Mi sem volna természetesebb a továbbiakban, mint az, hogy sorjában, házszám szerint bemutassam a Sétatér valamennyi díszes homlokzatú, karakteres magánházát, kiemelve azok díszítményeinek szépségeit. Erre azonban nincs hely, idő, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen aprólékos, szőrszálhasogató ismertetés rövid idő alatt minden bizonnyal lapossá, unalmassá válna. Ha összképet szeretnénk nyerni ezen a területen — és nyilvánvalóan ezzel a céllal készülnek ezek a leírások — akkor ilyen merev, idegesítő részletezésre egyáltalán nincs szükség, ahogyan a pontos házszámmal való helymegjelöléseknek sem látom sok értelmét. Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, minden bizonnyal keresni fogja a leírt, reprodukált részleteket. Akiket mindez hidegen hagy, azoknak száz mankó, magyarázat, kép sem elég ahhoz, hogy többet lássanak, mint az a felszínes minimum, amit befogadni képesek.
Szerintem megérdemelnek egy kis figyelmet még ebben a lerobbant, elvadult állapotban is azok a múlt századfordulós, szecessziós erkélyek, amelyekből sétánk során többet is láthatunk ezen az utcán, de helyszűke miatt csak egyet (01) reprodukáltam. Miét szép ez az erkély? Mert a stílusához illő, legömbölyített erkélylemeze van, mert szecessziós vonalvezetésű, lendületes formavilágú, növényi ornamentikájú korlátjának felső peremére is a játékos vonalvezetés a jellemző. Ha valaki alaposan szemügyre veszi a kovácsoltvas alkotóelemeknek a szimmetrikus elrendezés ellenére is érvényesülő vonalas dinamikáját, felfigyel a geometrikusan merev és a lágyan ívelő vonalak harmóniájára, azt minden bizonnyal néhány perc erejéig magával ragadja majd a látvány, és arra ösztönzi majd, hogy módozatokat, lehetőségeket keressen a megmentésére, közkinccsé tételére. Mögötte termopan ablakok rideg fehérsége virít, nem valószínű, hogy használják az erkélyt, hiszen akkor a tulajdonos bizonyára kiszedegetné az erkélylemezen megtapadt, és a betont is folyamatosan kitámadó, porlasztó gyomnövényeket.
Az utcán szebbnél-szebb, gazdag motívumvilágú, általában fehérre festett, geometrikus, illetve növényi ornamentikájú, olykor címerpajzsra emlékeztető mezőkkel kiegészített ablaksorok (02), ablakkeretek (03) láthatóak. Jó érzés tapasztalni, hogy a házak tulajdonosai közül a legtöbben energiát és pénzt fektetnek az ingatlanuk gondozásába, eredeti állapotuk megőrzésébe, felújításába. A díszítmények, a motívumvilág alapján itt jórészt múlt századfordulós, XX. század eleji vagy a két világháború közötti épületek sorakoznak.
Ezúttal érdemes külön figyelmet szentelni a falpillérek motívumvilágának is, közülük csupán egyetlen jón fejezetű, de egyben figurális díszítésű eklektikus példányt (04) reprodukáltam, mint kuriózumot, de az erkélyekhez hasonlóan ezekből több, rendhagyónak is mondható példa látható itt.
Az utca baloldalán egy ívelten kiugró, hármas ablakú emeletes ház domborművei (05) hívják fel magukra a figyelmet. Az ablak fölötti osztópárkány fémlemezzel borított gömbszelete, mintha ernyőként védené az immár termopan ablakokat, amelyek felett négy ókori maszkra emlékeztető formavilágú, fonatokkal összecsatolt relief díszeleg, míg alattuk a három téglalap alakú mezőben látható dombormű közül kettő mókust, a középső baglyot ábrázol. A maszkok formavilága kicsit az Atlaszos-házon látható álarcokkal rokoníthatóak. Ha valóban rendhagyó díszítésű, egyedi megoldású ablakkeretet szeretne valaki látni városunkban, annak elsősorban a fentiekben leírt példányt ajánlanám szíves figyelmébe.
A díszítmények sorából kiemelkedik egy koszorú formájúvá alakított, különleges füzérdísz (06), amelyet a babérkoszorúk mintájára szépen formált, szimmetrikus masni és lendületesre mintázott fonalak egészítenek ki. Az építész ezúttal ennek a kicsit rendhagyó motívumnak térkitöltő szerepet szánt.
Feltűnhet még a szemlélődőnek sétája során a figurális díszítések, maszkok, konzolok, bábos korlátok, kartusok, ablakrácsok, kapudíszek, fa ablakkeretek stb. mellett egy geometrikus formavilágú, vájatos falpillérekkel elválasztott elegáns hármas ablak is (07), amely fölött a téglalap alakú ablakszemeknek félkörös ívek kölcsönöznek kicsit lágyabb vonalvezetést.
A példákat hosszan sorolhatnám ezen az utcán is a továbbiakban, de mint írásom elején említettem nem ez a cél. Nem titkolt szándékom tudatosítani, hogy értékek között élünk, amelyek megismerése, gondozása, megőrzése mindannyiunk feladata, kötelessége.
