljuk be a mozdulatokat.
- Ha valaki elmarad, segíteni kell, hogy behozza késését, mert különben az egész környezetét zavarni fogja. Személyesen is segíthetünk, de felszólításra ezt a tanuló szomszédjai is megtehetik.
- A bemutatás általában minél kevesebb szóval, magyarázattal zajlik ugyanúgy, ahogyan a kivitelezés is.
- Minden tárgyat legalább kétszer egymásután hajtogatunk, de ha szükséges, ezt háromszor-négyszer is megtehetjük, a lényeg, hogy a végén mindenki boldoguljon.
- A hajtogatott tárgyakból minden alkalommal megőrzünk egy példányt, hiszen ezeket kibontva bármikor újra tisztázhatjuk a szükséges lépéseket. Az origami közkedvelt tevékenység, játék, de ha időnként nem gyakoroljuk, nem ismételünk, könnyen elfelejthetjük a kivitelezéshez szükséges lépéseket
- Egy kartonlapra készíthetünk fázishajtogatásokat, ezek segítségével még jobban megjegyezhető az elkészítés menete.
- A hajtogatáshoz közönséges írópapírt használunk, ez sok színben megtalálható a kereskedelemben. A karton jobb tartást kölcsönöz a munkáinknak, de ezt jóval nehezebb hajtogatni, elemi iskolai osztályokban elkerülném ezt az anyagot. Használhatunk viszont újságpapírt, képes magazinok lapjait is.
- Sohasem egy tárgy hajtogatása a cél. Ez csupán egy alapelem, amelyet a későbbiekben, díszítünk, beépítjük képzőművészeti kompozíciókba, felhasználjuk csoportos feladatoknál.
December: Újabb ötletekkel, tárgyakkal bővítjük az ünnepekhez kötődő feladatokat. Adventi koszorút készítünk (09), a béka hajtogatásának egyik köztes, csökkenő méretben kivitelezett formájából fenyőfát alakítunk (10), készítünk feltekert papírcsík díszítéssel üdvözlőlapot (11)
Január: Mesterséges anyagok, puffancs (pufulec), kétszersült (keksz)
A puffancs fűzéséről, ékszerek készítésétől már esett szó korábban, az óvodáról szóló fejezetben. Ennek az anyagnak van egy jól kiaknázható tulajdonsága, ha benedvesítjük a végét, akkor tapad, több darabot összekapcsolva emberi alakokat, térformákat alakíthatunk belőlük (13). Ezek természetesen elég sérülékeny kompozíciók, de nem az örökkévalóságnak készítjük őket és fotókon bármikor megőrizhetjük az eredményeket.
A kétszersült, keksz is remekül felhasználható anyag kézműves tevékenységeken, hiszen festhető, ragasztható, a gyári mintázata alkalmassá teszi mesebeli házikók készítésére (14,15). Ragaszthatunk rá papírt, perecet, rajzolhatunk a felületére filctollal, alkalmas csoportos feladatok készítésére, elég időtálló anyag. Általában karton alapra, hullámpapírra rögzítjük közönséges papírragasztóval, de használhatunk hideg enyvet (aracet), vagy bármilyen más ragasztót is. Sokan kézműves tevékenységeken, két oldalon tapadó ragasztószalagot használnak a különböző felületek díszítéséhez.
Február: Újrahasznosítható anyagok
A WC papír guriga felhasználásáról már az óvodai feladatoknál is sok szó esett, de akkor még nem használtunk kávészemeket a díszítésére.
Hogyan lehet a gurigákból különféle színű, díszítésű, méretű fákat készíteni? Erre ad választ a 17-es számú felvétel.
Újrahasznosítható anyag az újságpapír, amelyből hajtogatással, ollóval és befőttes üveghez használatos gumival többek között lovacska is készíthető. Ezek a gumikarikák különben nagyon olcsón beszerezhetőek és számos helyen, feladat kivitelezésénél használhatjuk őket eredményesen.
Március: Gyurmabábuk, gyümölcsök
A gyurmázás, agyagozás, só-liszt gyurmázás is a visszatérő tevékenységek egyike az elemi iskolai osztályokban, ezen a területen még a negyedik osztályban is találhatunk olyan megoldásokat, lehetőségeket, amelyek igazolják a létjogosultságukat.
