A Szatmári arcképek sorozatomat a kilencvenes években készítettem, több mint 200 portrét tartalmaz a megfelelő adatokkal. A sorozatot a Szatmári Friss Újság közölte, egy része megjelent az Otthonom Szatmár megye második füzeteként, de nagyon sokat reprodukáltak az utóbbi években ezekből különböző helyi kiadványokban. Válogatás látható a sorozatból a szatmári református gimnáziumban, valamint a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban, a Wikipédián és még sorolhatnám. Az arcképek nem művészi igénnyel készültek, dokumentum jellegük van.
- Acsády Ignác
(1845 — 1906)
Nagykárolyban született, történész, a MTA levelező tagja. Történelmi munkái mellett számos szépirodalmi, kritikai írása jelent meg.
- Ady Endre
(1877 — 1919)
A Szatmár megyei Érmindszenten született. A falu ma a költő nevét viseli.
- Bagaméri István
(XVII. század vége — XVIII. század eleje)
Szatmár város tanácsosa, aki a vár 1703-as ostromakor egy ház falába rejtette el a város jegyzőkönyveit, valamint a református egyház kegytárgyait, így mentve meg azokat.
- Bagothai Sámuel
(1868-1939)
A XX. század első évtizedeiben harminc éven át volt a Szatmári Református Főgimnázium tanára, aktív résztvevője a város politikai életének.
- Bagossy Bertalan
(1868 — 1950)
Római katolikus pap, író, tanár, a Királyi Katolikus Főgimnázium igazgatója Szatmárnémetiben.
- Bakcsy Gergely
(1860 — 1945)
1890-től a református gimnázium tanára, később igazgatója. Nyugdíjaztatása után a Németi Egyházközösség főgondnoka. Megírta a református főgimnázium történetét (1896)
- Bakócz Tamás
(1442 — 1521)
Erdődön született, itt látható a mellszobra is. Esztergomi érsek, bíboros, konstantinápolyi pátriárka. II Gyula halála után komoly esélye volt arra, hogy pápává válasszák. Ő hirdette meg pápai küldöttként, 1514-ben azt a keresztes hadjáratot, amelynek közvetett következménye a Dózsa György-féle parasztháború volt.
- Bánhidi Antal
(1902 — 1994)
Széchenyi-díjas, okleveles gépészmérnök. Szatmárnémetiben született, itt érettségizett. Saját építésű repülőgépével (Gerle 13) világrekordot árt el. Nevét viseli a Bánhidi Alapítvány, amelyet a Szatmári Református Gimnázium tanulói számára létesített
- Dr. Barbul Vasile
(1926-1992)
Orvos. 1956 óta szakorvos a szatmárnémeti Járványkórházban, amelyet 1978 és 1992 között vezetett. 25 évig tanított az egészségügyi technikumban, illetve líceumban. Számos szakcikket közölt különböző lapokban.
- Barbul I.C. Carol
A harmincas években parlamenti képviselő, prefektus, egyike az Unió gyár megalapítóinak
- Bartók Lajos
(1851-1902)
Erdődön született, költő, publicista volt. 1869-től Jókai Üstökös című élclapjának belső munkatársa, a Bolond Istók alapítója (1878), amelyet haláláig szerkesztett. Figyelemre méltó lírája és drámaírói tevékenysége.
- Balassa Menyhért
Ferdinánd híve, 1552-ben a királyi hadak kapitánya lett. Hűségéért bári rangot kapott, valamint Tasnád, Nagybánya és Szatmár várát. Az utóbbi huzamosabb ideig volt szálláshelye. A család kiemelkedő tagja Bálint, az első magyar lírikus.
- Bem József
(1794-1850)
Honvédtábornok, a magyar szabadságharc egyik fővezére. Szálláshelye, Nagybánya felé menet Szatmár főterén csapatszemlét tartott. Szamoskrassón, a Darvay kúriában szállt meg, itt tiszteletére emlékszobát rendeztek be.
- Berey Géza
(Szatmár, 1908 — Budapest, 1982)
Újságíró, többkötetes szerző, évekig szatmári és nagykárolyi lapok munkatársa volt. 1940-ben a szegedi Délmagyarország főszerkesztője lett, később ügyvezető igazgatója. A náci megszállás után a lapot betiltották, őt pedig internálták. Életének erről a szakaszáról szól a Hitler Allee című kötete (Bp. 1979). Jelentős sajtótörténeti munkássága is.
- Bíró Lajos
(1856 — 1931)
Tasnádon született, rovartani és néprajzkutató. Új Guineában hét évig gyűjtötte a pápuák néprajzi adatait. Szobra Tasnádon áll.
- Bodnár Károly
(1872 — 1960)
Mérnök, út- és vízügyi szakember. Pályafutását az Ecsedi-láp Ármentesítő Társulatnál kezdte 1914-ben. A Tisza-Szamos Ármentesítő Társulat főmérnöke, majd igazgatója Szatmáron. A római katolikus egyház tanácstagja.
- boldog Bogdánffy Szilárd
(1911-1953)
A Szatmár-Nagyvárad Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt püspöke volt. 2011-ben avatták boldoggá.
- Boross Sándor
(1891 — 1970?)
Költő, tanító. Szárazbereken született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt, Szatmár megyében dolgozott. Megjárta a két világháború poklát, Gellért Sándor igen nagyra értékelte költészetét. Művei: Tánc, 1924, Árvaság, 1929, Vár engem a föld, 1937.
