Szamos: Ma is tanítok
Jó fél évszázados folyamatos tanítás után az ember óhatatlanul felteszi a kérdést, hogy volt-e valami értelme, haszna a tevékenységének, marad-e valami hosszú távon is érvényes mindabból, ami a tanórákon zajlott? Kezdetben ennek értékelésében sokkal határozottabb voltam, manapság egyre több számomra a kérdőjel, hiszen egy felgyorsult ritmusú, állandóan változó, alakuló világban élünk. Ha igaz a megállapítás, […]
Szatmári szecesszió
Valahányszor a Kölcsey (Iuliu Maniu) utca végén járok, minden alkalommal megállok, hogy megnézzem annak a sarokháznak a homlokzatát, amelyben a virágüzlet működik. Ezen egy félkörös mezőbe illesztett, kivételesen gazdag motívumvilágú dísz látható, a felület központi eleme a címerpajzsformára emlékeztető kartus, amelyet levelek, virágok, ágak és gyümölcsök kifinomultan bonyolított rendszere övez. Azt hiszem ez a túláradni […]
Szatmári séta: Központi park
Matusinka Beáta, a Szatmári Friss Újság marketing igazgatója felkérésére a következő hetekben, hónapokban néhány közismert szatmári helyszín, épület, témakör bemutatására vállakozom. Célom az ismeretterjesztés, a helyi értékek alaposabb bemutatása mellett olyan szempontok körvonalazása, amelyek legszebb reményeim szerint hozzájárulhatnak egy korszerűbb, rugalmasabb, aktívabb lakossági magatartásmód, városrendészeti nézőpont kialakításához a közeljövőben. A szatmári központi park rövid […]
Szatmári arcképek 4.
117. Sárközi Lajos (1884-1954) Református lelkész, egyházmegyei tanácsbíró. 1920-tól Szatmáron tevékenykedett. Jelentős közéleti szerepet vállalt, társadalmi és kulturális szervezetek vezetője volt. Összegyűjtött egyházi beszédeit 1930-ban adta ki. 118. boldog Scheffler János dr. (1887-1952) 1942-től szatmári püspök volt. Több új plébániát építtetett, visszaállította a római katolikus tanítóképzőt. 1950-ben Körösbányára internálták, onnan a jilavai […]
Szatmári arcképek 3.
Lauka Gusztáv (1818-1902) Író, költő, humorista. Erdődön gazdatiszt, uradalmi írnok volt. Pesten segédszerkesztő lett, 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzője, 1849-ben belügyminiszteri titkár. Élclapokat szerkeszt, a szabadságharc bukása után Szaniszlón telepedett le, majd Szatmárnémetiben vállalt állást, később újra Pesten élt. A XIX. század második felének népszerű humoristája és az egyik legolvasottabb írója volt. 80. Láng Ferenc […]
Szatmári arcképek 2.
Gellért Sándor (1916-1988) Költő, műfordító. Mikolában volt tanár, nyugdíjaztatása után Szatmáron is lakott. Az ő neve fémjelzi a Szatmárnémetiben évente megrendezésre kerülő Gellért Sándor Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt. Goschy Mátyás (1888-1964) Mérnök, építész, 1925-től vezette a városi mérnöki hivatalt. Elkészítette Szatmár városrendészeti tervét, új utakat, tereket létesített. A fedett stadion, templomok, hidak, üzemek alaprajzait […]
Szatmári arcképek 1
A Szatmári arcképek sorozatomat a kilencvenes években készítettem, több mint 200 portrét tartalmaz a megfelelő adatokkal. A sorozatot a Szatmári Friss Újság közölte, egy része megjelent az Otthonom Szatmár megye második füzeteként, de nagyon sokat reprodukáltak az utóbbi években ezekből különböző helyi kiadványokban. Válogatás látható a sorozatból a szatmári református gimnáziumban, valamint a Hám János […]
A szatmári 10-es számú Általános Iskola 50 éves
A 10-es számú Általános Iskolát 50 éve létesítették a szatmári Tisztviselő Telepen, az egykori Erzsébet királyné (Ana Ipătescu, régebben Bariţiu) utcán, telekül a kommunisták által kisajátított „apácák kertjét” használták. Maga az épület típusterv alapján készült, nagyon sok hasonló látható szerte a megyében, az országban. A kertet régen magas téglafalak övezték, amelyek maradványát ma is […]
Szatmárnémeti története évszámokban (II)
1791 A Németi kocsmát átadták iskolának, mellé egy új gémeskutat ásattak. Elkezdték Németiben a református templom építését. 1792 A Szamos elárasztotta a Fazekas, Csizmadia, Varga, Új és Nemes utcákat. A sok esőzés miatt nagyobb lett a Fűlencsés-tó is, a város szivattyút készíttetett, hogy lecsapolja. Bábát is hoztak a városba. Nagy eseménynek számított az, hogy báró Vécsey István […]
Szatmárnémeti története évszámokban (I)
SZATMÁRNÉMETI TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN 1000 k. Zothmart a várával együtt Árpád magyarjai már itt találták. Gizella királyné (Szent István hitvese) németeket telepített ide, innen a Németi rész neve. A városkát a telepesek építették. 1013 Castrum Zothmar létezéséről tudósítanak a korabeli dokumentumok. XI.-XII. sz. Szatmár távol esett a fontosabb események színhelyétől, ez történelmének nyugodtabb szakasza. 1217 – 1230 A […]