Április: Húsvéti tojástartók, ajándékdobozok
Húsvétra készíthetünk díszes dobozokat a tojásoknak, vagy ajándékdobozokat (21), amelyeket újdonságként saját készítésű bojtokkal ékesíthetünk (22,23)
Május: Kompozíciók különböző zöldségekből
Ahogyan az a 24, 25 szám alatti ábrákon is látható, a zöldségekből is lehet különböző alakokat komponálni gyufaszálak, fogpiszkálók segítségével. Ezek nem tartós anyagok, nehezen tárolhatóak, megpenészednek, de fotók formájában a munkánk eredménye, illetve annak tanulságai, az eredeti ötletek megőrizhetőek. Ezt a témát korábbi feladatokkal, kövek festésével (26) vagy magvakból készült kompozíciókkal (27) is kiegészíthetjük ebben a hónapban.
Június: Ismétlés, az évzáró tárlat megrendezése, a megmaradt anyagok, eszközök mentése
Ha a fenti feladatok 50-60 százalékban teljesítettük, sikeres évet mondhatunk magunkénak és emelt fővel kezdhetünk majd a harmadik osztályos feladatokhoz.
Az nem véletlen, hogy a képanyagban szerepeltetem a kisiskolások fotóit, akik legnagyobb része személyes ismerősöm. Ezt azért teszem, hogy tudatosítsam, a gyermek, a tanuló valamennyi tevékenység főszereplője, érte vannak a feladatok, a tárlatok, miattuk készítünk ajándéktárgyakat, díszítést, mindent.
Ha az eszközök rendezése közben találunk az iskolatejtől maradt szívószálakat, azokból rövid idő alatt csoportos munkát rögtönözhetünk (28), vagy szemléltetőket készíthetünk a mértani alakzatok, testek tanításához.
Mit tud a tanuló kézművességből a második osztály végén?
Mint láttuk, olvastuk számos új anyagot, témát, technikát ismer meg ebben az évben is, tudását, ismereteit számos iskolai és iskolán kívüli tevékenységben tudja kamatoztatni. Ezek mérhető, nyomon követhető gyarapodások, de még náluk is sokkal fontosabb, hogy a kézműves tevékenységek kreatív, kezdeményező embert formálóak. Az a velünk született állandó érdeklődést, kíváncsiságot tarthatjuk ébren a segítségével, amely megítélésem szerint a legnagyobb, legfontosabb emberi értékek egyike.
KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉG, HARMADIK OSZTÁLY
BEVEZETŐ
Tapasztalataim szerint a helyesen, türelemmel, szeretettel és felkészüléssel irányított osztályok számára hosszú ideig fontosak maradnak a kézműves tevékenységek, az egyik legkedveltebb, legjobban igényelt órákká válhatnak. Ilyenkor történik meg az a csoda, hogy sokan még szünetben is az elkezdett munka folytatását választják a játék, kikapcsolódás helyett. Mindebből mit tanulhatna a többi tantárgy, kolléga? Rengeteg dolgot, többek között azt, hogy az izgalmas, a tanulók számára hasznos, emlékezetes tevékenységek sokkal több előkészítő munkát, erőfeszítést igényelnek, mint egy átlagos lecketerv elkészítése, vagy néhány rögtönzés kijavítása.
A harmadik osztályban is környezetünk anyagaival, tárgyaival ismerkedünk, új eljárásokat, technikákat tanulunk, alapvetően nagy hangsúlyt fektetünk az elkészült munkák egyediségére, a kreativitásra, bővítjük a felhasznált anyagok sorát és csoportos tevékenységekkel erősítjük a csapatszellemet.
Szeptember: ismétlés, az anyagok, előző évi munkák számbavétele, felkészülés a harmadik osztályos feladatokra
A tavalyi év végén gondosan tartalékolt anyagok, néhány megőrzése méltónak tartott tárgy, az elektronikus formában tárolt fotók, változatos és érdekes kiindulópontokat kínálnak az ismétlésre, amelynek jó lenne megőrizni a spontán jellegét. Ez azt jelenti, hogy mutassunk be minél több tárgyat, technikát, anyagot a közös asztalnál, de ezek mellett adjunk lehetőséget arra, hogy tanítványaink minél nagyobb számban bekapcsolódhassanak a beszélgetésbe, elmondják, hogy mi tetszett nekik és mit kedveltek kevésbé, mit miért tartanak hasznosnak a tanultakból és mi az, ami a továbbiakban is foglalkoztatja, érdekli őket. Minderre, azért van szükség, mert a beszélgetés segíthet az évi munkatervünk összeállításában is.
