Szatmári képzőművészek H-K

Hiripi Zsuzsánna

(sz. 1939) Keramikus, a szatmári Népművészeti Iskolában tanult. Számos tárlatot rendezett az utóbbi évtizedekben, legutóbb 2011-ban volt egyéni kiállítása.

Hofrichter János

 

A kökényesedi templom oltárképét (Szent Imre) készítette Budapesten, 1879-ben

 

Holzhamer, Theodor

 

Szatmár megyében, Lázáriban található egy kiváló minőségű, de rossz állapotú barokk festmény, amelyet ő készített 1770 körül. A kép témája: Mária látogatása Erzsébetnél.

 

Hölzel Albin

 

(1869-1941) Osztrák származású szobrászművész, a Kálvária-templom főoltárának és nagy valószínűséggel a kapuzat domborművének a szerzője. A munka elvégzésére Szatmáron telepedett le, nyolc hónapig dolgozott itt, a ma is látható, felújított oltárt 1910. április 21-én szentelték fel.

 

Jakobey Károly

                                               

(1825–1891) Festőművész. Pesten és Bécsben tanult, arcképeket és oltárképeket festett. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében számos alkotása található Szinérváralján, Mezőpetriben stb. Ezek jórészt klasszikus festmények módosított másolatai.

 

Jakobovits Miklós

 

(1936-2012) Nagyváradi többszörösen kitüntetett festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, művészeti író, muzeológus. Több festményt restaurált Nagykárolyban, Erdődön, Máramarosszigeten a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében.

 

Jendrassik Jenő

                                               

(1860–1919) Münchenben tanult festészetet, Benczúr Gyula és Lotz Károly tanítványa volt, főleg életképeket és gyermekportrékat festett. Anyósának, Sváby Zsigmondnénak a birtokán, a Szatmár megyei Kökényesden halt meg, itt van eltemetve. (Szamos, 1919. december 28.)

 

Jenser Mihály

                                               

(1861–1940) Festőművész. Bécsben tanult, majd Nagykárolyban rajztanárként működött. Elsősorban arcképeket festett.

 

Ion D. Ion                              

 

(sz. 1944) Festőművész, templomfestő, a Szatmár megyei Avasfelsőfaluban él. Rendszeres szereplője a szatmári művészek csoportos kiállításainak, több egyéni kiállítást rendezett, az avasi képzőművészeti csoport aktív tagja.

 

Jordan Ferenc

 

(XIX. sz. második fele) Piarista pap, tanár, Sipos Ferenc feljegyzései szerint ő tervezte a Szaniszlón a római katolikus templom teraszos részét valamint a csomaközi római katolikus templomot. Németi János adatai szerint: Negyven éven át rajztanár Nagykárolyban, a grófok támogatásával rajziskolát alapított, ennek felszerelése az 1887-es tűzvész alkalmával elpusztult.  Fiai dr. Jordán Ferenc orvos és dr. Jordán Károly szaniszlói plébános alapítványt tettek emlékére, amelyből tehetséges fiatalokat támogattak.

 

Juhos László

                                               

(sz. 1950) a hetvenes években több Szatmár megyei tárlaton szerepelt a munkáival, művészeti tanulmányokat Kolozsváron és Budapesten folytatott. Jelenleg Magyarországon él.

 

Kargham (?)

 

A nevet Sipos Ferenc kéziratos könyvében találtam, a feljegyzés szerint ő készítette 1862-ben a mezőteremi római katolikus templom oltárképét: Golgota. Nem hagyományos oltárképről van szó, hiszen téglalap alakú.

 

Kászonyi Edgár

 

(1900-1976) Festőművész, a nagybányai szabadiskola tagja, az egyházmegyében Nagysomkúton falfestményeket, Barlafaluban oltárképeket készített.

 

Kessler, Joseph

 

(1826-1887) Bécsi festő, a csanálosi templom számára több képet készített, ezeket jelenleg Szatmáron, a püspöki képtárban őrzik.

 

Király Gabriela Luciana

 

(sz. 1980) Festőművész, tanár. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, a szatmári képzőművészek csoportos tárlatain szerepelt festményeivel, egyéni kiállításokat rendezett. Lakatos Pál szobrászművész unokahúga.

 

Kiss Béla

                                               

(sz. 1942) Festőművész, tanár a hetvenes években, Szatmárnémetiben, a Bukaresti Művészeti Akadémia abszolvense. Több megyei tárlaton szerepelt munkáival, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él.

Muhi Sándor

Nyugdíjas tanár, grafikusművész, művészeti közíró.

Úgy gondolom, hogy az ezredfordulótól alapvetően megváltozott a kommunikáció módja és ennek köszönhetően minden esélyünk megvan arra, hogy a kultúra, művészet a szó szoros értelmében köztulajdonná váljék.

Nem hiszek abban, hogy van külön az elitnek és külön a tömegeknek szánt kultúra, művészet.

1945-ben Szatmárnémetiben születtem, apám ügyvéd, anyám tisztviselő volt. Nálunk az olvasás, a kultúra, a művészetek szeretete olyan természetes igény, mint másoknál a folyamatosan felmutatható anyagi gyarapodás. Hárman vagyunk testvérek, szülővárosomban érettségiztem, közvetlenül utána Kolozsváron rajztanári oklevelet szereztem, kicsit később művészeti muzeológiát végeztem a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben.