117. Sárközi Lajos
(1884-1954)
Református lelkész, egyházmegyei tanácsbíró. 1920-tól Szatmáron tevékenykedett. Jelentős közéleti szerepet vállalt, társadalmi és kulturális szervezetek vezetője volt. Összegyűjtött egyházi beszédeit 1930-ban adta ki.
118. boldog Scheffler János dr.
(1887-1952)
1942-től szatmári püspök volt. Több új plébániát építtetett, visszaállította a római katolikus tanítóképzőt. 1950-ben Körösbányára internálták, onnan a jilavai börtönbe vitték, ahol 1952-ben meghalt. 2011 nyarán avatták boldoggá.
119. Simon Magda
(1908-1969)
Író, újságíró. Az auschwitzi tábor életéről írt munkái: A nagy futószalagon, Riport a halálról
120. Sipos Ferenc
(1916-1995)
1965-től, 25 éven át vezette a Szatmári Egyházmegyét mint apostoli kormányzó. Megírta az egyházmegye történetét (kéziratban a püspökségen).
121. Solomayer Ioseph dr.
(1922-2010)
Orvos, Szatmár megyében született, az Egyesült Államokban halt meg. Jelentős segélyekkel támogatta egykori szülőfaluját, Kálmándot, vagyonának 15 %-át Kálmándra hagyta.
(1864-1908)
Jogász, de elsősorban muzeológusi és könyvtárszervezői tevékenysége jelentős, számos ehhez a témakörhöz kapcsolódó cikk és tanulmány szerzője, a MTA tagja. Közreműködött a szatmári Kölcsey Kör és könyvtár beindításában is.
123. Szabó István
(1867-1947)
1928-1930 között káptalani helynökként kormányozta a római katolikus egyházmegyét, később, mint apostoli kormányzó a Szatmári és Nagyváradi Egyházmegyét. Jótékonyságával és a kultúra messzemenő támogatásával tűnt ki.
124. Szécsen Zoltán
Fotóművész, 1894-ben született Szatmáron, középiskolai tanulmányait ugyanitt végezte. Fotóival számos hazai és külföldi díjat nyert.
125, Szejke Vilmos
(1942-1992)
Festőművész, tanár. 1974-től haláláig tanított Szatmárnémetiben. Rendszeresen szerepelt a helyi képzőművészek megyei, alkalmi tárlatain, több egyéni kiállítást rendezett.
126. Szendrey Júlia
(1828-1868)
Petőfi Sándorné. Író, Szendrey Ignác gazdatiszt leánya. Petőfivel 1846-ban találkozott, 1847-ben esküdtek Erdődön. Férje halála után Horváth Árpád történész felesége lett. Költeményein erősen érződik Petőfi hatása. Lefordította magyarra Andersen meséit.
127. Szép Ernő
(1884-1953)
Költő, író, újságíró. Szatmári lapok munkatársa is volt.
128. Szilágyi Domokos
1938-1976)
Költő, középiskolai tanulmányait Szatmáron végezte. Szobra a megyei kórház előtti parkban áll.
177. Szócska János
(1864-1934)
Görög katolikus tb. esperes. 1914-től haláláig Nagykárolyban szolgált. Verseskötetek, monográfiák, elbeszélések, cikkek szerzője.
130. Szölgyémi Endre
(1888-1918)
Festőművész, tanár. Budapesten Szinyei Merse Pál tanítványa. 1912-től haláláig Szatmárnémetiben az Állami Polgári Fiúiskolában tanított. Rövid élete során kevés, de ígéretes művet hozott létre.
131. Szvoboda Ferenc
(1881-1968)
Szatmárnémetiben székesegyházi kanonok. Dr. Czumbel Lajos letartóztatása után (1951) ő lett az egyházmegye titkos ordináriusa.
132. Tabajdi Lajos
Református lelkész volt Szatmáron 1876-1899 között, országos hírű szónok, a református gimnázium hit- és erkölcstantanára. Nevéhez fűződik az intézmény második emeletének felépítése, a VII. és VIII. osztályok beindítása.