Sokan azt hiszik, hogy könnyű dolga van annak, aki képzőművészeti nevelést, kézművességet tanít, mert a tanulók szeretik ezeket a foglalkozásokat. Tévhit ez is, mint annyi más, hiszen a spontán érdeklődés nem örök időkre adott, hanem annak folyamatos fenntartása komoly erőfeszítéseket igényel. Ez a megállapítás különben kivétel nélkül minden tantárgyra érvényes, valamennyit meg lehet szerettetni érdekes, hasznos, mozgósító tevékenységekkel, és valamennyit meg lehet utáltatni a lusta, közömbös, rutinszerű pedagógusi magatartásmóddal.
Október: Természetes anyagok
Ezek közül elsősorban jó, ha azokat használjuk októberben, amelyek könnyen begyűjthetőek, és amelyeket nagyon hosszasan nem érdemes tárolni, mert penészedhetnek, szétporladhatnak.
Itt elsősorban a csuhéra, levelekre, zöldségekre, tökre gondolok. Az első kép levelekből készült kompozíció, a második és a harmadik a csuhé felhasználási módjaira ad ötleteket.
Sokan panaszkodnak, hogy nincs anyaguk a mintázáshoz, ezért dolgoznak csak gyurmával, esetleg só-liszt gyurmával. Sár viszont akad mindenhol (04,05) és abból is nagyon sok minden formálható, gyúrható. Tény, hogy közben kicsit többször kell kezet mosni, de ez a legtöbb helyen megoldható. Természetesen nem úgy, hogy óra közben, egyenként rohangálunk a mosdóba, ahol rövid időn belül mindent besározunk, hanem egy műanyag lavór vízzel, néhány benedvesített textil darabbal, amelyeket munka után a szemétbe dobunk.
November: Mesterséges anyagok: üveg, puffancs, só-liszt gyurma
Folytathatjuk a mesterséges anyagokkal, azok alkalmazási, díszítési lehetőségeivel a tevékenységeinket. Ezúttal az üvegfestést (06) szemléltetem. Ha kevés hideg enyvet (aracet) keverünk a temperához, a díszítés kevésbé kopik, tartósabb lesz.
A 07-es képen a pillangót színezett puffanccsal díszítettük (a pont, mint díszítő elem, ritmus).
Ide sorolható a kétszersültön, gyöngyön, csőtésztán kívül még nagyon sok minden, többek között a só-liszt gyurma is. Ez a fotó (08) azt jelzi, hogy a legjobb, ha a gyurmát az osztály előtt, a tanulókkal közösen készítjük. A látott, tapasztalt, átélt dolgok sokkal tartósabbak az elmesélteknél.
December: Ünnepi díszítések, ajándékok, képeslapok
Harmadik osztályban sem feledkezünk meg az ünnepekről, és arról sem, hogy évente illik újítani. Vegyes anyagokkal dolgozunk, ezek a témák akár időszakos ismétlésként is felfoghatóak.
A kereszt (10) gyufaszálakból készült (újrahasznosítható anyag), a képeslap maradék színes papírokból (11), a karácsonyi dísz a hóemberrel papírtányérból, amelyet szalvétával vontunk be és természetes anyagokkal díszítettünk (12). A 13-as felvétel egy ünnepi asztali dísz készítéséről tudósít.
Január: Újrahasznosítható anyagok
Rendkívül változatos lehetőségeket kínáló, gazdag, szinte kimeríthetetlen területről van szó. A 14-es képen textildarabkákból készült csendélet látható, a 15-ös kép teljes egészében ceruza hegyezékből készült.
A 16-os képen WC papír guriga látható, amelyet pamutszállal fedtünk, illetve díszítettünk.
Nagyon kedvelt tevékenység a sodrott szalvéta, WC papír, papírtörlő, krepp papír darabkákból készített képek (17), de az iskolatejhez adott szívószálakból is érdekes kompozíciók készíthetőek (18).
Február: farsangi álarcok, csoportos feladat
Februárban készíthetünk kartonból, papírtányérból festett, krepp papír díszítésű álarcokat (19-21), amelyekhez újrahasznosítható anyagokból tervezhetünk ruhákat.