- Boromisza Tibor
Római katolikus püspök Szatmáron (1906-1928), többek között ő építtette fel a püspöki konviktust (Unio Iskola)
- Boros Jenő
(1886-1962)
Szatmárnémetiben lelkész, később esperes. Gyülekezeti lapot szerkesztett Református Híradó címmel, prédikációit kötetben jelentette meg.
- Borsos Benő
(1860-1905)
1889-től haláláig a református főgimnázium igazgatója volt, újjászervezte az intézetet.
- Botka Gyula
(1872-1957)
Csizmadia Szatmáron, a Csizmadia Ipartársulat alelnöke, az Iparos Otthon és Ipartestület választmányi tagja, presbiter.
- Czumbel Lajos dr.
(1891-1967)
Teológiai tanár, a filozófia doktora, számos könyv és tanulmány szerzője volt. Az egyházmegye ordináriusa 1950 és 1951, valamint 1956 és 1967 között.
- Csapó Sándor
(1913-1979)
Rajztanár, szobrász Szatmárnémetiben. Évtizedekig a református főgimnázium rajztanára volt, az 1970-ben létrehozott képzőművészeti líceum tanáraként ment nyugdíjba. Az ő alkotása dr. Lükő Béla szobra Szatmáron.
- Csengery János
(1856-1945)
Szatmáron született, műfordító, egyetemi tanár, a MTA tagja. Szatmáron, Debrecenben tanult, a kolozsvári majd a szegedi egyetemen tanított. Évekig szerkesztette a Magyar Pedagógiát.
- Csipler Sándor
(1909-2000)
A szatmárnémeti vívóiskola érdemes edzője, a világbajnokok felkészítője. 1994-ben megkapta a Szatmárnémeti Díszpolgára címet, a szobrát még életében leplezték le a vívóterem előtt.
- Csűry Bálint
(1886-1941)
Egriben született, Szatmár megyében, a középiskolát Szatmárnémetiben, a bölcsészetet Kolozsváron végezte. Nyelvész, egyetemi tanár, a MTA l. tagja. Ő gyűjtötte össze a Szatmár megyei szamosháti nyelvjárás szókincsét. Gyűjtésének alapja az egri élő beszéd volt.
- Debreczeni István
(1887-1973)
Református lelkész, tanácsbíró Szatmárnémetiben. Több egyházi és irodalomtörténeti tematikájú kötet szerzője, a Kölcsey Kör elnöke, irodalmi társaságok vezetőségi tagja volt.
- Dénes Sándor
(1880-1944)
Mikolában született, 1908-tól 30 éven át a Szamos című szatmári napilap szerkesztője, később főszerkesztője volt. Több kötetes szerző, az újságíró szervezet helyi tagozatának elnöke, a Kölcsey Kör alelnöke volt.
- Dragoş Teofil dr.
(1874-1934)
Ügyvéd, politikus. 1922-ben megyénk prefektusa, több ízben képviselő, az Ecsedi Láp Bizottság kormánybiztosa, a Szatmárnémeti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt.
- Dsida Jenő
(1907-1938)
Szatmárnémetiben született, a régi kenyérgyár épületén (ma internátus) márványtábla őrzi emlékét, a Titulescu téri parkban szobra van. A két világháború közötti magyar költészet jelentős képviselője.
- Erdős I. Pál
(1916-1987)
Grafikusművész, a Művészet Érdemes Mestere. Két évtizedig a Román Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának elnöke, több mint egy évtizedig a Román Képzőművészek Szövetségének alelnöke. Emlékháza a tűzoltótorony közelében van Szatmáron.
- Fábián György dr.
(1912-1980)
Református esperes Szatmáron, egyházkerületi generális direktor. Teológiai és jogi diplomát szerzett. Egy ideig Szinérváralján lelkész, majd élete végéig a szatmárnémeti Németi Egyházkerület lelkésze volt.
- Fényi István
(1919-1994)
Költő, műfordító, tanár Nagykárolyban. Kaplonyban született. Verseskötetei: Tavaszi szőlővessző (1966), A világ benépesítése (1971), Sors virággal (1982), Égi város (1996)
- Friedmann József
A szatmárnémeti status quo hitközség főrabbija volt 1935-től. Ez a hitközség az 1896-os évben vált ki az ortodox hitközségből. Templomukat és az emeletes paplakot 1908-ban építették. A templomot 1965-ben bontották le.
- Fodor Kálmán
(1929-1980)
Festőművész, tanár. A petrozsényi művésztelep tagja, vezetője volt. 1970-ben hazaköltözött Sárközújlakra, és haláláig tevékeny résztvevője volt Szatmár megye képzőművészeti életének.
- Földes Károly
(1891-1968)
Református lelkész, tanár. Különösen a szórványban végzett lelkészi, templomépítői tevékenysége jelentős. Születésének századik évfordulóján a Diaszpóra Alapítvány ünnepséget rendezett, és az óta minden évben kiosztják a nevével jelzett díjat és emlékplakettet.
- Földi János
(1755-1801)
Orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költő, Csokonai barátja volt. 1788-ban Szatmáron volt orvos.
- Gaál József
(1811-1866)
Nagykárolyban született, író, költő, drámaíró, a MTA l. tagja. 1841-től a Kisfaludi Társaság tagja. 1848-ban Szatmár megye közjegyzőjévé választják, 1849-ben a Március Tizenötödike szerkesztője, majd Damjanich seregében szolgált. A szabadságharc után Aradra internálták. Munkáit Abafi Lajos adta ki 1881-ben, három kötetben.
