Szatmári képzőművészek E-H

Erdei István

                                               

(sz. 1951) Rajztanár, szobrászművész Szatmáron, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a Popp Aurel Képzőművészeti Líceum tanára. A hetvenes évektől rendszeresen részt vesz a szatmári művészek közös kiállításain, több egyéni kiállítást rendezett. Köztéri szobrok alkotója a megyeközpontban és más helységekben (Csipler Sándor, Lucian Blaga, Bethlen Gábor, Páskándi Géza stb.).

 

Erdődi Lukács

                                               

A Szatmár megyei Erdődről származott, 1569 előtt tevékenykedett, mint Báthory András erdélyi fejedelem festője. István, Miklós, Tamás nevű fiai szintén festők voltak Báthory udvarában.

 

Erdős I. Pál

                                               

(1916–1987) Szatmári grafikusművész, a Művészet Érdemes Mestere, Állami–díjas. Először Szatmáron, majd Nagybányán, később újra Szatmáron dolgozott. 1968–tól haláláig volt a Szatmár megyei képzőművészek vezetője, a Romániai Képzőművészek Szövetségének országos alelnöke volt. Egykori műterme ma emlékház.

 

Fellinger-Hasingen műhely, Bécs

 

Több aranyszálas, gazdag díszítésű papi ruha, pluviale készült ebben a műhelyben a 19. század második felében, illetve a 20. század elején a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számára, ezek javarészét a püspöki képtár anyagában őrzik.

 

Felsőbányai csoport

 

A nagybányai szabadiskola ellenpontozásaként jelent meg ez a csoportosulás, vezetője Popp Aurél volt. A tagok eltökéltsége, erőfeszítései ellenére nem volt hosszú távú kezdeményezés. A Szamos 1922. augusztus 22-i számában Emil Isac, szépművészeti felügyelő Állandó Festőiskola Felsőbányán című cikkében a következő tagok neveit említi: Popp Aurél, Nagy Oszkár, Litteczky Endre, Róth Ferenc, Krausz Berti, Krausz Ilona, Pirk János. Tudomásom szerint Mohy Sándor és Sarkadi Sándor is részt vett a csoport tevékenységében.

 

Félegyházi László

 

(1907-1986) Szatmárnémetiben született, Munkácsy-díjas képzőművész. Glatz Oszkár tanítványa, Nagybányán is képezte magát. Arcképeket, aktokat, kompozíciókat készített, köztük kimondottan szocreál tematikájú, kivitelezésű képeket is. Klasszikus, mondhatnánk elrettentő példája ezeknek többek között a Bútorgyári sztahanovista című festménye

 

Fichtinger József

 

(1840-1907) Budapesti művész, templomfestő, Sipos Ferenc kormányzó feljegyzései szerint (Egyházmegyei Levéltár, kézirat) belső díszítési munkálatokat végzett Mezőteremen, Reszegén, Mezőpetriben, Szaniszlón a római katolikus templomokban.

 

Fleiss Gina Dorottya

                                               

(sz. 1946) Nagykárolyban született, 1986 óta Németországban él. Autodidakta festő, aki Nagykárolyban és környékén, a saját költségén eddig több alkalommal szervezett és vezetett nemzetközi alkotótábort.

 

Florescu, Radu

 

(sz. 1955) Szatmári műépítész, többek között ő tervezte az adorjáni római katolikus templomot

 

Flórián György

                                               

A Szatmár megyei Józsefházán született 1894–ben. Nagybányán Thorma János tanítványa volt, a szabadiskola, festőkolónia tagjai között szerepel a neve.

 

Fodor Kálmán

                                               

(1929–1980)  A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense, a Petrozsényi Művésztelep tagja, vezetője, később Sárközujlakon rajztanár. A hetvenes évektől hazaköltözött Sárközre, rendszeresen részt vett a szatmári művészek közös kiállításain, egyéni kiállításokat rendezett.

 

Foerk Ernő

                                               

(1863–1934) Építész, tanár, a historizmus jelentős képviselője Magyarországon, Steindl Imre asszisztense volt Budapesten. Nevéhez fűződik a krasznabélteki, szaniszlói római katolikus templom bővítése, átalakítása, valamint a szatmárnémeti püspöki kápolna belső terének kialakítása, díszítése stb.

 

Fogarassyné Fejes Mária

 

A Szamos 1921. január 9-i tudósítása szerint a szatmárnémeti Nőegylet tárlatán iparművészeti munkákkal jelentkezett

 

Friedl János

                                               

A XIX. század első felében tevékenykedett, mint építész. 1845–ben Szatmár kaszinót és színházat terveztetett vele a város főterére. A színházat a 19. sz. végén, a kaszinót a 20. század hetvenes éveiben bontották le.

 

Fülöp Elemér

                                               

(1882–1946) Szatmárnémetiben született, Budapesten volt ipariskolai tanár. Szoborportrékat, kisplasztikákat készített, az ő műve Blaha Lujza síremléke Budapesten.

 

Gaál Ignác

                                               

(1810 k.– 1880 k.) Szatmárnémetiben született, Bécsben tanult. Szatmáron, majd 1845–től Pesten dolgozott. Elsősorban csendéleteket festett. Ismert tanítványa Berky Ferenc szatmári festőművész volt.

 

Galea Mihaela

                                               

(sz. 1977) Szatmárnémetiben végezte a tanítóképző–rajz szakot a Vasile Goldiş Egyetem szatmári tagozatán. Post mortem részt vett a szatmári művészek 2003-as őszi tárlatán.

 

Galgóczy Endre

 

Festőművész, a nagybányai szabadiskolában tanult. Nagymajtényban (Templom és iskola, 1930) és a püspöki palotában (Szent József álma) vannak festményei.

