Porumbescu Nicolae
Építész, egyetemi tanár volt Iaşi-ban, ő a tervezője a hetvenes években épült szatmárnémeti újközpontnak, a kultúrház ma az ő nevét viseli. Az életrajzi adatait nem ismerem, valamikor a kilencvenes évek elején, közepe táján halt meg.
Pócsai András
(sz. 1934) a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hetvenes években rajztanár volt Szatmár megyében, és részt vett néhány csoportos tárlaton. Jelenleg Kolozsváron él.
Racoşi-Nechitean Doina
(sz. 1957-2005?) Rajztanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Ritkán állított ki munkákat.
Rauscher, W. Fulda
Műhelye német területen, hozzávetőlegesen 100 éve működött. A székesegyházban vannak iparművészeti alkotásai (kehely, patena)
Reha Márk
(sz. 1986) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, a szatmári művészek Rzeszów-i tárlatán vett részt 2010-ben.
Reidler János
Festőművész, a szatmári Székesegyház nagy kupolafestményének (A 12 éves Jázus a templomban, 1837.) a szerzője
Reiter András
(sz. 1947) Grafikusművész, a hetvenes években részt vett néhány szatmári csopoortos kiállításon
Rétay-Benedek-cég
Oltárépítő és szobrász műhely Budapesten a 20. században. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében számos munkájuk található.
Révai Miklós
(1750-1807) rajzoló, nyelvész, a nagykárolyi piarista gimnáziumban is tanított, a gimnázium falán emléktábla őrzi a nevét. Tankönyvet írt az építészetről, a Széchényi Könyvtárban lévő több mint 120 rajza építészeti elemeket, díszítményeket ábrázol.
Révész Csaba
(sz. 1978) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, több szatmári csoportos tárlaton szerepelt, egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban.
Révész Imre
(1839-1943) Festőművész, Bécsben és Párizsban tanult, a magyar népéletből ihletődött realista műveket alkotott. A budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Szatmáron a Királyi Katolikus Főgimnázium kápolnája számára készített nagyméretű függő képeket, de ezeket az impériumváltás után, 1920 körül átfestették, tönkretették.
Riefesser József
Ausztriai (tiroli) fafaragó a múlt századfordulón, többek között Kálmándon, a római katolikus templomban vannak munkái.
Rieger testvérek
Orgonaépítő műhelyük volt Jägerndorfban, itt készültek a szokondi, krasznaterebesi, sárközújlaki és a szatmári Hidegárda templomok orgonái.
Rosenstigl
(XVIII. század) Bécsi építész, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom tervezője volt.
Rossi Ferenc
Aranyozó volt Budapesten, 1881-ben keresztelő kutat készített Mezőpetri temploma számára
Sarkadi Sándor
(1887-1959) Szobrász, festőművész, iskolaigazgató, lapszerkesztő Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. A két világháború közötti szatmári művészeti élet ismert képviselője, a székesegyház Jázus szobra az attikán az ő alkotása.
Sasu Ion
(1939-2011) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hatvanas évektől a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője, számos egyéni tárlatot rendezett. A hetvenes években képzőművész-tanárok számára tavaszi és őszi szalonokat, valamint több országos alkotótábort szervezett.
Sau Iudita
(sz. 1943) Rajztanár Szatmáron, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, Ion Sasu felesége, néhány csoportos tárlaton vett részt.
Sasu Lucian
Festőművész. A hetvenes, nyolcvanas években vett részt néhány szatmári csoportos tárlaton.
Sasu Valer
(sz. 1981) Grafikusművész, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense, néhány csoportos szatmári tárlaton vett részt. Ion Sasu és Iudita Sasu fia.
Scripor, Lola Gabriela
(sz. 1980) Festőművész, tanár. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain, egyéni kiállítást rendezett.
Scripor, Liviu Artene
(sz. 1975) Ortodox teológiát végzett, részt vett többek között a szatmári művészek 2010-es lengyelországi (Rzeszów) csoportos kiállításán.
Schäffer Béla
(1815-1871) Nagykárolyban született, Pesten és Bécsben tanult. Mint festőművész Szentpéterváron és Düsseldorfban tevékenykedett.
Scheip Károly
(1904–1981) Autodidakta festőművész, címfestő Szatmárnémetiben. Nagybányán, a szabadiskolában Ziffer Sándor tanítványa volt. A harmincas években a Képzőművészeti Egyesület titkára ugyanott. Erős szálak fűzték a kolóniához, ő a nagybányai művészek sírjainak egyik fölkutatója és gondozója volt.
Scherling Antal
A múlt századfordulón volt festőművész és fényképész Szatmáron. Ő készítette a püspöki palotában látható egyik Meszlényi Gyula arcképet (olajfestmény).
Scheuchl Thomas
A Beuroni Iskola tagja. Ez 1868–ban alakult egy németországi bencés kolostorban, célja az egyházművészet megújítása volt. Scheuchl részt vett 1904–ben a szatmári Székesegyház felújításán, ő a szerzője a Mária a magyarok Nagyasszonya című freskónak.
Schmidt János
Oltárépítő volt, a bélteki római katolikus templom kisebbik oltárát készítette 1913-ban.