Beiktathatunk egy csoportos feladatot (22,23) is. Kartondobozból, sodort krepp papír galacsinos díszítéssel akváriumot vagy valami hasonló tárgyat: tévét, kincses ládát, kirakatot, múzeumi tárolót készítünk.
Március: Természetes anyagok
A tavasz közeledtével elővesszük a tárolható, tartósabb természetes anyagainkat is. Dióhéjból kis kiegészítésekkel, festéssel állatfigurákat készítünk (24), a kartonból összeállított házakat magvakkal, száraz levelekkel, papírcsíkokkal díszítjük (25,26). Tökmagból, paszuly és borsószemekből csendélet készül (27), a kövekből alakos kompozíció jön létre (28) és végül, csak a tavaszias hangulat kedvéért száraz ágakból és pattogatott kukoricából virágzó faágakat (29) is készíthetünk.
Április: Origami, húsvéti előkészületek
Gyakoroljuk a papírhajtogatást, egyszerű tárgyakat készítünk (30-32), és ezeket felhasználjuk csoportos feladatok kivitelezéséhez is (33). Az utóbbi versenyszerűen is megoldható. Az osztályt két csapatra osztjuk, megválasztjuk a csapatkapitányokat, megadjuk a kivitelezésre szánt időt és ennek leteltével a tanulókkal közösen kiértékeljük, rangsoroljuk az eredményeket.
Húsvéti feladatként ezúttal díszíthetünk tojásformákat makarónival, magvakkal és ezeket felhasználhatjuk az osztály, folyosó ünnepi díszítésénél (34).
Május: Újrahasznosítható anyagok, fonalak
Pamutmaradékokból készíthetünk fonalrajzokat (35, 36), gyakorolhatjuk a fonás különböző módjait (37,38) és felhasználhatjuk díszítéshez a végeredményt (39). Természetesen varrni is tanulhatunk, ennek gyakorlásához nagyon sok, változatos lehetőség áll rendelkezésünkre.
Június: Ismétlés, tárlat, az eredmények kielemzése
Nincs nagy változás az előzményekhez képest a júniusi tevékenységeinknél sem. Az osztály tagjai kicsit érettebbek, önállóbbak lettek, egyre több anyagot, felhasználási, átalakítási lehetőséget ismernek és képesek igényesebb kivitelezésű, tartós munkák készítésére is. Kiegészítésként természetesen készíthetünk még egy könnyebb feladatot is, pl. egy repülőt pillepalackból és gyufás skatulyákból (40).
Mit tud kézművességből a harmadik osztályos tanuló az év végén?
Magától értetődő, hogy egyre több anyagot, technikát, alkalmazási módot ismer, de mint már említettem nem ez a legfontosabb. Lényeges, hogy érdekes, vonzó feladatokkal fenntartsuk az érdeklődésüket, kíváncsiságukat, értékeljük ötleteiket, újító bátorságukat még akkor is, ha a végeredmény nem mindig sikeredik tartósra vagy mutatósra, és ösztönözzük, jutalmazzuk azokat, akik a közös tevékenységekben vállalják a munka nehezét.
Ne feledjük egy pillanatig sem: kézműves tevékenységeket vezetünk, irányítunk, de ez csak eszköz, a cél a tanulók sokoldalú nevelése, felkészítése az életre, a tanultak hasznosíthatósága, tantárgyakon átívelő jellege.
KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK, NEGYEDIK OSZTÁLY
Minden ciklus zárása tulajdonképpen az eredmények számbavételének, rögzítésének, az éve, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem tanulunk új dolgokat, nem próbálunk ki eddig ismeretlen anyagokat, technikákat. A negyedik osztályban zajló tevékenységek egyrészt lezárnak egy nagyon fontos tanulási, tapasztalatszerzési szakaszt, másrészt egy új, magasabb szintű, a mindennapi valósághoz, a tudományokhoz közelebb álló tevékenység előkészítését is jelentik. A legfontosabb segítség, amelyet mindehhez tanítványainknak az ismereteken, tantárgyak közötti kapcsolatokon túl nyújthatunk, az örömmel végzett munka, felfedezés érzését, amely akár egy egész életre szóló útravaló is lehet.
