Alfred Schupler: Nea Ilie
Láttam egy tárlatot a szatmári Művészeti Múzeumban, már a plakátja is tetszett, valahogy eltért a többitől. Vajon ki ez a Nea Ilie, kérdezte tőlem egy ismerősöm? Neki akkor azt válaszoltam, hogy nagy valószínűség szerint valamelyik művészeti akadémia állandó modellje lehet, hiszen hasonló akttanulmányokat tucatszám készítenek a hallgatók szerte az országban. Ezt mondtam, de valójában Nea […]
100 éve született Csapó Sándor, szatmári képzőművész, rajztanár
Jó harminc éve írtam róla1 „Utoljára a szatmári új hídon találkoztam vele, akkor éppen a híd üreges szerkezetének a fontosságát magyarázta, de mire a közepére értünk, már szó esett a légpárnás járművek alvázától a helikopter légcsavarjának belső szerkezetéig sok mindenről. Mert Sanyi bácsi rengeteg dolgot tudott és kora ellenére bámulatosan frissen reagált minden újdonságra.” Nem csoda, […]
SZFÚ Hogyan tanított Csapó Sándor?
Sokan voltunk Sanyi bácsi diákjai a Kölcsey Ferenc Középiskolában, másokat a szatmári tanítóképzőben, a Mihai Eminescu Líceumban vagy a művészeti líceumban tanított. A háromgyermekes családapa úgy beszélt, bánt tanítványaival, mint a saját fiaival, leányával, ezért ragadhatott rá a tanítóképzőben az „atyus” név. Egykori növendékei még évtizedek múltán is így emlegették. Harmadik elemista lehettem, amikor Békésy […]
A szatmári képzőművészet távlatai a 21. században
Szinte naponta találkozom olyan ismerősökkel, kollégákkal, akik a művészet válsága, kilátástalan jövője kapcsán dohognak, keseregnek. Van, aki a közönség modern művészettől való eltávolodásáról tudósít, és olyanok is akadnak, akik a hagyományos, realista kifejezésmódok visszatérésére vágynak. Az összkép korántsem egységes, megnyugtató. Nehéz megjósolni, hogyan alakul századunk negyvenes-ötvenes éveiben Szatmárnémeti képzőművészeti élete, hiszen a jóval könnyebben áttekinthető […]
Pászkán Mihály fotói
Nem téved az olvasó, a szatmári származású, és évekig itt tevékenykedő keramikus, ipari formatervező Pászkán Mihályról van szó, aki hosszú ideig a megyei képzőművészeti tárlatok sikeres, egyéni hangvételű és igen népszerű szereplője volt. Arról az immár hatvanas alkotóról írok, aki jó három évtizede mozaikképet készített szülővárosában a Mihai Eminescu Kollégium előcsarnokába, és nagyméretű kerámia faliképet […]
Két rendhagyó májusi tárlat
Májusban, a Művészeti Múzeumban két, szatmári viszonylatban rendhagyó tárlatot láthatott a zsúfolt megnyitók utáni sajnálatosan kisszámú érdeklődő. Tulajdonképpen tárlat-sorozatokról van szó, hiszen a Kis Herceg elnevezésű esemény immár 18 alkalommal került megrendezetésére Cristina Gloria Oprişa helyi képzőművész szervezésében, megnyitója május 14-én zajlott. Itt több mint 150 gyermekmunkát, egyetemi hallgatók és képzőművészek alkotásait tekintheti meg a […]
Pop Nicolae 75 éves
Egy festőművész folyamatos tevékenysége a nyugdíjaztatása után természetes jelenség. Ha 75 évesen is örömmel és sokat dolgozik, már ritkaságszámba megy. Amikor ebben a korban még arra is képes, hogy megújítsa kifejezésmódját, tematikáját és egy év leforgása alatt olyan látványos fejlődést ér el, mint amilyent Pop Nicolae mostani, április 18-án, 16 órakor az újközponti Galériában nyíló tárlatán tapasztalhatunk, […]
Radu Ciobanu
Vitathatatlan tény, hogy az immár 50 éves Radu Ciobanu napjainkban az egyik legismertebb, legfoglalkoztatottabb, néhány műgyűjtő által is értékelt, keresett szatmári szobrászművész. A brassói származású, Jászvásáron képzett, jó két évtizede Szatmárnémetiben tevékenykedő alkotó ambícióihoz, ügyszeretetéhez, munkabírásához nem fér kétség. Számos köztéri munkája mellett rendszeres szereplője a csoportos tárlatoknak, egyéni kiállításokat rendezett idehaza és külföldön egyaránt, […]
A harmadik évezredi nagybányaiság buktatói
Nem irigylésre méltó az a helyzet, amelyben a nagybányai képzőművész kollégák immár 7-8 évtizede vannak. A nagyhírű szabadiskola — amely annak idején a szerény bányászvároskát európai hírű művészeti központtá avatta — igen magasra tette a mércét. Ebben a kezdeményezésben nem a műteremként használt csűr, a város épületei, vagy az itt lakó bányászok voltak fontosak, hanem […]
Sarkadi Sándor
1921-ben Popp Aurél, Kudelász Károly1 közreműködésével megalapította a DAC kerámiagyárat, itt dolgozott tervezőként, alkalmazottként egy ideig Sarkadi Sándor is. Ugyanebben az évben részt vett az erdélyi festők közös kiállításán, amely a Collegium Artificum Transsylvanicorum nevet viselte. Egyes szerzők szerint2 a gyár 1923-1927 között működött, de Aurél Pop önéletrajzi írása megcáfolja ezt: „Ismét rosszul ment minden, 1921 őszén […]