Sétáltunk, sétálunk Szatmárnémetiben
A szatmári sétáknak több évtizedes múltja van, gyakorivá a kilencvenes évek elején váltak, a Szatmári arcképek elkészítésével és a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye sorozat beindulásával egyidőben. A felkészülés, a helytörténeti adatok gyűjtése jóval korábbi, részemről immár több, mint félévszázados múltja van, az 1989-es változások után kapott új lendületet. Jó 25-30 éve zajlott […]
Timpanonok, oromzatok díszei Szatmárnémetiben
A timpanon ókori görög építészeti elem, a homlokzat háromszög alakú felső falrésze, amelyet párkánnyal határoltak és általában domborművekkel díszítettek. Gyakran nevezik homlokfelületnek, oromzatnak is. Ez, mint a díszítmény fontos, jellemző eleme, számos klasszikus motívum mellett széles körben elterjedt az építészetben szerte a világon, Szatmárnémeti épületein is szép számmal találunk rá példákat: oromzatos ajtókat, ablakokat, illetve […]
Növényi ornamentika szatmári épületeken
Levél és inda díszekkel az építészetben a klasszikus korinthoszi, kompozit fejezeteken, oszlopfőkön is találkozunk, az egyik legősibb díszítő motívum, jelen van az egyiptomi pálmaoszlopfőkön és a bizánci kosároszlopfőkön is. A népművészet legnépszerűbb díszítménye, igen elterjedt formája a fűzérdísz (feszton vagy girland) amely általában szalaggal összefont virágok, levelek, gyümölcsök esztétikusan komponált, két végén felfüggesztett együttese, sokszor […]
Díszvázák, urnák
Urna vagy diszváza – kérdezte az egyik ismerősöm, mert szerinte nem mindegy. Ő is valószínűleg azt gondolta, amit sokan, hogy az urna minden esetben hamvveder, pedig a valóságban sokkal több mindent jelent, többek között lehet pénzgyűjtő persely, szavazatgyűjtő edény, építészeti díszítőelem is. A díszvázának is több funkciója, szerepköre van, bár a neve után valamennyi közül […]
Szatmári magyar feliratú csatornafedelek
Sokan, sokszor, sokat foglalkoztok a városi úthálózat, csatornahálózat, telefonhálózat kiépítésével, a villanyvilágítás, tömegközlekedés bevezetésével az első folyamatosan rendbe tartott, tisztított szatmári közkutaktól, a vízvezeték hálózat kiépítésével. Legutóbb Dancu Pál írt a szatmári vízhálózatról (Apa Sătmarului), vízművekről könyvet, Erdei Péter a Szatmári Villamosművek történetéről jelentetett meg egy kis kötetet (Volt egyszer…a Villanytelep), Boór Béla előadást tartott […]
Városépítő szatmári pedagógusok
Szatmárnémetit az évszázadok során sokan, sok módon építették, szépítették, gazdagították, őrizzük a mai napig azok nevét, akik polgármesterként, mint vállalkozók, egyházi, gazdasági vezetők sokat tettek azért, hogy élhetőbbé, civilizáltabbá, korszerűbbé váljék ez a vidék. Parkok, gyárak, középületek, intézmények, szobrok, emléktáblák, plakettek juttatják eszünkbe naponta tetteiket, a közjó érdekében tett erőfeszítéseiket. Van a városépítésnek, szellemi, kulturális […]
Szatmári akantuszlevelek
A Wikipédiában olvashatjuk: „Buján csipkézett szélű, dúsan erezett levelei már az ókorban megragadták a művészek fantáziáját; így vált az „akantuszlevél” a korinthoszi oszlopok, továbbá különféle egyéb épülettagozatok, vázák meghatározó díszítményévé. Különféle változatait a reneszánsz és a barokk építészet is szívesen alkalmazta. Az akantusznövény levelét szép karéjai, finom tagozása, kecses hajlása minden más növény előtt kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy az architektonikus […]
Szatmári oroszlánok
A világhálón rövid keresgélés után hatalmas mennyiségű anyagot találhat bárki az oroszlános ábrázolásokról, azok jelképes jelentéstartalmáról az emberiség kultúrtörténetében. Megtudhatjuk, hogy a legtöbb afrikai, ázsiai országban a hatalmat, nagyságot, erőt, szabadságot jeleníti meg, a Nap, a tűz jelképe. Az oroszlán eszes, nemes, nagylelkű, igazságos, bátor, a nőstény oroszlán szenvedélyes szerető és kiváló anya. Ennyi erény […]
Szatmári képzőművészek emlékezete
Lényegében szatmári képzőművészeti életről jó száz éve, a múlt század elejétől beszélhetünk, ezeket az éveket szokták a térség képzőművészeti hőskoraként emlegetni. Természetesen alkottak itt festők, szobrászok, építészek századokkal korábban is, de az ő esetükben inkább elszigetelt, egyéni erőfeszítésekről, alkalmi megrendelésekről, időszakos feladatokról beszélhetünk elsősorban az egyházművészet területén. Ezúttal nem alkotásokról, életművekről esik szó – erről […]
Szatmárnémeti képes tükre
Tankóczy Gyula városismertetője: Satu-Mare képes tükre (Presa Liberă, Satu Mare, 1936) fontos dokumentuma a két világháború közötti időszaknak. A mindössze 216 oldalas könyv, monográfia tartalmaz várostörténeti adatokat, bemutatja a fontosabb intézményeket, vállalkozásokat, egyházakat, gyárakat, kulturális, karitatív létesítményeket, személyiségeket. Van benne térkép, részletes telekkönyvi kivonat, telefonos előfizetők névsora, tartalmazza az utcák román és magyar nyelvű elnevezéseit, […]