szeptember: ismétlés, az anyagok számbavétele, kiegészítése, beszélgetés a múlt évi tevékenységek tapasztalatairól, eredményeiről
A tevékenység a már megszokott, lazának tűnő, mégis alaposan átgondolt, irányított keretek között zajlik, amelyen gondunk van nem csak az addigi megvalósítások, ismeretek felsorolására, hanem a különböző kifejezések megfelelő használatára is. Ezek a bevezető jellegű találkozások ezúttal sem zárják ki a konkrét feladatokat, amelyek ezúttal állhatnak a múlt évi munkák felújításából, kiegészítéséből, kijavításából is.
október: csuhé, zöldségek, levelek, magvak, kagylók (természetes anyagok)
Hatalmas család, a természetes anyagok családja, van miből válogatnunk. Akár a csuhét (01), akár a zöldségeket (02) vagy a leveleket (03) választjuk alapanyagként, fontos, hogy új elemeket, megoldásokat, ragasztó anyagokat is vezessünk be, ismertessünk, ezek igen fontos elemei a tanulásnak és ugyanakkor az érdeklődés fenntartásának is. A gyurma, vagy só-liszt gyurma alapba ágyazott magvakkal (04) igen változatos feladatok oldhatóak mag. Az alap, a margarinos doboz fedele újrahasznosítható anyag, a gyurma mesterséges anyag, a magvak természetes anyagok. A magvak ritmusos elhelyezésével a képzőművészeti nevelés és kézművesség közötti kapcsolatokat erősítjük. Magától értetődő, hogy a természetes anyagok kiválasztásánál a helyi adottságokat részesítjük előnybe, de ha tanítványaink a nyaralás emlékeként meglepik az osztályt egy doboz kagylóval, ezek felhasználásával akár képkeretet is készíthetünk (05).
november: keksz, gyurma, üveg, (mesterséges anyagok)
A fenti felsorolás természetesen csak szerény szelete a mesterséges anyagok népes családjának, de ezek tetszés szerint bővíthetőek, kiegészíthetőek (06-08). Az új anyagok bevezetésénél utalnunk kell ezek szerepére környezetünkben, a mindennapi életben is, ha van ilyen.
december: jó, ha ezúttal is fenntartjuk a decembert az ünnepváró tevékenységeknek (vegyes anyagok)
Az újítás, új anyagok, technikák, témák, eljárások használata, ezúttal is kötelező, a néhány reprodukált példa (09-12) jól szemlélteti azt, hogy a lehetőségeink szinte korlátlanok ezen a területen, meg a tantárgyak közötti kapcsolatokban is. Egy újrahasznosítható papírtányér, CD kapcsán ezer dologról eshet szó a kézművesség mellett, nagyszerű lehetőségek ezek ahhoz, hogy az iskolán kívül szerzett ismereteket leülepítve, rendszerezve a tanultak törzsanyagába építhessük. Ezek az ismeretek ugyanis a későbbiekben csak ebben a formában hasznosíthatóak.
január: szalvéta, WC papír guriga, gyufás skatulya, pillepalack, habszivacs, CD (újrahasznosítható anyagok)
A lehetőségeink végtelenül változatosak (13-20) és mindegyik alkalmat nyújt, kínál a környezetünkről szerzett tapasztalatok, ismeretek bővítésére. A felnőttek többsége, nem tudja mi a CD alapanyaga, miből készül a műszál, a karton, miért nem bomlik fel a földben a pillepalack alapanyaga, mi mindenre használható, mivel vágható, ragasztható, hogyan, mivel festhető a habszivacs (hungarocell) és még hosszan sorolhatnám. A kézműves tevékenységek legfontosabb célja, szerepe, hogy eligazít a világ dolgai, tárgyai, használati eszközei, anyagai között. Kíváncsivá, kreatívvá tesz, alakításra, aktív hozzá állásra ösztönöz.
február: papírhajtogatás, origami
A farsangról ezúttal sem feledkezünk meg, de az ezzel kapcsolatos előkészületek mellett foglalkozhatunk ebben a hónapban papírhajtogatással, készíthetünk kompozíciókat (21), felfújható labdákat (22), dobozokat (23, 24), házakat (25), amelyeket a későbbiekben csoportosíthatunk, díszíthetünk.
március: kavicsok, üvegek, makaróni (természetes anyagok, mesterséges anyagok)
A tavasz közeledtével felfrissíthetjük az ismereteinket a természetes anyagokról, de ismerkedhetünk ezzel párhuzamosan a többi anyaggal is. Készíthetünk kavics kompozíciókat (26), festhetünk kavicsokat (27), borkánokat (28,29), készíthetünk varrással, textildarabokból könyvjelzőt (30).