133. Tabajdi György
(1875-1945)
A Szatmár vármegyei Gyógyszerész Egyesület elnöke volt a két világháború között, az egyesület 1920-ban alakult. Az ő tulajdona volt az ún. Tabajdi-, vagy más néven Sas-patika.
134. Teleki Sándor gr.
(1821-1892)
Nagybányán halt meg, honvédezredes, emlékíró volt. Bem oldalán több csatában vett részt, majd Garibaldi mellett is harcolt. Ő engedte át a Petőfi házaspárnak koltói kastélyát három hétre.
135. Teitelbaum Joel
(1887-1979)
Ortodox izraelita főrabbi volt Szatmárnémetiben a két világháború között. A holokauszt elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a New-York-i zsidó hitközség főrabbija lett.
136. Teleki Blanka grófnő
(1806-1862)
Író, festő, szobrász, a magyar nőnevelés egyik úttörője. A szabadságharc idején pénzzel és élelemmel segítette a honvédeket, ezért több mint két évig a Szatmár megyei Pálfalván bujdosott, itt fogták el az osztrákok 1851-ben. 10 évi börtönre ítélték.
137. Tereh Géza
(1889-1969)
Tanár, tankönyvíró, költő. Számos román nyelvű matematika tankönyv szerzője. A két világháború között kitűnő tárlatkrónikákat, cikkeket közölt a helyi lapokban. A szatmári vívósport területén is sokat tett. Kötete: Közelebb hozzád (1931)
138. Török István
(1924-1995)
Színművész. A szatmárnémeti társulat alapító, élete végéig hűséges tagja. Számos ragyogó színpadi alakítás, filmszerep fűződik a nevéhez.
139. Uray Jenő
(1873-1937)
Gépészmérnök. Állami ipari felügyelő, műszaki tanácsos, valamint a református egyház főgondnoka volt Szatmárnémetiben.
140. Uray Jenőné (Bakó Erzsébet)
(1884-1966)
A két világháború között a szatmárnémeti Lórántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke volt. Az egyesület 1901-ben alakult, a protestáns leányiskolák erkölcsi és anyagi támogatását, a szegény sorsú leányok taníttatását és más kulturális tevékenységek segítését tűzte ki célul.
141. Unger Béla
(1879-1944)
Járásbíró. A szatmári evangélikus egyházközösség tanácsosa, a Szatmár című újság főmunkatársa volt.
142. Vajay Károly
(1825-1906)
Szatmárnémeti utolsó főbírája, a református gimnázium tanügyi bizottságának elnöke. Értékes könyvtárát és gyűjteményeit az iskolának ajándékozta.
143. Vajnay Árpád
(1892-1972)
Szatmár főpénztárosa évtizedeken keresztül, gazdasági tanácsos, a Láncos-templom főgondnoka.
144. Vécsey Miklós br.
(1789-1854)
Szatmár város főispánja volt. Ő tetőztette be az irgalmas rendiek (mizerikordiánusok) kórházát. A főtéri, Vécsey-palotaként ismert neogótikus épületet (ma művészeti múzeum) ő építtette 1842-ben.
145. Vonház István
(1881-1945)
Nyelvész, történész, egyetemi tanár. Az ő műve a Szatmár megyei német telepítés, amelyet Budapesten adtak ki 1914-ben.
146. Zay Ferenc
A szatmári vár fegyvereseinek a parancsnoka volt, aki 1562 áprilisában 20 ezer török ellen védte a várat. A védők között volt Dobó Domokos is, az egri hős öccse.
147. Zelk Zoltán
(1906-1981)
A magyar lírai költészet kiemelkedő személyisége. Ifjúkorának meghatározó éveit Szatmárnémetiben töltötte.
148. Zolnay Géza
(1886-1965)
Festőművész, tanár. Ferenczy Károly tanítványa, a szatmári Faipari Iskola tanára volt nyugdíjazásáig. Kiváló portréfestő, szatmári köz-, és magángyűjteményekben számos akvarell-, olaj-, és pasztellképe található.
149. Petőfi Sándor
(1823-1849)
A Szatmár megyei Erdődön nősült, több alkalommal megfordult Szatmáron, számos verset, elbeszélő költeményt írt itt. Emlékét emléktábla, szobor utcanév őrzi.
