- Lauka Gusztáv
(1818-1902)
Író, költő, humorista. Erdődön gazdatiszt, uradalmi írnok volt. Pesten segédszerkesztő lett, 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzője, 1849-ben belügyminiszteri titkár. Élclapokat szerkeszt, a szabadságharc bukása után Szaniszlón telepedett le, majd Szatmárnémetiben vállalt állást, később újra Pesten élt. A XIX. század második felének népszerű humoristája és az egyik legolvasottabb írója volt.
- 80. Láng Ferenc dr.
(1889-1950)
Kálmándon született, római katolikus pap, tanár, helytörténész volt. Művei: Hildegárda (1930), Egy darab Szatmár múltjából (1932)
- 81. Leiblinger Márton
(1878-1958)
Főmolnár, malomtulajdonos. A szatmári Leiblinger és Erdélyi „László” malom társtulajdonosa (az ócskasor környékén), a Katolikus Legényegylet elnöke, az Iparos Otthon választmányi tagja.
- Lendvay Márton
(1807-1858)
Az egykori Szatmár megyében, Nagybányán született, pályája kezdetén szülővárosában volt írnok. A Nemzeti Színház első színésznemzedékének vezető tagja. 1881-ben Nagybánya polgársága a házát emléktáblával jelölte meg, szobrot állíttatott neki.
- Ligeti László Zoltán
(1920-1996)
Magyartanár, ő volt a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség létrehozója, a szatmári Kölcsey Kör újrateremtője, a Rákóczi Kollégium felépítésének kezdeményezője, a szatmári Kölcsey kultusz legkövetkezetesebb ápolója.
- 84. id. Litteczky Endre
(1852-1935?)
Litteczky Endre festőművész édesapja, a Szamos című napilap tulajdonosa. Több pénzintézet és iparvállalat alapító tagja volt Szatmáron.
- Litteczky Endre
(1880-1953)
Festőművész, a szatmárnémeti képzőművészeti kör vezetője volt. Lipcsében grafikai iskolát végzett. Feleségével, Litteczkyné-Krausz Ilonával számos közös kiállítást rendezett Aradon, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Szatmáron. Egy ideig ő szerkesztette a Szamos című napilapot is.
- Litteczkyné-Krausz Ilona
(1900-1975)
Grafikusművész, Litteczky Endre felesége. Férjével számos tárlatot rendezett erdélyi városokban. Az ötvenes, hatvanas években a szatmári Népművészeti Iskola tanára volt.
- Vasile Lucaciu dr.
(1952-1922)
Görög katolikus pap, a filozófia doktora, politikus. Szobra, Cornel Medrea alkotása Szatmárnémeti központi parkjában látható.
- Lugossy József
(1812-1884)
Tanár, nyelvész, archeológus, a MTA tagja. A szatmárnémeti református egyház papja, majd Máramarosszigeten, Debrecenben tanít. Főműve a Magyar csillagászat, amely az ősmagyarok csillagászati ismereteiről szól.
- Lükő Béla dr.
(1883-1936)
A szatmári kórház igazgató főorvosa. A világháború után megszerzi a városi kórház számára a polgári iskola épületét, ahol az adott viszonyokhoz képest modern, több osztállyal rendelkező kórházat létesít. Tudásáról, emberségéről az idősebbektől még ma is lehet történeteket hallani. Nevét Szatmáron utca őrzi, szobra a városi kórház épülete előtt látható.
- Márton Áron
(1896-1980)
Az egyházmegye apostoli kormányzója volt 1939-1942 között. Fiedler István szatmári-nagyváradi püspök lemondása után a Szentszék a kettős egyházmegye kormányzójává nevezte ki.
- Mátray Lajos
A XIX. század nyolcvanas éveitől a szatmári református gimnázium tanára volt. Ő alapította 1891-ben a Kölcsey Kört, 1892-ben az ő alkalmi színdarabjával nyitották meg a városi színház új, mindmáig használatba lévő épületét. Igen jelentős a költészete és irodalomtörténeti munkássága is.