április: húsvét, csoportos feladatok
Húsvéti ünnepváró feladatként a kifújt tojást filctollal, színes tojáshéj darabkákkal díszítjük. Maga a kifújás úgy történik, hogy a két végén, óvatos, fúró mozdulattal, egy kisolló hegyével kilyukasztjuk a tojást, és kifújjuk a belsejét. Ezt Bukovinában — ahol azokat a gyönyörű festett tojásokat készítik — már rég fecskendővel oldják meg. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy gyorsabb, biztonságosabb és a tojást csak egy helyen kell kifúrni. Csoportos feladatként szervezhetünk ünnepváró tevékenységet (34), készíthetünk kompozíciókat tangram figurákkal (35, 36).
május: összefoglaló, ismétlés, az elmúlt évek eseményeinek visszapörgetése, látogatások kézműves műhelyekbe, vásárokra valamint kézműves tevékenységekre az ötödik osztályba.
A negyedik osztály vége felé, májusban már javában elkezdődik a visszaszámolás, hiszen mint köztudott, a végzős osztályoknak a számtalan adminisztratív feladat mellett alapvetően fontos célja, hogy eleve próbálják zökkenőmentessé tenni a ciklusváltást. Ha az évek során a tanítónő megfelelően dokumentálta a rendszeresen megtartott tevékenységeket, akkor komoly fotóanyag áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a tanítványaival közösen átismételhesse a legfontosabb eseményeket, közösen értékelhessék a legnagyobb sikereket, tárlatokat, eredményeket. Ehhez a legjobb megoldás, ha a tanítónő egy összefoglaló CD-t készít, amelyet megtekintenek, kommentálnak. Nagyon fontos, hogy ez a CD eljusson a leendő kézimunka tanárhoz is, hiszen egy ilyen anyag egyrészt könnyíti a munkáját, másrészt egyfajta színvonalat, igényességet diktál, indukál. Tapasztalataim szerint a tanítónők gyakran sokkal jobban, nagyobb odaadással végzik ezeket a feladatokat, mint az általános iskolákban tanító kollégáik. Ebben az időszakban oszthatják szét azokat a megmaradt anyagokat, eszközöket is, amelyekre a tanulók igényt tartanak. Ami marad, azt a következő osztály használja fel.
június: év végi tárlat, búcsú, következtetések
Jó lenne, ha ezek már olyan közös tevékenységek lennének, amelyen a leendő kézimunka (kézművesség) tanár is részt venne, de ez a valóságban csak nagyon ritkán jön össze. Nem az érdektelenség, hanem a rossz lelkiismeret, a hanyagság az akadálya, ami abból adódik, hogy a tevékenységeket csak részben és nem az elvárt szinten, színvonalon tartották meg a negyedikben. Adódhat abból is, hogy a tanár nem kíván pozitív példákat látni, mert az jóval nagyobb erőfeszítésre kényszeríteni, mint amilyent általában kifejt. Nem vagyok semmilyen szinten a diktatúra híve, de megítélésem szerint ezeket a kölcsönös látogatásokat, tapasztalatcseréket kötelezővé kéne tenni és rendszeresen ellenőrizni. Csupán ennek köszönhetően rövid idő alatt érezhető és mérhető pozitív változások, átalakulások következnének be.
Mit tud kézművességből a negyedik osztály végén a tanuló?
Ha rendszeresen megtartjuk és helyesen irányítjuk a tevékenységeket, nem csupán azokat a dolgokat tanulja meg, amelyeket célkitűzésünkben rögzítettünk, hanem annál jóval többet: megtanul csapatban dolgozni, mások munkáját segíteni, értékelni, megismerkedik mindennapi tárgyaink szerkezetével, használatával és még nagyon sok mindennel, hiszen ez a tevékenység valóban, a szó szoros értelmében az életre, a helytállásra készíti fel tanítványainkat. Lényegében minden tantárgy erre a szerepkörre törekszik, de a túlontúl elvont, a mindennapi élettől gyakran eltávolodott, csak kis mértékben és kevesek által használható, korszerűtlen ismeretek nyújtása miatt ezt jóval szerényebb mértékben tudja betölteni.