 

Gerenday Antal

                                               

(1818-1887) Szobrászművész volt Budapesten, a Kerepesi út végén sírkőtelepet tartott fenn. Ő a szerzője az 1864–ben, Szatmáron felállított első Kölcsey–szobornak. A szobor talapzata (ez maradt meg belőle) a szatmári Művészeti Múzeum udvarán tekinthető meg.

 

Gergely Erika

           

Rajztanár volt Sárközújlakon, festőművész. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, a szatmári művészek több csoportos kiállításán szerepelt a munkáival, egyéni kiállítást rendezett a nyolcvanas években Szatmáron.

 

Gergely Zoltán

                                                 

(sz. 1973) Szobrászművész Kolozsváron, Gergely István kolozsvári szobrász unokaöccse. Kolozsváron végezte a művészeti akadémiát, a szatmári Szent Erzsébet szobor, illetve az erdődi Bakócz Tamás mellszobor alkotója megyénkben.

 

Gheorghiade Maria

                                               

(1948-2012) Díszlet– és kosztümtervező a szatmári Északi Színházban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Az utóbbi évtizedekben részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain.

 

Gnándt István

                                               

(sz. 1952) Rajztanár, grafikusművész a hetvenes, nyolcvanas években, Nagykárolyban, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatának abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos kiállításain, egyéni tárlatokat rendezett. Jelenleg Németországban él, de ennek ellenére szerepel szatmári kiállításokon, Nagykárolyban, Mátészalkán stb. egyéni kiállítást rendezett.

 

Golban Adrian

                                               

(sz. 1968) a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense, szobrász. A kilencvenes évektől kapcsolódott be a szatmári képzőművészeti életbe, munkáival szerepelt néhány csoportos kiállításon, egyéni tárlatot rendezett.

 

Goschi Mátyás

 

(1888-1964) Szatmári építész, a háború utáni években egy ideig a város polgármestere volt. Ő tervezte többek között a kisdengelegi római katolikus templomot (1943) és számos szatmári középületet. Nagy szerepet vállalt az 1944 őszén lebombázott város újjáépítésében.

 

Gozman Ioan

                                               

(1948-2011) Rajztanár, festőművész Avasfelsőfaluban, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A Szatmár megyei tárlatok rendszeres szereplője, az avasi képzőművészeti csoport aktív tagja.

 

Góth Móric

                                               

(1873–1933) A Szatmár megyei Avasfelsőfaluban született. Bécsben, Párizsban tanult, Amszterdamban halt meg. Szatmári tevékenysége idején elsősorban arcképeket festett, Hérman Mihályról és Böszörményi Károlyról készített portréi a szatmári Művészeti Múzeum tulajdonában vannak.

 

Görgényi Gabriella

                                               

(sz. 1947) Grafikusművész, díszlettervező a hetvenes, nyolcvanas években Szatmáron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Jelenleg Magyarországon él.

 

Grigorescu Mihaela

                                               

A hetvenes években díszlettervezőként dolgozott a szatmári Északi Színházban. Néhány festménnyel, grafikával szerepelt közös szatmári tárlatokon.

 

Günthner Tibor

(sz. 1955) Szatmári műépítész, RMDSZ szenátor, az ő tervei alapján készült többek között a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária templom 1996-ban.

 

György Albert

                                               

(sz. 1949) Rajztanár, szobrászművész a hetvenes, nyolcvanas években, Szatmárnémetiben, a Bukaresti Művészeti Akadémia abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmárnémeti csoportos tárlatokon, egyéni kiállításokat rendezett. Jelenleg Svájcban él.

 

Haiduc Aurel

                                               

(1917–1970) A Szatmár megyei Trip faluban született. 1950–1970 között a bukaresti Művészeti Akadémia tanára, festőművész Jelentős a módszertani tevékenysége, több általános iskolai rajztankönyv szerzője volt.

 

Haller György

                                               

(1883–1934) A Szatmár megyei Mezőterem községben született, Budapesten volt rajztanár. Elsősorban tájképeket festett.

 

Haller József

                                               

(sz. 1935) Szatmárnémetiben született, a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia végzettje. Szobrász– és grafikusművészként tevékenykedik Marosvásárhelyen.

 

Harausz Jenő

                                               

(sz. 1943) Rajztanár, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, fotó- és festőművész Szatmáron. A hatvanas évektől részt vett a szatmári művészek, rajztanárok néhány csoportos tárlatán.

 

Hatvani Béla

                                               

(1878–1920 k.) Szatmárnémetiben született, a budapesti mintarajziskolában tanult. Elsősorban tájképeket és zsánerképeket festett. A Szamos 1919. október 31-i cikke (Séta a strandfürdő kiállításán) arról tudósít, hogy itt Hatvani hangulatos Szamos partrészletet állított ki. Az 1921-es szatmári tárlaton is részt vett, de itt már néhai Hatvani Bélaként említik a tárlat szórólapján.

 

Haţeganu Ovidiu                  

(sz. 1956) a Szatmár megyei Iegherişte faluban született. A Nagybányai Egyetem képzőművészeti tagozatának a hallgatója volt. Munkáival szerepelt néhány szatmári csoportos kiállításon.

 

Herczeg Edward

 

(sz. 1982) a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, a szatmári művészek csoportos tárlatain szerepelt néhány munkával.

 

Hild József

                                               

(1789–1867) Európai hírű magyarországi építész, a klasszicizmus jeles képviselője, az egri Székesegyház, az esztergomi Bazilika tervezője. Az ő tervei alapján épült a szatmári Székesegyház az 1966-os budapesti kiadású Művészeti Lexikon adatai szerint.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.