- Márkus Ottilia
(1873-1951)
A Szatmár megyei Homoródon született, író, műkritikus volt. Eredetileg festőnek készült, Hollósy Simon tanítványa volt. Ady Endre szűkebb baráti köréhez tartozott, tőle kapta az Itóka nevet. Párizsban Anatole France titkárnője. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe zárják, majd Bécsbe, később Párizsba emigrált. 1945-ben térnek vissza férjével, Bölöni Györggyel Budapestre. Jelentősebb művei: Szenvedések könyve (1921), Anatole France barangolásai (1928), Visage de Bourdelle (1935)
- Mertz Margit dr.
(1909-1986)
Tanár. Szatmárnémetiben született. 1943-ban írta meg doktori értekezését A szatmári svábok népviselete címmel, amely Budapesten jelent meg.
- Mészáros János
(1906-1977)
Római katolikus pap, író. Tárcákat, novellákat, verseket, irodalomtörténeti és társadalmi témájú cikkeket írt szatmárnémeti lapokba. Verseskötete: A láp madara Sionra száll (Szatmárnémeti, 1937)
- Mezey Béla
(1849-1943)
Jogász, szatmári városi főtisztviselő. Rendőrkapitány volt, később, mint ipar biztos képviselte a várost az Ipartestületnél, egy ideig vezetője volt a Szatmárhegy községi elöljáróságának is.
- Mikola András
(1884-1971)
Nagypeleskén született, festőművész, a nagybányai szabadiskola kiemelkedő személyisége. Tanulmányait Nagybányán, Párizsban, Münchenben és Olaszországban végezte. Műveit hazai és külföldi múzeumok őrzik.
- Misztótfalusi Kis Miklós
(1650-1702)
A leghíresebb magyar nyomdász, ugyanakkor író is. Szatmár vármegyében, Misztótfaluban született.
- Mohy Sándor
(1902-2001)
Hazai festészetünk meghatározó egyénisége. Gyermek és ifjúkorát Szatmáron töltötte. 1931-1937 között a szatmári református gimnázium tanára. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola professzoraként, prorektoraként nyugdíjazták, Kolozsvár díszpolgára.
- Muhy Zsigmond dr
(1867-1923)
Orvos volt, egy időben a szatmári kórház igazgatója. Az ő tulajdona volt az ún. Muhi-palota, amelynek bejárata felett ma is jól kivehetőek az M.ZS. betűk.
- Nádai (Niederman) István
(1910-1995)
Színművész. 1954-től volt tagja a szatmárnémeti magyar társulatnak, amely mellett haláláig kitartott.
- Nagy Béla
(1886-1960)
1912-1947 között a szatmári református gimnázium latin-magyar szakos tanára, majd nyugdíjaztatása után, 13 éven át az iskola könyvtárosa volt. Nyelvészeti és helytörténeti munkákat írt.
- Nagy József dr.
(1886-1955)
Jogász, a szatmárnémeti rendőrség főkapitánya, a második világháború után a megye megbízott prefektusa volt. Sokat tett a háború utáni megye és város megújításáért.
- Olajos Béla
(1910-1991)
Festőművész, rajztanár 1945-től Szatmárnémetiben, ahol pedagógusi munkája mellett aktív résztvevője volt a megye képzőművészeti életének.
- Pakocs Károly
(1892-1966)
Római katolikus pap, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, teológiai tanár, író. Tucatnyi regénye, verseskötete jelent meg a két világháború között Szatmáron, Nagyváradon, Kolozsváron, Budapesten stb.
- Pap Endre
(1817-1851)
Jogász, költő, író, műfordító, publicista. Jogot végzett, Kölcsey mellett Csekén kezdte el a joggyakorlatot. Petőfi Sándor szatmári barátja volt, a költő többször járt nála. A szatmári Kölcsey Kör az azóta lebontott házát márványtáblával jelölte meg. A táblát jelenleg a múzeumban őrzik.