Schnell Carol
Keramikus, szobrászművész Szatmáron, egyéni kiállításokat is rendezett. A hatvanas években a Szatmári Népművészeti Iskola tanára volt.
Schőber Emil dr.
A Szamos 1919. október 31-i cikke (Séta a strandfürdő kiállításán) arról tudósít, hogy Schőber két kis tájképet állított ki. Iparművészként is említik a korabeli jegyzetek, tárlatkrónikák.
Schreibmeier
Papi öltözékeket gyártó cég, a püspöki képtár egyik casuláján látható a cégjelzésük, Münchenben működtek.
Schulek Frigyes
(1841-1919) A magyar eklektikus építészet kiemelkedő egyénisége, a műegyetem tanára. A restaurálásban a kor szépítő-átépítő elvei szerint járt el. Az ő nevéhez fűződik a Szatmár megyei Ákos községben álló közel 800 éves román stílusú református templom átfogó restaurálása.
Schwarz Pestini
1798-1822 között rajzot tanított Pesten. Schwartz József az eredeti neve. Erdődön van egy szép oltárképe: Mária mennybemenetele. Az ő alkotása a krisztinavárosi templom Fájdalmas Szűzanya oltárképe.
Scultéti Zoltán
Építész, az ő tervei alapján készült a szatmárnémeti Zárda-templom a 19. század negyvenes éveiben.
Sieber Ferenc
Nagykárolyi építész. Párizsban végezte a tanulmányait, innen hazatérve 1778-ban fejezte be a Kalazanci Szent József templom építését, amelyet az 1834-es földrengés után Ybl Miklós átépített.
Sipeanu Olimpia Angela dr.
(sz. 1954) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hetvenes években több szatmári tárlaton szerepelt a munkáival, jelenleg muzeológus Nagyszebenben.
Strósz István
Orgonakészítő, a Szatmár megyei mezőpetri valamint a mezőteremi római katolikus templomok orgonáit (1861) készítette.
Stuflesser Ferdinánd
Híres tiroli műhelyében a 20. század elején oltárokat és festett szobrokat készítettek. Oltárait, szobrait Szakaszon, Felsővisón, Túrterebesen, Szatmáron (Szent József templom) stb. lehet látni.
Şaitoş Iosif
(sz. 1942) Rajztanár, festőművész, szobrász Avasfelsőfaluban, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain.
Şoneriu Radu
Szatmárnémetiben volt rajztanár, a Mihai Eminescu Líceumban, a Népművészeti Iskolában tanított.
Şuta Dan Sorin
(sz. 1953) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatának abszolvense, a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője.
Szabados (Kövesné) Irma
(1905-1992) Néhány szatmári tárlaton rajzokkal és akvarellekkel szerepelt, a nagybányai szabadiskolában tanult.
Szatmári Ágnes
(sz. 1932) Festőművész, a Szatmári Északi Színház díszlet– és kosztümtervezője volt, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hatvanas évektől számos csoportos kiállításon szerepelt, több egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban, az ország különböző városaiban és külföldön. Jelenleg Magyarországon él.
Szatmári Jolán
(1908–1972) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben. Festményeivel néhány helyi, csoportos tárlaton szerepelt.
Szántó Szilárd
(sz. 1978) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémián tanult, szatmári kiállításokon szerepelt munkáival.
Szász Gyula
(1850-1907) Budapest, Az Operaház, az Országház belső díszítéseinél vett részt, Mezőterem számára a főoltár angyalszobrait készítette (1880).
Szegedi Mihály
Ötvös volt a XVII. század első felében Szatmáron, ahol 1642–46 között bírói tisztet is viselt. Egy 1627–ből való ezüst, feliratos kannája és egy 1646–ból való úrvacsoratányérja a szatmári református egyház tulajdonában van.
Szejke Vilmos
(1942–1992) Rajztanár, festőművész volt Szatmárnémetiben, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Haláláig aktív szerepet játszott a város képzőművészeti életében. 2012-ben rendezték meg a szatmári véndiákok találkozója alkalmából a tárlatát a szatmári református gimnáziumban.
Szemák Papp Zsuzsa
(sz. 1979) a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti fakultásának az abszolvense, a szatmári képzőművészek több csoportos tárlatán szerepelt munkáival, egyéni kiállítást rendezett az újközponti Galériában.
Szenes Fülöp
(1863-1944) Festőművész, a Szamos 1919. december 19-i számában jelent meg a Szatmárnémeti művészeti élete címet viselő előadásának a szövege, amelyet a Zolnay-Tóth kiállításon tartott a városháza nagytermében egy-két nappal korábban.
Szécsen Zoltán
Fotóművész a 20. század első felében Szatmárnémetiben. A Satu Mare 1929. április 21-i cikkében a fotóművész párizsi sikereiről számol be. 1934-ben az Újságíró Klubban rendezett tárlatot művészfotóiból
Szilassy János
1729–1782 között fejtette ki a tevékenységét Lőcsén. Kassai születésű ötvös mester volt, akinek egy értékes úrmutatója Szatmár megyében, a kaplonyi Szent Antal római katolikus templom tulajdonában van.
