A szatmári székesegyház – 2
Az ősi vártemplom (Nagyboldogasszony-templom) romba dőlése után a Debreczeni-telken kezdték építeni a város új plébániatemplomát. Ez a viszonylag kicsi, egytornyú épület 1798-ban készült el. Átépítése, bővítése 1804-ben, a püspökség megalakulása után vált szükségszerűvé. A plébániatemplom átalakításának első terveit Bittheuser (Bitthauser) József, a Károlyi grófok uradalmi építőmestere készítette, ő a mainál egy sokkal egyszerűbb, szerényebb, a barokk […]
Szatmári székesegyház
Az ősi vártemplom (Nagyboldogasszony-templom) romba dőlése után a Debreczeni-telken kezdték építeni a város új plébániatemplomát. Ez a viszonylag kicsi, egytornyú épület 1798-ban készült el. Átépítése, bővítése 1804-ben, a püspökség megalakulása után vált szükségszerűvé. A plébániatemplom átalakításának első terveit Bittheuser (Bitthauser) József, a Károlyi grófok uradalmi építőmestere készítette, ő a mainál egy sokkal egyszerűbb, szerényebb, a barokk […]
Szatmári temetők
Római katolikus temető A legtöbb figurális ábrázolást, a legdíszesebb megoldásokat az egyházi szokások, előírások jellegéből adódóan a római katolikus temetőben találhatjuk. Szatmárnémetiben egyetlen római katolikus temető van, ami természetesen nem azt jelenti, hogy máshol nincsenek római katolikus sírok, és azt sem, hogy ide kizárólag csak római katolikusok temetkeztek. A bejárat közelében egy szép Szűzanya-szobor, Immaculata […]
Szatmári szecesszió
A szatmári szecesszió kiindulópontja, iskolapéldája a Pannónia/Dacia szálló épülete. Hatása rövid időn belül érezhetővé, tapinthatóvá vált a város építészetében. A Kossuth-kert/Grădina Romei közelében két szép, részben szecessziós díszítésű magánházat figyelhetünk meg. Ezeket Princz József és Ármin gépészmérnökök, gyárosok építtették a 20. század elején. Érdekes, hogy a zsidóság Szatmáron is hamar megszerette és felkarolta ezt a […]
Pannónia
Szatmárnémeti legszebb szecessziós stílusú épülete, a Pannónia (Dacia) Szálló és a filharmónia A szecesszió a historizmus ellenhatásaként kialakult képzőművészeti, iparművészeti, építészeti stílusirányzat, amely a múlt századfordulón, hozzávetőlegesen 1890 és 1910 között virágzott. Mint köztudott, lényegében a legtöbb építészeti, művészeti stílus az előző irányzat ellenhatásaként alakult ki. A gótika a klasszikus hagyományokat még sajátos és […]
Püspöki palota és környéke
Mi minden található manapság a püspöki palotában? Először is, itt lakik Szatmár püspöke, itt van a dolgozószobája. A földszinten van az információs iroda, egyházmegyei levéltár, konyha, ebédlők, varroda, ostyasütöde, restauráló műhely, vendégszobák, lakás. Az emeleten irodák vannak: könyvelőség, konferenciaterem, titkárság, vikáriusi iroda, gazdasági iroda, de itt van a társalgó, könyvtár, kápolna és a díszterem is. […]
A szatmári zsidóságról
Szatmárnémetiben a zsidók 1711-ben, a szatmári béke évében jelentkeztek először. A sör és a szesz forgalmazásával, előállításával foglalkoztak, és ezért haszonbért fizettek a városnak. Az adók felemelése miatt egy idő után kénytelenek voltak elköltözni, 1715-től a szatmáriaknak ahhoz is joguk volt, hogy kirekesszék őket. A XIX. század elején jelentek meg újra, a negyvenes években már […]
Kölcsey kultusz Szatmár megyében
A legtöbb szatmári lakos számára nyilvánvaló, hogy Kölcsey Ferenc ezer szállal kötődik a térséghez. Megyénkben született, itt éltek ősei, tevékenységének legjelentősebb része is ide kötődik, itt halt meg. Költő, író, politikus, vármegyei főjegyző, követ, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludi Társaság alapító tagja, korának egyik legkiválóbb szónoka volt. A szatmári Református Gimnáziumnak jelentős […]
Kossuth-kert és környéke
A hatalmas parkot egy Heim nevű budapesti műkertész tervei alapján alakították ki a XIX. század utolsó éveiben. A helyén téglavető volt, először ennek posványos gödreit kellett feltölteni, csak ezek után kerülhetett sor a ritka fafajták, az arborétum telepítésére. A parknak saját, villamos energiával működtetett öntözőrendszere, minta-méhes, faiskolatelep, később kisebb állatkert is volt itt, valamint az […]
Szatmári séták: Piacok
Ha Marosvásárhelyt, Kézdivásárhelyt, Jászvásárhelyt mondok, a nevek azt is jelentik, hogy valaha ezek a települések vásáros helyek voltak, amelyekből a későbbiekben kis helységek, mezővárosok, majd városok alakultak. Szatmáron és Németiben is voltak vásárok, egy 1262-es feljegyzés szerint hétfőn, majd pénteken tartották a hetivásárokat. Már akkor nagyon fontos volt az időpont megjelölése, hiszen ezekre nemcsak a […]