- Páskándi Géza
(1933- 1995)
Író, költő, drámaíró, Szatmárhegyen született, középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. 1974-ben települt át Magyarországra ahol évekig a Kortárs szerkesztője volt. Mellszobra Szatmárhegyen és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban áll.
- Preisz Ákos
(1923-1981)
Hegedűművész, a Magyar Rádió karnagya volt. Pályája Szatmárról indult, a harmincas években csodagyerekként rendszeresen koncertezett városunkban. Később Budapesten, majd haláláig Bécsben élt. Zeneiskolát alapított, zenepedagógiai könyvet írt.
- Prielle Kornélia
(1826-1906)
Máramarosszigeten született, színésznő volt. 1841-ben Szatmáron, Tóth István társulatában lépett először színpadra, később Debrecenbe szerződött, majd Budapesten játszott. Debrecenben kérte meg a kezét Petőfi, ő azonban kollégájához, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül. A Nemzeti Színház kimagasló művészegyénisége volt.
- Princz József
Mérnök. Testvérével, Árminnal 1906-ban Gép- és Edénygyárat alapított Szatmáron. Reiter Móriccal a Kereskedelmi Kamara elnöke volt. Az intézmény évtizedeken keresztül képviselte a kereskedelmi és gazdasági érdekek védelmét, kereskedelmi iskolát nyitott, lehetőséget nyújtott tagjainak a művelődésre, szórakozásra.
- Pogăciaş Ioan dr.
(1892-1955)
Ügyvéd, ügyész, politikus. A XX. század harmincas éveiben Szatmár megye prefektusa volt
- Popp Aurél
(1679-1960)
Festőművész, a szatmári katolikus főgimnázium rajztanára volt. A szatmári Művészeti Múzeumban állandó kiállítása van, a volt Turbinei utcát, ahol lakott, róla nevezték el, a város művészeti líceuma az ő nevét viseli, Szatmáron szobra is van egykori lakása közelében.
- Pop Octavian dr.
Az 1919-ben alakult Casa Noastră pénzintézet alapító tagja, később vezérigazgatója. Aurél Popp festőművész testvére. A pénzintézet fontos szerepet játszott a megye gazdasági életében, többek között ipari vállalatok alapítását és támogatását tűzte ki célul.
- Reizer Pál
(1943-2002)
Római katolikus püspök Szatmáron. Újjászervezte az egyházmegye szervezeti felépítését, visszaszerezte javainak egy részét, birtokba vette a püspöki palota történelmi épületét, megalapította a Scheffler János Lelkipásztori Központot és megalapította a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot, valamint a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontot. Püspöksége idején új, modern zárdaépületet kapott a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje. Újjáéledtek a nőszövetségi, ifjúsági mozgalmak, szerzetesrendek, és új plébániák jöttek létre. Szobrot emeltetett Hám János püspöknek a székesegyház előtt, és elindította Scheffler János vértanú-püspök boldoggá avatási eljárását.
- Regéczi Sándor
(1855-1933)
1885-től 43 éven át történelmet, földrajzot, tornát tanított a református gimnáziumban Szatmáron. Közéleti ember, két évtizedig a Szamos munkatársa, az Iparos Kör megteremtője.
- Riskó Ignác
(1812-1890)
Költő, Szatmár megye főjegyzője, országgyűlési követe volt. Az Ormós-házban lakott a főtéren, amelyiken a villanyóra van. Itt látta vendégül több alkalommal barátját, Petőfi Sándort. A házat a Kölcsey Kör a kilencvenes években márványtáblával jelölte meg.
- Sarkadi Sándor
(1887-1956)
Budapesten fizika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett, ezzel párhuzamosan látogatta a Budapesti Iparművészeti Főiskola kurzusait. Nagykárolyban újságot szerkesztett, 1925-től kezdve a szatmári kiállításokon akvarelleket és szobrokat állított ki. Egy ideig Popp Aurél kerámiagyárában dolgozott, ő készítette a székesegyház homlokzatán látható Krisztus szobrot.